Svédország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Svéd Királyság
Konungariket Sverige
Svéd Királyság zászlaja
Svéd Királyság zászlaja
Svéd Királyság címere
Svéd Királyság címere
Nemzeti mottó: För Sverige i tiden
(Svédországért – a kor ritmusában)
Nemzeti himnusz: Du gamla, du fria
EU-Sweden.svg

Fővárosa Stockholm
é. sz. 61°, k. h. 15°
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
Király XVI. Károly Gusztáv
Miniszterelnök Stefan Löfven
Hivatalos nyelv svéd[1]

EU-csatlakozás 1995. január 1.
Népesség
Népszámlálás szerint 9 694 194 fő (2014. jún 30.)[2]
Népsűrűség 21 fő/km²
GDP 2013-mas becslés
Összes 552.042 mrd
dollár (21.)
PPP: 393.774 mrd dollár (34.)
Egy főre jutó 57,297 dollár
PPP: 40,870 dollár
HDI 0,916 (7.) – magas
Földrajzi adatok
Terület 449 964 km²
Rangsorban 56
Víz 8,67%
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem svéd korona (SEK)
Nemzetközi gépkocsijel S
Hívószám +46
Internet TLD .se
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Svédország témájú médiaállományokat.

Svédország (svédül: Sverige), vagy hivatalos nevén Svéd Királyság (svédül: Konungariket Sverige), egy skandináv ország Észak-Európában. Az ország határait nyugaton Norvégia, északkeleten Finnország, délen pedig az Öresund tengerszoroson épült Øresund hídon át Dánia jelenti. A 449 964 négyzetkilométernyi területével ez a világ 56. és az Európai Unió 3. legnagyobb országa. A 2014-es becslések alapján a svéd lakosság 9 666 871 fő volt, akik mintegy 85%-a él városi területen, valamint a népességszám a bevándorlás hatására folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Svédország népsűrűsége 21 lakos négyzetméterenként, ami leginkább a déli területekre koncentrálódik. Az ország déli részét túlnyomórészt mezőgazdasági területek, míg az északi részét sűrű, hegyekkel tarkított erdőségek borítják.

Svédország ma egy alkotmányos monarchia és parlamentáris demokrácia, az ország királya és egyben államfője XVI. Károly Gusztáv. A törvényhozó hatalmat a 349 képviselőből álló egykamarás parlament, azaz a Riksdag jelenti, a végrehajtó hatalmat pedig a kormány gyakorolja a szociáldemokrata Stefan Löfven miniszterelnökkel az élén. Svédország egy egységes állam, jelenleg 21 megyére és 290 községre osztva. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Stockholm.

Az ország fenntartja a skandináv szociális rendszerét, amely biztosítja minden állampolgára számára a társadalombiztosítás, az egészségügyi szolgáltatások és az oktatás finanszírozását. Itt a hetedik legmagasabb az egy főre jutó jövedelem a világon, valamint előkelő helyet foglal el számos nemzetközi összehasonlításban ami az életminőséget, az egészségügyet, az oktatást, a szabadságjogokat, a gazdasági versenyképességet, az egyenlőséget, a jólétet és az emberi fejlettséget illeti. Az ország 1995 óta tagja az Európai Uniónak, továbbá tagja többek között az ENSZnek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és az OECDnek is.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Svédország földrajzilag egy a Skandináv-félszigethez tartozó állam, nyugatról és északról Norvégia, keletről pedig Finnország határolja, valamint tengeri határokat oszt délről Dániával. Az ország 450 000 km²-en terül el és ezzel a 56. legnagyobb ország a Földön. A legnagyobb svéd sziget Gotland, melynek fővárosa Visby és amely egy népszerű üdülési célpont. A Balti-tenger másik nagy szigete a Finnországhoz tartozó Åland, amelynek ennek ellenére hivatalos nyelve a svéd, és lakosságát is nagy részben inkább svédek teszik ki. Az ország nyugati vidékein a Skandináv-hegység nevű magashegység fut végig, melynek legmagasabb pontja a Kiruna közelében található, 2104 méter magasságú Kebnekaise. A magashegység lehetőséget nyújt a téli sportok kedvelőinek síelésre is. Svédország három legnagyobb tava a Vänern, a Vättern és a Mälaren tavak. A Skandináv-hegységből eredő folyók rövidek, nagy esésük miatt jelentős vízerőkészlettel rendelkeznek. Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre, úgynevezett landskapra bomlanak a következők szerint:

