Bering-tenger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bering-tenger
BeringSea.jpg
A Bering-tenger műholdképen
Országok Oroszország, Amerikai Egyesült Államok
Szigetek Pribilof-szigetek, Parancsnok-szigetek, Bering-sziget, St. Lawrence-sziget, Diomede-szigetek, King-sziget (Alaszka), St. Matthew-sziget, Karaginszkij-sziget
Elhelyezkedése
é. sz. 58°, ny. h. 178°Koordináták: é. sz. 58°, ny. h. 178°
Bering Sea Location.gif
A Bering-tenger és az Észak-Csendes-óceán

A Bering-tenger (jupik nevén Imakpik)[1] a Csendes-óceán egyik tengere, amely az Aleut-medence mélyvizeiből és a kontinentális talapzat sekélyülő vizeiből áll. Vízfelülete mintegy kétmillió négyzetkilométer. Nevét a vizeit hajózó első európai utazóról, a dán felfedező Vitus Beringről kapta.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az orosz „Rurik” horgonyt vet a Szent Pál-sziget közelében, hogy a Csukcs-tengerre induló északi expedíció számára élelmiszert és felszerelést rakodjon be. Louis Choris 1817-es rajza.

A legtöbb tudós szerint a legutóbbi jégkorszak idején a tengerek szintje elég alacsony volt ahhoz, hogy az emberek és állatok száraz lábbal átkelhessenek a mai Bering-szoros helyén így kialakult Bering-földhídon keresztül Ázsiából Észak-Amerikába. Egyes tudósok szerint ekkor kerültek először emberek Amerikába (léteznek azonban elméletek ettől eltérő emberi útvonalakról is).

A Bering-tenger alatt húzódik az ősi Kula-lemez egy darabja. A Kula tektonikus lemez a triász földtörténeti kor idején Alaszka lemeze alá bukott (szubdukció).

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alaszkai-öböltől az Alaszkai-félsziget és az Aleut-szigetek választják el. Keleti és délkeleti határa Alaszka, nyugaton az Oroszországhoz tartozó Szibéria és a Kamcsatka-félsziget, délen az Alaszkai-félsziget és az Aleut-szigetek, északon pedig a Bering-szoros, amely az Északi-sarki-óceánhoz tartozó Csukcs-tengertől választja el. A Bering-tengerhez tartozó Bristol-öböl választja el egymástól az Alaszkai-félszigetet Alaszka fő tömbjétől.

A különböző áramlatok és a jég kölcsönhatásai, az időjárási hatások következtében a Bering-tengerben gazdag ökoszisztéma alakult ki. A tenger felségvizein Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok osztoznak, illetve vannak nemzetközi vizei is.

Szigetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bering-tengerben többek között a következő szigetek találhatók:

Régiók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régiói többek közt:

A Bering-tenger alatt 16 tenger alatti kanyon nyúlik el, köztük a legnagyobb óceáni kanyon, a Zsemcsug-kanyon.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bering Sea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Forbes, Jack D.: The Colonialism of Names (angol nyelven). Native Intelligence, 1996. április 29. (Hozzáférés: 2011. október 10.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]