Pärnu
| Pärnu | |||
 |
|||
| Üdülőközpont | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Észtország |
||
| Megye | Pärnumaa | ||
| Alapítás éve | 1318 | ||
| Irányítószám | EE-80010 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 43 488 fő (2007) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 32.22 km² | ||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pärnu
Pozíció Észtország térképén
|
|||
| é. sz. 58° 23′, k. h. 24° 30′ | |||
| Pärnu weboldala | |||
Pärnu egy város Észtország balti-tengeri partvonalán, a Pärnu-öböl mentén. Pärnu megye székhelye; közkedvelt üdülőhely, számos szállodával, étteremmel, és széles fövenyekkel. A várost kettészeli a Pärnu-folyó. Területe 33,22 km², lakosainak száma 44 568 fő, a népsűrűség 1 383,2 fő/km² (2004). A várost és közvetlen környezetét a Pärnui repülőtér szolgálja ki.
Története [szerkesztés]
A középkor folyamán két kisebb város is létrejött a Pärnu-folyó mentén. Az egykori Peronát Ösel-Wik érseke alapította 1251 körül. A települést a későbbi források latinul Antiqua Peronának, németül Alt-Pernaunak, illetve észtül Vana-Pärnunak hívták. A folyó mentén fekvő másik várossal folyó hatalmi harcának köszönhetően Perona elpusztult az 1600-as évekre.
A város másik elődjét, Embekét (később németül Neu-Pernau, észtül Uus-Pärnu) 1265-ben hozták létre. A város részt vett a hanza kereskedelemben. A Lengyel Királyság 1560 és 1617 között birtokolta a terület fölött az uralmat. Már 1609-ben megvívtak egy csatát a város közelében a lengyel és svéd csapatok, de Svédország csak a később szerezte meg a várost, amit 1721-ben a Nystadi Békeszerződés aláírásával át kényszerült engedni az Orosz Birodalomnak.
Pärnu a független Észtország részévé lett az első világháború lezárultával.
Közismert lakói [szerkesztés]
- Carl Gustav Jochmann, publicista
- Ivar Grünthal, költő
- Rein Helme, történész
- Georg Wilhelm Richmann, fizikus
- Friedrich Martens, jogász
- Nikita Panin, államférfi
- Lydia Koidula, költő
További információk [szerkesztés]
|
|||||||