  • Götaland tájegységei: Skåne, Blekinge, Halland, Småland, Västergötland, Östergötland, Bohuslän, Dalsland, Öland, Gotland;
  • Svealand tájegységei: Södermanland, Närke, Värmland, Västmanland, Uppland, Dalarna;
  • Norrland tájegységei: Gästrikland, Hälsingland, Härjedalen, Medelpad, Jämtland, Ångermanland, Västerbotten, Lappland, Norrbotten.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt éghajlat uralkodik, a Golf-áramlat által hozott melegnek köszönhetően. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus éghajlat van, a fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban +16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna.

A tél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a januári középhőmérséklet: -1 és -4 °C közötti), a nyár hűvös, de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júliusi középhőmérséklet 17-19 °C). Az évi átlagos csapadék 600–800 mm, nyár végi, ősz eleji maximummal és tavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000 óra), a hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi kultúrnövény termesztéséhez elegendő. Svédország északi részét a sarkköri tundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). A Skandináv-hegységtől keletre, a kontinentális éghajlatot mérsékeli a Balti-tenger (hűvös nyár, enyhe tél). Délnyugaton már az óceáni éghajlat jellemzői figyelhetők meg.

Legmagasabb és a legalacsonyabb átlaghőmérséklet hónapokra bontva(°C)[3]
Város Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szept. Október November December
Kiruna -10/-16 -8/-15 -4/-13 2/-7 8/0 14/6 17/8 14/6 9/2 1/-4 -5/-10 -8/-15
Östersund -5/-10 -3/-9 0/-6 5/-2 12/3 16/8 18/10 17/10 12/6 6/2 0/-3 -3/-8
Stockholm 1/-2 1/-3 4/-2 11/3 16/8 20/12 23/15 22/14 17/10 10/6 5/2 1/-1
Göteborg 2/-1 4/-1 6/0 11/3 16/8 19/12 22/14 22/14 18/10 12/6 7/3 3/-1
Visby 1/-2 1/-3 3/-2 9/1 14/6 18/10 21/13 20/13 16/9 10/6 5/2 2/0
Malmö 3/-1 3/-1 6/0 12/3 17/8 19/11 22/13 22/14 18/10 12/6 8/4 4/1

Élővilág és természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodó növénye a fenyő. Az ország területének jelentős részét erdők borítják, az északi tájakon pedig tundra az uralkodó növénytakaró. Délre haladva egyre több a mezőgazdasági művelés alatt álló terület.

Aggodalomra okot adó jelenségek: az erdők talajának és a vizeknek a savasodása, a nitrogén feldúsulása a vizekben (eutrofizáció), a légszennyezés, az ózonréteg vékonyodása, környezetszennyezés, a tengerek szennyezése olajjal.

Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Svédország állatvilága

Nemzeti parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1908-ban Svédországban létesítették Európa első nemzeti parkját.[4] Célja a természet értékeinek megőrzése volt Svédország és az egész világ számára. Mára a nemzeti parkok hálózatának 28 tagja van.

Természeti világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO az egész Lappföldet természeti és kulturális világörökségnek tekinti. Ezenkívül Finnországgal közös természeti világörökség még a Kvarken szigetvilága a Botteni-öbölben.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Svéd Birodalom hatalmának csúcsán, 1658-ban (a pirossal jelzett Svédország mai területe).

Svédország önálló történelme a kalmari unióból történő 1523-as kiválással kezdődött.

A svéd nagyhatalom időszaka XII. Károly uralkodásának idejére tehető, amikor is az egész balti térség svéd fennhatóság alá tartozott, beleértve néhány északnémet tartományt is.

A nagyhatalmi időszaknak a XII. Károly uralma alatti háborúk kudarcai vetettek véget. A fiatal király legnagyobb ellenfele a Nagy Péter cár által vezetett Orosz Birodalom volt, amely ellen a törökökkel szövetkezett. Ők azonban később az ellenfeleivé váltak.

