Botteni-öböl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Balti-tenger angol nyelvű térképe, a Gulf of Bothnia jelenti a Botteni-öblöt

A Botteni-öböl (finnül Pohjanlahti, svédül Bottniska viken) a Balti-tenger legészakibb nyúlványa. Finnország nyugati és Svédország keleti partja között helyezkedik el.

Földrajzi adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az öböl 725 km hosszú, 80-240 km széles és átlagos mélysége 60 m. Legmélyebb pontja 295 m, vízfelülete 117 000 km².

Az öböl vizét számos folyó táplálja. A Botteni-öböl északi részében az alacsony párolgás és a sok beletorkolló folyó következtében alacsony a tengervíz sótartalma. Mivel így az csaknem édesvíz, ezért – és a téli nagy hidegek miatt – az öböl vize öt hónapra befagy.

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A botten svéd szó jelentése valaminek az alja, feneke. Ebben az összefüggésben valószínűleg tengerfenéket jelent. Az ebből kialakult korai latin Bothnia a Botteni-öböl környékét jelölte. Az öböl nevéből alakult ki a környező tájak svéd neve: Västerbotten a nyugati parton és Österbotten keleten, a mai Finnország területén, valamint Norrbotten, a legészakibb svéd tartomány.[1] Österbotten finn neve, Pohjanmaa támpontot nyújt mindkét nyelvben, ugyanis a pohja tengerfenéket és északot is jelent.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos történész véli úgy, hogy a 9. századi Ottar from Hålogaland volt az első, aki megemlíti a Botteni-öblöt Kven-tenger néven. Az is valószínű, hogy Claudius Clavus Mare Gotticus-a a 15. században a Botteni-öböl ábrázolása.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Botteni-öböl vidékét sűrű erdőségek borítják. A fákat feldolgozás után a tengerparti gyárakba szállítják és bútor, illetve papír alapanyagaként szolgálnak.

A Botteni-öbölbe torkolló nagyobb folyók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfontosabb városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]