Svédország
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: A király mottója: För Sverige – I tiden (Svédországért – a kor ritmusában) |
|||||
| Himnusz: Du gamla, du fria | |||||
 |
|||||
| Főváros | Stockholm |
||||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||||
| - Király | XVI. Károly Gusztáv | ||||
| - Miniszterelnök | Fredrik Reinfeldt
|
||||
| Hivatalos nyelv | svéd[1] | ||||
| Csatlakozás az EU-hoz | 1995. január 1. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 449 964 km² (55.) | ||||
| - Víz (%) | 8,67 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2007. februári évi becslés | 9 122 269[2] (85.) | ||||
| - Népsűrűség | 20 fő/km² (185.) | ||||
| GDP | 2006-os becslés | ||||
| - Összes | 371,5 mrd dollár (20.) PPP: 285,1 mrd dollár |
||||
| - Egy főre jutó | 42 694 dollár (9.) PPP: 31 600 dollár |
||||
| HDI (2005) | 0,956 (6.) – magas | ||||
| Pénznem | svéd korona (SEK) |
||||
| Időzóna | CET (UTC+1) | ||||
| - Nyári időszámítás | CEST (UTC+2) | ||||
| Internet TLD | .se |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | S | ||||
| Hívószám | +46 |
||||
|
|||||
A Svéd Királyság (Konungariket Sverige svédül) Skandináviában, Észak-Európában található. Nyugaton Norvégia, északkeleten Finnország, délkeleten a Skagerrak- és a Kattegat-szoros, keletről pedig a Balti-tenger és a Botteni-öböl határolja. Mivel alacsony a népsűrűség, a svéd táj a nyugalmáról, nagy erdőiről és hegyes vadonjairól ismert.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Svédország földrajzilag a Skandináv-félszigethez tartozó állam, nyugatról és északról Norvégia, keletről Finnország határolja, és tengeri határokat oszt délről Dániával.
Az ország 450 000 km²-en terül el.
A legnagyobb svéd sziget Gotland (fővárosa Visby), amely népszerű üdülési célpont. (A Balti-tenger másik nagy szigete Åland, amelynek hivatalos nyelve svéd, és lakosságát nagy részben svédek teszik ki, mégis Finnországhoz tartozik.)
Svédország nyugati vidékein a Skandináv-hegység nevű magashegység fut végig, melynek legmagasabb pontja a Kiruna közelében található, 2000 m feletti magasságú Kebnekaise. A magashegység lehetőséget nyújt a téli sportok kedvelőinek síelésre.
Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre (ún. landskap) bomlanak a következők szerint:
- Götaland vidékének tájegységei: Skåne, Blekinge, Halland, Småland, Västergötland, Östergötland, Bohuslän, Dalsland, Öland, Gotland;
- Svealand vidékének tájegységei: Södermanland, Närke, Värmland, Västmanland, Uppland, Dalarna;
- Norrland vidékének tájegységei: Gästrikland, Hälsingland, Härdejdalen, Medelpad, Jämtland, Ångermanland, Västerbotten, Lappland, Norrbotten.
[szerkesztés] Vízrajz
Svédország három legnagyobb tava a Vänern, a Vättern és a Mälaren tavak. A Skandináv-hegységből eredő folyók rövidek, nagy esésük miatt jelentős vízerőkészlettel rendelkeznek.
[szerkesztés] Éghajlat
Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt éghajlat uralkodik, a Golf-áramlat által hozott melegnek köszönhetően. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus éghajlat, fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban +16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna.
A tél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a januári középhőmérséklet: -1 és -4 °C közötti), a nyár hűvös, de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júliusi középhőmérséklet 17-19 °C). Az évi átlagos csapadék 600–800 mm, nyár végi, ősz eleji maximummal és tavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000 óra), a hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi kultúrnövény termesztéséhez elegendő.
Svédország északi részét a sarkköri tundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). A Skandináv-hegységtől keletre, a kontinentális éghajlatot mérsékeli a Balti-tenger (hűvös nyár, enyhe tél). Délnyugaton már az óceáni éghajlat jellemzői figyelhetők meg.
[szerkesztés] Élővilág és természetvédelem
Uralkodó növénye a fenyő. Az ország területének jelentős részét erdők borítják, az északi tájakon pedig tundra az uralkodó növénytakaró. Délre haladva egyre több a mezőgazdasági művelés alatt álló terület.
Aggodalomra okot adó jelenségek: az erdők talajának és a vizeknek a savasodása, a nitrogén feldúsulása a vizekben (eutrofizáció), a légszennyezés, az ózonréteg vékonyodása, környezetszennyezés, a tengerek szennyezése olajjal.
