Rapla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rapla
Rapla kirik1.jpg
Rapla címere
Rapla címere
Rapla zászlaja
Rapla zászlaja
Közigazgatás
Ország  Észtország
Megye Rapla
Alapítás éve 1241
Népesség
Teljes népesség 5202 fő (2011. december 31.)[1]
5054 fő (2014. január 1.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+2
Elhelyezkedése
Rapla (Észtország)
Rapla
Rapla
Pozíció Észtország térképén
é. sz. 58° 59′, k. h. 24° 48′Koordináták: é. sz. 58° 59′, k. h. 24° 48′
Rapla weboldala

Rapla város és egyben a róla elnevezett megye székhelye Észtországban. A város a Vigala folyó partján fekszik. Lakosságának száma 5617 fő.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rapláról a legrégebbi írásos emlék 1241-ből származik, amikor is a dán hindaamisraamatust ír róla. A település a 13. század végén vált az egyházközség székhelyévé. Ugyanebben az időszakban épült fel a cisztercita kolostor épülete a Konuvere is és a Mária Magdolna templom, amely egy szent kő helyén épült fel. Az egyházi épületek leégtek az északi háború idején, de később újjáépítették. Mai formáját 1738-ban nyerte el, amikor is a korabeli építészeti stílusirányzatoknak megfelelően átépítették.

Rapla dinamikus fejlődésnek indult, mikor kézművesek, kereskedők és tisztviselők költöztek ide. A faluban az első gyógyszertárat 1866-ban nyitották meg. A településnek 1868 óta van iskolája és 1888 óta működik itt kórház. A raplai téglagyár 1899-ben épült és 1900-ban indult meg a forgalom a Rapla és Vijlandi között a keskeny nyomtávú vasútvonalon a forgalom. A régi kőtemplomot 1901-ben lebontották és helyette egy neoromán stílusú kéttornyú templomot építettek fel.

Az 1913-as adatok alapján Raplában 20 kőház és 60 faház volt, miközben lakóinak száma elérte az 1000 főt. A településen régóta aktív a közösségi élet. A városban Önkéntes Tűzoltóegylet, ének-zenei egyesület, agráregyesület, fogyasztói egyesület és takarékpénztár működik.

A Rapla-Virtsu kisvasutat 1931-ben építették meg, ami egészen 1968-ig működött. 1945-ben nagyközséggé, 1950-ben mezővárossá, 1993-ban pedig várossá nyilvánították. A megye székhelyévé 1950-ben lépett elő.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kéttornyú Szent-Károly templom, melyet 1901-ben építettek fel.

A templom udvarán található a Jaan, ami egy hat méter magas Sareemaa dolomit emlékmű. A kőbe 1923-ban belevésték az I. világháborúban elesett helyi lakosok nevét, majd ezt az emlékművet 1989-ben felújították.[2]

  • Az 1816-ban ültetett Szabadság-tölgy.
  • A 17. századból való Kirkulaia mészkőkereszt.
  • A raplai temetőkápolna, amely 1780-ból származik.
  • A 19. századi raplai kőhíd.
  • Az 1920-as, 1930-as években felépített bank(1928), gimnázium(1927) és az oktatási egyesület épülete (1933).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]