Botteni-öböl

A Balti-tenger angol nyelvű térképe, a Gulf of Bothnia jelenti a Botteni-öblöt

A Botteni-öböl (finnül Pohjanlahti, svédül Bottniska viken) a Balti-tenger legészakibb nyúlványa. Finnország nyugati és Svédország keleti partja között helyezkedik el.

Tartalomjegyzék

1 Földrajzi adatok
2 A név eredete
3 Történelem
4 Gazdaság
5 A Botteni-öbölbe torkolló nagyobb folyók
6 Legfontosabb városok

Földrajzi adatok [szerkesztés]

Az öböl 725 km hosszú, 80-240 km széles és átlagos mélysége 60 m. Legmélyebb pontja 295 m, vízfelülete 117 000 km².

Az öböl vizét számos folyó táplálja. A Botteni-öböl északi részében az alacsony párolgás és a sok beletorkolló folyó következtében alacsony a tengervíz sótartalma. Mivel a tengervíz majdnem friss, ezér az öböl vize öt hónapra befagy.

A név eredete [szerkesztés]

A Botten név a botn név latin változata, amely tengerfenéket jelent. A botn nevet Helsingjabotn-ként használták a Botteni-öbölre, amikor az öböltől nyugatra fekvő partszakaszt Hälsingland-nak nevezték. Később a botten nevet használták a környező régiókra (Västerbotten nyugaton és Österbotten keleten). Österbotten finn neve, Pohjanmaa támpontot nyújt mindkét nyelvben, ugyanis a pohja tengerfenéket és északot is jelent.

Egy másik változat szerint a botten jelentése a skandináv nyelvekben a "legtávolabbi". Vagyis a Botteni-öböl az óceán legtávolabbi kiterjedése.

Történelem [szerkesztés]

Számos történész véli úgy, hogy a 9. századi Ottar from Hålogaland volt az első, aki megemlíti a Botteni-öblöt Kven-tenger néven. Az is valószínű, hogy Claudius Clavus Mare Gotticus-a a 15. században a Botteni-öböl ábrázolása.

Gazdaság [szerkesztés]

A Botteni-öböl vidékét sűrű erdőségek borítják. A fákat feldolgozás után a tengerparti gyárakba szállítják és bútor, illetve papír alapanyagaként szolgálnak.