[szerkesztés] Nemzeti parkok
1908-ban Svédországban létesítették Európa első nemzeti parkját.[3] Célja a természet értékeinek megőrzése volt Svédország és az egész világ számára. Mára a nemzeti parkok hálózatának 28 tagja van.
[szerkesztés] Természeti világörökség
Az UNESCO az egész Lappföldet természeti és kulturális világörökségnek tekinti. Ezenkívül Finnországgal közös természeti világörökség még a Kvarken szigetvilága a Botteni-öbölben.
[szerkesztés] Történelem
Bővebben: Svédország történelmeSvédország önálló történelme a kalmari unióból történő 1523-as kiválással kezdődött.
A svéd nagyhatalom időszaka XII. Károly uralkodásának idejére tehető, amikor is az egész balti térség svéd fennhatóság alá tartozott, beleértve néhány északnémet tartományt is.
A nagyhatalmi időszaknak a XII. Károly uralma alatti háborúk kudarcai vetettek véget. A fiatal király legnagyobb ellenfele a Nagy Péter cár által vezetett Orosz Birodalom volt, amely ellen a törökökkel szövetkezett. Ők azonban később az ellenfeleivé váltak.
A napóleoni háborúk megkímélték Svédországot. Az északi királyság nem nyújtott segítséget Napóleonnak, így a győztes hatalmak kvázi-szövetségesként kezelték a bécsi konferencián, ahol elhatározták, hogy a győzedelmes Oroszországnak adják a finn területeket, Svédország kárpótlásul megkapta Norvégiát.
A két világháborúban Svédország katonailag független államként vett részt, azonban minden hadviselő félnek exportált vasércet.
Lásd még: vikingek, varégok, svéd királyok
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Svédország parlamentáris, vagy alkotmányos monarchia. Államfője a király, XVI. Károly Gusztáv, akinek a feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik. A miniszterelnök 2006. október 5. óta Fredrik Reinfeldt (Mérsékelt Párt). A következő választások 2010. szeptember 19-én lesznek.
Svédországban általános választójoga van minden 18 éven felüli állampolgárnak. A svéd törvényhozó hatalom a parlament (svédül Riksdag), amelyben a pártok az általános választások eredményeinek megfelelően jutnak mandátumokhoz. Az általános választásokat együtt tartják az önkormányzati választásokkal (kommunalvalet), amelyen svéd illetőségű külföldiek is részt vehetnek. A választások négyévente zajlanak, időpontjuk mindig szeptember harmadik vasárnapja. 1994 előtt háromévente voltak választások.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A svéd parlamentben 349 képviselő kap helyet. A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztása
Bővebben: Svédország közigazgatásaA megyékre (svédül län) való közigazgatási felosztás csak részben esik egybe a hagyományos, tartományok szerinti felosztással.
Svédország megyéi a következők:
 |
|
[szerkesztés] Politikai pártok
A svéd politikai palettán a következő pártok vannak jelen (a „Riksdag"-ba bekerülési feltétel a választásokon elért min. 4%):
Kormánypártok:
- Mérsékelt Párt (Moderata Samlingspartiet): konzervatív párt – 97 mandátum
- Liberális Néppárt (Folkpartiet Liberalerna): liberálisok – 28 mandátum
- Centrum Párt (Centerpartiet):: korábbi nevük Bondeförbundet (Parasztszövetség) – 29 mandátum
- Kereszténydemokraták (Kristdemokraterna): – 24 mandátum
Ellenzék:
- Sveriges Socialdemokratiska Arbetarparti (Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt): szociáldemokrata párt – 130 mandátum
- Vänsterpartiet (Baloldali Párt): kommunisták – 22 mandátum
- Miljöpartiet, de Gröna (Zöldek): 19 mandátum
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Svédország hadereje[szerkesztés] Tagsága nemzetközi szervezetekben
ADB, AfDB, Sarkköri Tanács, Australia Group, BIS, CBSS, CE, CERN, EAPC, EBRD, EIB, ESA, Északi Tanács, 
Európai Unió, FAO, G-9, G-10, IADB, IAEA, IBRD, ICAO, ICC, ICCt, ICRM, IDA, IEA, IFAD, IFC, IFRCS, IHO, ILO, IMF, IMO, IMSO, Interpol, IOC, IOM, IPU, ISO, ITSO, ITU, ITUC, MIGA, MINURCAT, NAM (mint vendég), NEA, NIB, NSG, OAS (megfigyelőként), OECD, OPCW, OSCE, Paris Club, PCA, PFP, Schengeni egyezmény, UN, UNCTAD, UNESCO, UNHCR, UNIDO, UNMEE, UNMIL, UNMIS, UNMOGIP, UNOMIG, UNRWA, UNTSO, UPU, WCO, WEU (megfigyelőként), WFTU, WHO, WIPO, WMO, WTO, ZC[4]
[szerkesztés] Népesség
Svédország első lakosai feltehetőleg finnugor eredetű halász-vadász népek voltak, akik már az utolsó jégkorszaki jég visszahúzódásakor letelepedtek az ország egyes területein. Az első indoeurópai nyelvet beszélő népek valószínűleg a 4. században érkeztek, és fejlett földművelő kultúrát hoztak magukkal. Ennek a történeti jelenségnek a mai napig meg vannak a nyomai; a Svédország északi területein élő – főleg rénszarvastenyésztéssel foglalkozó – számik, vagy lappok a magyarok ritkábban emlegetett nyelvrokonai közé tartoznak. Ők, illetve a svéd-finn határ mentén élő települések finn lakossága alkotja Svédország „őslakos” kisebbségeit.