A napóleoni háborúk megkímélték Svédországot. Az északi királyság nem nyújtott segítséget Napóleonnak, így a győztes hatalmak kvázi-szövetségesként kezelték a bécsi kongresszuson, ahol elhatározták, hogy a győzedelmes Oroszországnak adják a finn területeket, Svédország kárpótlásul megkapta Norvégiát.

A két világháborúban Svédország katonailag független államként vett részt, azonban minden hadviselő félnek exportált vasércet.

Lásd még: vikingek, varégok, svéd királyok listája

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Riksdagshuset i Stockholm.jpg Riksdagen June 2011.jpg
A parlament épülete
és egy másik nézetből
A parlament ülésterme

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Svédország parlamentáris, vagy alkotmányos monarchia. Államfője a király, XVI. Károly Gusztáv, akinek a feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik. A miniszterelnök 2014. október 3. óta Stefan Löfven (Szociáldemokrata Párt).

Svédországban általános választójoga van minden 18 éven felüli állampolgárnak. A svéd törvényhozó hatalom a parlament (svédül Riksdag), amelyben a pártok az általános választások eredményeinek megfelelően jutnak mandátumokhoz. Az általános választásokat együtt tartják az önkormányzati választásokkal (kommunalvalet), amelyen svéd illetőségű külföldiek is részt vehetnek. A választások négyévente zajlanak, időpontjuk mindig szeptember harmadik vasárnapja. 1994 előtt háromévente voltak választások.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A svéd parlamentben 349 képviselő kap helyet. A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: a Svédország közigazgatása cikket
Megye Székhely Népesség Régió
Blekinge vapen.svg Blekinge Karlskrona 152 757 fő Södra Götaland
Dalarna vapen.svg Dalarna Falun 277 349 fő Bergslagen
Gotland vapen.svg Gotland Visby 57 161 fő Mälardalen
Gävleborg län vapen.svg Gävleborg Gävle 277 970 fő Bergslagen
Halland vapen.svg Halland Halmstad 306 840 fő Västra Götaland
Jönköping län vapen.svg Jönköping Jönköping 341 235 fő Östra Götaland
Jämtland län vapen.svg Jämtland Östersund 126 461 fő Norra Sverige
Kalmar län vapen.svg Kalmar Kalmar 233 874 fő Östra Götaland
Kronoberg vapen.svg Kronoberg Växjö 187 156 fő Östra Götaland
Norrbotten län vapen.svg Norrbotten Luleå 249 436 fő Norra Sverige
Örebro län vapen.svg Örebro Örebro 285 395 fő Bergslagen
Östergötland vapen.svg Östergötland Linköping 437 848 fő Östra Götaland
Skåne län vapen.svg Skåne Malmö 1 274 069 fő Södra Götaland
Södermanland vapen.svg Södermanland Nyköping 277 569 fő Mälardalen
Stockholm län vapen b.svg Stockholm Stockholm 2 163 042 fő Mälardalen
Uppland vapen.svg Uppsala Uppsala 345 481 fő Mälardalen
Värmland vapen.svg Värmland Karlstad 273 815 fő Bergslagen
Västerbotten län vapen.svg Västerbotten Umeå 261 112 fő Norra Sverige
Västernorrland län vapen.svg Västernorrland Härnösand 242 156 fő Norra Sverige
Västmanland vapen.svg Västmanland Västerås 259 054 fő Mälardalen
Västra Götaland vapen.svg Västra Götaland Göteborg 1 615 084 fő Västra Götaland

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A svéd törvényhozásban a következő pártok vannak jelen (a „Riksdag"-ba bekerülési feltétel a választásokon elért min. 4%):

Kormánypártok:

Ellenzék:

