Saaremaa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Saaremaa (svédül és németül Ösel, finnül Saarenmaa) Észtország legnagyobb szigete, területe 2673 km².

A sziget a Balti-tengeren fekszik, teljes lakossága megközelítőleg 40 000 fő, a sziget fővárosában, Kuressaare városában 16 000-en laknak. A sziget egy töltésúttal csatlakozik Muhu szigetéhez.

[szerkesztés] Saaremaa története

Leletetek tanúsága szerint kb. 5000 éve lakott. A Skandináv sagák Eysysla néven említik. Ezen a szigeten laktak az észt kalózok, akiket keleti vikingeknek is neveztek. 1227-ben a Lív Kardtestvérek rendje meghódította, de az ellenállás melegágya maradt. Amikor a rendet 1236-ban legyőzték a Šiauliai csatában, a sziget népe fellázadt – e lázadás végül egy egyezség megkötésével zárult. 1560-ban a szigetet Dánia megvette, majd 1645-ben átengedte Svédországnak. 1721-ben Oroszország része lett, mely a fennhatósága alá tartozó Észtországhoz csatolta.

Németország a világháborúk során 1917-ben, és 1941-ben is elfoglalta. 1944-ben a Szovjetunió bekebelezte, majd 1991-ben a független Észtország része lett.

[szerkesztés] Érdekességek

• A szigeten lévő Kaali krátercsoport egy kb. 4000 éve történt, hirosimai atombombánál nagyobb erejű meteorit becsapódás nyomait őrzi.
• Ha Európa közepét a legszélső pontjai alapján határozzuk meg, akkor az a szigetre kerül, Mätasselja közelébe.

[szerkesztés] Saaremaa közlekedése

A sziget megközelíthető kompokkal:

• Virtsuból Muhu szigetén át
• Ventspilsből Lettországból

Kuressaare repülőteréről járatok indulnak Tallinnba, illetve szezonálisan Pärnu, Stockholm, és Helsinki felé.

A kontinens felé egy alagutat terveztek, de ez leghamarabb 2014-ben készül el.