Svédország területén élő germánokról már a Kr. utáni első századból vannak írásos emlékeink, Tacitus művében. A mai Svédország germán őslakossága a svea, avagy törzsi svéd, a gót, ill. a gotlandi népek. A déli területeken a későbbi korokban dánok telepedtek le. Ennek nyomait a skånei dialektusok őrzik.
[szerkesztés] Általános adatok
Svédországnak egy 2006. júliusi becslés szerint 9 016 596 lakosa van, akik közül kb. 16% 14 éven aluli, 65% 15 és 64 év körüli, a többiek ennél idősebbek. Svédország azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a várható élettartam, átlagosan a teljes népesség körében ez 80,51 év. A népesség növekedési rátája 0,61%.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Svédország városaiSvédország három legnagyobb városa (nagyság szerint csökkenő sorrendben): Stockholm, Göteborg, Malmö. Ezek a városok európai mértékben azonban kicsinek számítanak, Stockholmnak, – a legnépesebb városnak – a lakosságszáma alig éri el a félmilliót.
Érdekes adat a népesség eloszlásával kapcsolatban, hogy nagyrészt az ország déli területein koncentrálódik, így a hatalmas kiterjedésű északi területek népességsűrűsége meglehetősen csekély, amelynek gazdasági vonzata, hogy az EU keretein belül definiált NUTS3 zónák hatalmas területre terjednek ki. (Összehasonlításképpen: a magyarországi NUTS3 régiók három megyét foglalnak magukba, Lappföldön akár egész magyarországnyi területeket.)
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Manapság Svédország bevándorlási célország, így jelentős számban képviselik magukat a kisebbségek között a régi jugoszláv területekről a háborúk elől menekültek, egyes arab országokból érkezett vendégmunkások, vagy menekültek, illetve törökök és görögök.
A történelmi közelség és a szoros gazdasági kapcsolatok miatt természetesen nagy számban élnek Svédországban norvégok, dánok és finnek is, azonban ők nem feltétlenül a svéd állampolgárság keretein belül.
Svédország lakosainak nagy többsége evangélikus.
[szerkesztés] Szociális rendszer
(a számszerű adatok forrása: CIA factbook)
[szerkesztés] Gazdaság
Bővebben: Svédország gazdaságaSvédország Észak-Európa legfejlettebb ipari országa, a Világgazdasági Fórum 2009-2010-es listája szerint a világ 4. legversenyképesebb országa.[5] Gazdasága alapját a csúcstechnológiát képviselő iparágak, a kereskedelem és a szolgáltatások képezik.
Az ország mezőgazdasága a kedvezőtlen adottságok ellenére is fejlett. Legfontosabb ágazata a szarvasmarhatartás (hús- és tej-gazdálkodás).A déli és középső területeken őszi búzát, zabot, cukorrépát, burgonyát termesztenek.
Természeti erőforrásai jelentősek és változatosak. Ásványkincsei közül legfontosabb a Lappföldön(a Sarkkörön túl) bányászott kiváló minőségű vasérc. Kiterjedt fenyő- és lombhullató erdőinek fáját, energiában gazdag folyóit hatékonyan értékesíti.
Szállítás. Korszerű vasút- és közúthálózata az ország központi és déli vidékein a legsűrűbb. (Lásd még: Svédország vasúti közlekedése.) Jelentős a tengeri és a belvízi hajózás is.