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tagsága nemzetközi szervezetekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ADB, AfDB, Sarkköri Tanács, Australia Group, BIS, CBSS, CE, CERN, EAPC, EBRD, EIB, ESA, Északi Tanács,  Európai Unió, FAO, G-9, G-10, IADB, IAEA, IBRD, ICAO, ICC, ICCt, ICRM, IDA, IEA, IFAD, IFC, IFRCS, IHO, ILO, IMF, IMO, IMSO, Interpol, IOC, IOM, IPU, ISO, ITSO, ITU, ITUC, MIGA, MINURCAT, NAM (mint vendég), NEA, NIB, NSG, OAS (megfigyelőként), OECD, OPCW, OSCE, Paris Club, PCA, PFP, Schengeni egyezmény, UN, UNCTAD, UNESCO, UNHCR, UNIDO, UNMEE, UNMIL, UNMIS, UNMOGIP, UNOMIG, UNRWA, UNTSO, UPU, WCO, WFTU, WHO, WIPO, WMO, WTO, ZC[5]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros, Stockholm óvárosa

Svédország első lakosai feltehetőleg finnugor eredetű halász-vadász népek voltak, akik már az utolsó jégkorszaki jég visszahúzódásakor letelepedtek az ország egyes területein. Az első indoeurópai nyelvet beszélő népek valószínűleg a 4. században érkeztek, és fejlett földművelő kultúrát hoztak magukkal. Ennek a történeti jelenségnek a mai napig megvannak a nyomai; a Svédország északi területein élő – főleg rénszarvastenyésztéssel foglalkozó – számik, vagy lappok a magyarok ritkábban emlegetett nyelvrokonai közé tartoznak. Ők, illetve a svéd-finn határ mentén élő települések finn lakossága alkotja Svédország „őslakos” kisebbségeit.

Svédország területén élő germánokról már a Kr. utáni első századból vannak írásos emlékeink, Tacitus művében. A mai Svédország germán őslakossága a svea, avagy törzsi svéd, a gót, ill. a gotlandi népek. A déli területeken a későbbi korokban dánok telepedtek le. Ennek nyomait a skånei dialektusok őrzik.

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Svédországnak egy 2006. júliusi becslés szerint 9 016 596 lakosa van, akik közül kb. 16% 14 éven aluli, 65% 15 és 64 év körüli, a többiek ennél idősebbek. Svédország azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a várható élettartam, átlagosan a teljes népesség körében ez 80,51 év. A népesség növekedési rátája 0,61%.

A lakosság nagyrészt az ország déli területein koncentrálódik, így a hatalmas kiterjedésű északi területek népességsűrűsége meglehetősen csekély. Az EU keretein belül definiált NUTS3 zónák így ott hatalmas területre terjednek ki (összehasonlításképpen: a magyarországi NUTS3 régiók három megyét foglalnak magukba, Lappföldön akár egész magyarországnyi területeket).

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Svédország három legnagyobb városa (nagyság szerint csökkenő sorrendben) Stockholm, Göteborg és Malmö. Ezek a városok európai mértékben azonban kicsinek számítanak, Stockholmnak – a legnépesebb városnak – a lakosságszáma alig haladja meg az egymilliót.

Svédország legnépesebb városai

Stockholm
Stockholm
Gothenburg
Göteborg
Malmö
Malmö
Uppsala
Uppsala
Västerås
Västerås

Helyezés Város Megye Város népessége Község népessége

Örebro
Örebro
Linköping
Linköping
Helsingborg
Helsingborg
Jönköping
Jönköping
Norrköping
Norrköping

1 Stockholm Stockholm megye 1 372 565 818 603
2 Göteborg Västra Götaland megye 549 839 500 181
3 Malmö Skåne megye 280 415 276 244
4 Uppsala Uppsala megye 140 454 190 311
5 Västerås Västmanland megye 110 877 132 920
6 Örebro Örebro megye 107 083 130 429
7 Linköping Östergötland megye 104 232 138 580
8 Helsingborg Skåne megye 97 122 127 040
9 Jönköping Jönköping megye 89 396 122 194
10 Norrköping Östergötland megye 87 247 125 463
11 Lund Skåne megye 82 800 103 286
12 Umeå Västerbotten megye 79 594 112 728
13 Gävle Gävleborg megye 71 033 92 081
14 Borås Västra Götaland megye 66 273 100 221
15 Eskilstuna Södermanland megye 64 679 92 250
16 Södertälje Stockholm megye 64 619 81 791
17 Karlstad Värmland megye 61 685 82 878
18 Täby Stockholm megye 61 272 61 006
19 Växjö Kronoberg megye 60 887 79 301
20 Halmstad Halland megye 58 577 88 958


Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiruna temploma

Manapság Svédország bevándorlási célország, így jelentős számban képviselik magukat a kisebbségek között a régi jugoszláv területekről a háborúk elől menekültek, egyes arab országokból érkezett vendégmunkások, vagy menekültek, illetve törökök és görögök.

A történelmi közelség és a szoros gazdasági kapcsolatok miatt természetesen nagy számban élnek Svédországban norvégok, dánok és finnek is, azonban ők nem feltétlenül a svéd állampolgárság keretein belül.

Svédország lakosainak nagy többsége evangélikus.

Svédországban szintén nem rögzítette jogszabály a hivatalos nyelvet[6] –, egészen 2009. július 1-jéig, amikor új nyelvtörvény került bevezetésre,[7] amelyben a svéd nyelv már az ország hivatalos nyelveként van meghatározva.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(a számszerű adatok forrása: CIA factbook)

Nyugdíjrendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998 és 2001 között a nyugdíjrendszert átalakították államilag kezelt alapokból finanszírozott, kötelező ellentételezéses (PAYGO) rendszerből egy olyan rendszerré, amely a bevételek egy részét alapokba visszaforgatja. Fontos tényező, hogy a jövőben kifizetendő nyugdíjjáradékok jelenleg már a GDP növekedéshez kötöttek, amely fenntarthatóságot eredményez a gazdaság kedvezőtlen alakulása esetében is.

A kifizetendő állami nyugdíjjáradékokat egy 18.5% nyugdíjjárulék finanszírozza, amely az állam összes adózott bevételére terhelődik. 2001 január óta a 18.5% két részre van osztva: 16% a jelenlegi járadékokat fedezi, míg 2.5% egyéni nyugdíjalapokba megy. (forrás:angol wikipedia)

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egy főre jutó GDP változása Svédországban, más fejlett országokkal összehasonlítva, 2006-2013 között.
A svéd éves nemzeti jövedelem (GDP) területi megoszlása, 1000 SEK/fő (2004)

Svédország a 20. század első felében emelkedett a világ gazdaságilag legfejlettebb államai közé. A Világgazdasági Fórum 2009-2010-es listája szerint a világ 4. legversenyképesebb országa.[8] Gazdasága alapját a csúcstechnológiát képviselő iparágak, a kereskedelem és a szolgáltatások képezik.

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország mezőgazdasága a kedvezőtlen adottságok ellenére is fejlett. Területének csak 6 %-a szántóföld, a megművelt földek aránya a 20. század közepétől csökken.

Legfontosabb ágazata a szarvasmarhatartás (hús- és tej-gazdálkodás). A déli és középső területeken őszi búzát, zabot, cukorrépát, burgonyát termesztenek. A gazdaságosabb takarmánytermesztés ill. állattenyésztés előtérbe kerül.

Az ország 62 %-a erdő, ezeknek mintegy fele farmerek tulajdonában van, a többi az államé és az iparvállalatoké. A parasztgazdaságok jövedelmét a fakitermelés egészíti ki.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korszerű, szakosodott ipar központjai az ország középső és déli részén fekvő városokban vannak: Göteborgban, Stockholmban és Malmöben. Villamosenergia-termelését a víz- és az atomerőművek biztosítják (közel egyenlő arányban). A svéd ipar hagyományos ágazatai közé tartozik a vaskohászat (a világ legjobb minőségű acélját termeli) és a faipar (világhírű ágazata a gyufagyártás). Gépipara (hajó, gépkocsi) a minőségi acélt dolgozza fel.

Svédországban négy autógyár működik:A Volvo göteborgi székhellyel, a General Motors érdekeltségében lévő trollhättani Saab, valamint a Koenigsegg (Ängelholm) és a Scania (Södertälje).

A svédek kiemelkedő vasúti gépgyára a NOHAB (Trollhättan).

A világ élvonalába tartozik a: híradástechnika, elektronika (mobiltelefonok, számítógépek, elektronikus rendszerek), az irodagépipar, golyóscsapágygyártás.[9]

Kiterjedt fenyő- és lombhullató erdőinek fáját, energiában gazdag folyóit hatékonyan értékesíti. Az ország fakitermelésben 11. a világon (2003-2004-ben). Egyike a legnagyobb papírgyártóknak.