Ipara. A korszerű, szakosodott ipar központjai az ország középső és déli részén fekvő városokban vannak: Göteborgban, Stockholmban és Malmöben. Villamosenergia-termelését a víz- és az atomerőművek biztosítják (közel egyenlő arányban). A svéd ipar hagyományos ágazatai közé tartozik a vaskohászat (a világ legjobb minőségű acélját termeli) és a faipar(világhírű ágazata a gyufagyártás). Gépipara(hajó, gépkocsi) a minőségi acélt dolgozza fel. Egyike a legnagyobb papírgyártóknak.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Kulturális világörökség
Az UNESCO szerint Svédországban a következő, a világ kulturális örökségéhez tartozó helyszínek találhatók:
- A drottningholmi királyi palota;
- Birka és Hovgården viking települések;
- Az engelsbergi vasmű;
- Tanum sziklarajzai;
- Skogskyrkogården temető;
- Visby Hanza város;
- A Lappföld;
- Gammelstad templomközössége, Luleå;
- Karlskrona hadikikötője;
- Dél-Öland mezőgazdasági körzete;
- Falun és Kopparbergslag;
- Varberg Rádióállomás;
- Struve földmérő vonal közös világörökség Fehéroroszországgal, Észtországgal, Finnországgal, Lettországgal, Litvániával, Norvégiával, Moldovával, Oroszországgal, Ukrajnával. Svédországban Kiruna, Pajala, Övertorneå, Haparanda településeken vannak emlékei.
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok
lásd még: *bastu (szauna)
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Sport
Svédországra a csapatsportok a jellemzőek minden téren. A foci viszonylag jelentős ágazata a sportoknak az országban és a nemzetközi mezőny közepét erősítik a svédek. Kedvelt sportjuk még a floorball, a jégkorong és a téli sportok (síelés, biatlon, curling). A legjelentősebb síverseny a Vasaloppet. Nagyon népszerű sport a tájfutás,melynek Svédország az őshazája. Legnagyobb versenyük az O-ringen,melyen gyakran 10000 fölötti az indulók létszáma. Népszerűek a váltóversenyek is, melyek közül a Tiomilla a legnagyobb. Mellyet méltán neveznek a tájfutás Bajnokok ligájának.
[szerkesztés] Ünnepek
(A „zászlózási napok” svéd zászóval: 
, a munkaszüneti napok vastagítással jelölve)
- Január 1. Újév napja
- Január 6. Vízkereszt
- Január 28. A király névnapja
- Március 12. A koronahercegnő névnapja
- Nagycsütörtök
- Nagypéntek
- Húsvétvasárnap
- Húsvéthétfő
- Április 30. Walpurgis-éj; a király születésnapja
- Május 1. A munkásmozgalom ünnepe
- Krisztus Mennybemenetelének Ünnepe – Áldozócsütörtök (Húsvét utáni 40. nap)
- Pünkösdvasárnap
- Pünkösdhétfő
- Június 6. A svéd zászló napja, I. Gusztáv trónralépése (1523), Svédország Nemzeti Ünnepe
- Június 19 és 25. közötti péntek Szent Iván éjszakája
- Június 20. és 26. közötti szombat Szent Iván napja, a nyári napforduló ünnepe (Midsommardagen, Johandag)
- Július 14. A koronahercegnő születésnapja
- Augusztus 8. A királyné névnapja
- Október 24. Az ENSZ napja
- Október 31. – november 6. közötti szombat. Mindenszentek napja (Alla helgons dag)
- November 6. Gusztáv Adolf-nap
- December 10. Nobel-nap
- December 13. Lucia-nap
- December 23. A királyné születésnapja
- December 24. Karácsonyeste
- December 25. Karácsony (Juldagen)
- December 26. Karácsony másnapja
- December 31. Szilveszter estéje
[szerkesztés] Források
- ^ Van továbbá öt elismert kisebbségi nyelv (számi (lapp), finn, meänkieli, roma (romani), jiddis).
- ^ Preliminär befolkningsstatistik 2007, Statistiska centralbyrån, 2007.04.13. (letöltve: 2007.04.17.)
- ^ http://www.naturvardsverket.se/en/In-English/Menu/Enjoying-nature/National-parks-and-other-places-worth-visiting/National-Parks-in-Sweden/
- ^ cia.gov
- ^
[szerkesztés] Lásd még
- IKEA – Skandinávia – Yngwie Malmsteen – ABBA – Selma Lagerlöf (ld. még Nils Holgersson) – Astrid Lindgren (ld. még Harisnyás Pippi) – Edith Södergran – Svédország tájai – Svédország tartományai – Svédország megyéi – svéd nyelv – XVI. Károly Gusztáv – a Bernadotte dinasztia
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Komlós Attila: Svédország – tradíció és kreativitás - Hetedhéthatár
- Magyar külképviselet: Magyar Nagykövetség Stockholm; Lásd még: mfa.gov.hu
- Svédország földrajzi térképe
- Svédország hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
- Svédország Térkép Kalauz
- Svédország.lap.hu - linkgyűjtemény
- Svédország képgaléria.lap.hu - linkgyűjtemény
|
|||||||||||
|
|||||
|
||||||||
|
||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