Természeti erőforrásai jelentősek és változatosak. Ásványkincsei közül legfontosabb a Lappföldön (a Sarkkörön túl) bányászott kiváló minőségű vasérc.

Külkereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külkereskedelmi forgalma évtizedek óta többlettel zárul. A kivitel fő tételei: gépek és járművek, vegyi áruk, papíráruk, elektrotechnikai-elektronikai termékek, gyógyszer, acél, nyersvas. A behozatal nagy részét szintén gépek, berendezések, járművek alkotják, továbbá élelmiszer, energiahordozók, vegyipari alapanyagok.[9]

Legfőbb kereskedelmi partnerek (2012-ben)[10]:

  • Export: Norvégia 10,4%, Németország 10,3%, Egyesült Királyság 8,1%, Dánia 6,7%, Finnország 6,7%, Hollandia 5,5%, USA 5,5%, Belgium 5,0%
  • Import: Németország 17,4%, Dánia 8,5%, Norvégia 8,4%, Egyesült Királyság 6,5%, Hollandia 6,4%, Oroszország 5,6%, Finnország 5,1%, Kína 4,9%

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korszerű vasút- és közúthálózata az ország központi és déli vidékein a legsűrűbb. (Lásd még: Svédország vasúti közlekedése.) Jelentős a tengeri és a belvízi hajózás is.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jellemző hagyományos lakóházak
Kalmar kastélya
Hagyományos öltözetek

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„A svéd oktatási rendszer az iskolára előkészítéstől az egyetemi oktatásig világosan körülhatárolt szisztémaként működik, alapvetően a kötelező és a nem kötelező iskolázás intézményei alkotják azt.

Az oktatási intézményeket nagyrészt az állam tartja fenn a magyar viszonyokhoz képest bőkezűen, de működnek magánkézben levő iskolák is. Az nemzeti oktatási célokat, az oktatás irányelveit és a tananyagot a parlament és a kormány határozta meg. A Nemzeti Oktatási Iroda háromévenként felülvizsgálja az iskolarendszer működését, és a tapasztalatairól beszámol a parlamentnek, valamint a kormánynak.
Az iskolázás minden szintje - az egyetemi oktatást is beleértve – a résztvevők számára ingyenes. Nem kell fizetni a taneszközökért, az iskolai étkezésért, az utazásért és az orvosi ellátásért sem.
Az általunk óvodának nevezett intézményt nem találjuk a rendszerben, viszont ha a szülőknek igényük mutatkozik gyermekük napközbeni felügyeletére, egy és tizenkét éves koruk között a svéd gyerekekre ún. családi „óvodákban” vigyáznak (többnyire ötéves korig veszik ezt igénybe). Az iskolára előkészítés nem kötelező, de a beiskolázás előtt egy évvel, azaz a hatévesek számára erősen ajánlott.
Az iskolázás gerincét a kilenc évfolyamos compulsory school, kötelező iskola képezi, ahova 7-től 16 éves korukig járnak a gyerekek.
Speciális iskolájuk van a vak és a hallássérült tanulóknak, ahol a normál kötelező iskoláéval egyenrangú tudást biztosítanak számukra, egy évvel meghosszabbítható tanulmányi idő (tíz év) alatt.19 éves korukig élvezhetik a kötelező iskolázás rendszerét a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok (számukra comprehensive iskola, vagy komolyabb nehézségek esetén "training school" áll rendelkezésre).
16 éves kor után választható a nem kötelező, hároméves időtartamú upper secondary school, felső középiskola, amely alapvetően kétféle lehet: - a magasabb (egyetemi) tanulmányokra természet- és társadalomtudományi irányban felkészítő, - vagy szakképzés jellegű, de találkozni a kettő kombinációjával is. A tanítás anyaga a felső középiskolákban a nemzeti programból, az adott intézmény saját, választott programjából és egyénre szabott programokból áll. Tizenhét nemzeti program létezik a felső középiskolák számára. Ezek mindegyike magában foglalja a nyolc fő tantárgyat (angol, svéd, matematika, művészeti tevékenység, testnevelés és egészség, természettudomány, társadalomtudomány, vallás), az adott program speciális tantárgyait, választható kurzusokat és projekt munkát. Külön intézmények találhatóak ezen a szinten azon 16 éven felüliek részére, akik tanulási nehézségekkel küszködnek. Az ő számukra négy évig tart a felső középiskolai képzés, amely a normál középiskoláénál kevesebb elméleti elemet tartalmaz, inkább szakmaorientált jellegű.
A felső középiskola elvégzése után a tanulmányok folytathatóak egyetemen vagy főiskolán. Megjegyzendő, hogy felsőfokú tanulmányok esetében a második vagy többedik diploma megszerzéséért sem kell a hallgatónak fizetni.

Az iskolarendszer részét képezik a felnőttoktatás színterei, mint például a folk high school-ok (népfőiskolák), amelyek középszintű képzéseket nyújtanak, vagy az új bevándorlók számára folyamatosan induló svéd nyelvi kurzusok, vagy tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok és felnőttek számára működtetett speciális intézmények, vagy a középiskola utáni egyéves tréning programok.”

[11]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanum ősi sziklarajzai

Az UNESCO szerint Svédországban a következő, a világ kulturális örökségéhez tartozó helyszínek találhatók:

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyckelharpa (ejtsd: nükkelharpá) , a hagyományos zene egy vonós hangszere

Svédország sok popzenei előadó és együttes szülőhelye. Például: Loreen, Eric Saade, Molly Sandén, Danny Saucedo, Darin Zanyar, ABBA, Avicii, Roxette, Ace of Base, Rednex, Dr. Alban.
Basshunter (Jonas Erik Altberg) svéd énekes és DJ, egyaránt előad anyanyelvén és angolul is. Híresek klipjei, melyben a női főszerepet a norvég-iráni gyökerekkel rendelkező pornószínésznő és modell Aylar Lie játssza.

2011-ben az Eurovíziós Dalfesztiválon Eric Saade képviselte Svédországot, ahol a harmadik helyet szerezte meg "Popular" című dalával. A 2012-es Eurovíziós Dalfesztivált a marokkói származású Loreen nyerte meg "Euphoria" című szerzeményével, így Svédország rendezheti meg a versenyt 2013-ban, immáron ötödször.

Hagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Svédországra a csapatsportok a jellemzőek minden téren. A foci viszonylag jelentős ágazata a sportoknak az országban és a nemzetközi mezőny közepét erősítik a svédek. Kedvelt sportjuk még a floorball, a jégkorong és a téli sportok (síelés, biatlon, curling). A legjelentősebb síverseny a Vasaloppet. Nagyon népszerű sport a tájfutás,melynek Svédország az őshazája. Legnagyobb versenyük az O-ringen,melyen gyakran 10000 fölötti az indulók létszáma. Népszerűek a váltóversenyek is, melyek közül a Tiomilla a legnagyobb, melyet méltán neveznek a tájfutás Bajnokok Ligájának.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(A „zászlózási napok” svéd zászlóval: Flag of Sweden.svg, a munkaszüneti napok vastagítással jelölve)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Van továbbá öt elismert kisebbségi nyelv (számi (lapp), finn, meänkieli, roma (romani), jiddis).
  2. Folkmängd i riket, län och kommuner 30 juni 2014 och befolkningsförändringar 1 januari - 30 juni 2014
  3. weather: Local, National, and International Weather - Forecasts, Radar Maps, Video, and News. Msn.com. (Hozzáférés: 2009. május 6.)
  4. National Parks in Sweden - Naturvårdsverket - Swedish EPA
  5. cia.gov
  6. Szarka László: Államnyelv, hivatalos nyelv - kisebbségi nyelvi jogok Kelet-Közép-Európában
  7. Språklagen (svéd nyelven). Språkförsvaret, 2009. július 1. (Hozzáférés: 2009. július 15.)
  8. A világ 58. legversenyképesebb országa vagyunk (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 8. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)
  9. ^ a b Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007.
  10. CIA World Factbook
  11. Makai Éva: Kutatási beszámoló stockholmi tanulmányút tapasztalatairól 2007. április 10. – 14.. Az Európai Szociális Alap (ESF) Equal Program ’Nem halat – hálót’ projektje, 2007. május 8

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sweden című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Svédország témájú médiaállományokat.