Meänkieli nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A meänkieli nyelv finnugor nyelv, mely az uráli nyelvcsaládba, a finnségi nyelvek közé tartozik. Svédország egyik hivatalos kisebbségi nyelve (svéd neve „tornedalsfinska”). Más vélemények szerint viszont nincsen szó önálló nyelvről, csupán egy finn dialektusról.

A „meänkieli” szószerinti jelentése: „mi nyelvünk” (vö. ~ finn: „meidän kieli”). A meänkielit elsősorban Észak-Svédországban (Kiruna, Gällivare/Jellivaara, Pajala, Övertorneå és Haparanda/Haaparanta) vagyis a Tornio-völgyben (Tornedal/Tornionlaakso) beszélik, emellett Északnyugat-Finnországban, valamint elvétve Svédország más városaiban.

A meänkieli eredete elsősorban az 1809-es haminai békére vezethető vissza, amikor a svéd királyság felbomlott és a későbbi Finnország részét képező területek Oroszországhoz kerültek, míg a Tornio-völgy Svédország kezén maradt, ezáltal politikailag és közigazgatásilag elszakadt a többi finnajkú területtől és az irodalmi-közéleti finn nyelv befolyása nem érte. (Ez a jelenség leginkább a csángó és a magyarországi magyar nyelv kapcsolatához viszonyítható, mivel a csángó-magyar is évszázadok óta külön úton fejlődik és a magyarországi nyelvújítás sem éreztette hatását a csángóknál.) Az idióma másik sajátossága, hogy nagyszámú svéd jövevényszót tartalmaz, bár a finn beszélt nyelv is szívesen vesz át és vett át szavakat a svédből, az irodalmi nyelv azonban ezek mellőzésére, finnesítésére törekszik.

A tornio-völgyi finn beszélőinek számát 40-70 000-re becsülik, emellett azonban sokan passzívan értik, sőt nemcsak a tornio-völgyi finnek, hanem sok svédországi lapp is beszéli második nyelvként. A meänkieli beszélői szinte kivétel nélkül legalább kétnyelvűek, elsősorban a svédet beszélik. A fiatalabb nemzedékek egyre kevésbé használják, illetve inkább csak passzívan értik meg.

A meänkieli amellett lett Svédország egyik hivatalos kisebbségi nyelve, hogy a standard finn nyelv is ilyen státust kapott. A két nyelv beszélői közötti alapvető történelmi különbség, hogy míg a finn köznyelvet beszélő svédországi finnek (ruotsinsuomalaiset) elsősorban a 20. század második felében munkavállalás céljából vándoroltak be Svédországba, addig a Tornio-völgyben élők az említett 1809-es történelmi eseménynek köszönhetően kerültek a határ túlsó oldalára.

Ezen a nyelven van iskolai oktatás, könyvkiadás. A meänkielit oktatják Stockholm és Umeå egyetemén is. A svéd rádiónak (Sveriges Radio) van meänkieli nyelvű adása. Az egyik legszorgalmasabb író, nyelvújító, "nyelvteremtő" a Pajalában élő Bengt Pohjanen.

A meänkielit és a nyelvi emancipáció támogatóit sok kritika éri, elsősorban azért, mert az ellenzők szerint a standard finn nyelv oktatása sokkal nagyobb lehetőségeket nyújtana a tornio-völgyieknek az irodalom, írásbeliség és a felsőfokú tanulmányok területén. Sokan nem is tekintik önálló nyelvnek, mivel a két idióma beszélői kölcsönösen megértik egymást, a különbségek kisebbek, mint a finn és az észt között, melyek ugyancsak mindkét nyelvű beszélők számára kölcsönösen érthetők.

Néhány példa a meänkieli és a finn nyelv köréből:

meänkieli finn (magyar)
Ruotti Ruotsi (Svédország)
Ryssä Venäjä (Oroszország)
täälä täällä (itt)
kielelä kielellä (nyelven)
mie minä, mä (én)
met me (mi)
oon on (van)
mukhaan mukaan (szerint)
föörskuula (~ sv. förskola) esikoulu (~általános iskola)
kramatiikka kielioppi (nyelvtan)
yniversiteeti (~ sv. universitet) yliopisto (egyetem)

Névszóragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

eset szék   kéz
Nom. tooli loova käsi hevonen
Gen. toolin loovan käen hevosen
Part. toolia loovaa kättä hevosta
Ess. toolina loovana kätenä hevosenna
Akk. 1. toolin loovan käen hevosen
Akk. 2. tooli loova käsi hevonen
Transl. tooliksi loovaksi käeksi hevoseksi
Iness. toolissa loovassa käessä hevosessa
Elat. toolista loovasta käestä hevosesta
Illat. toohliin loohvaan kätheen hevosheen
Adess. toolila loovala käelä hevosella
Ablat. toolilta loovalta käeltä hevoselta
Allat. toolile loovale käele hevoselle
Abess. toolitta loovatta käettä hevosetta
Kom. toolinheen loovinheen käsihneen hevosinheen
Instr. (omin) toolin (omin) loovin (kaksin) käsin (omin) hevosin

Igeragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelen időben néhány meänkieli ige ragozása. (tulla jön, nukkua alszik, hypätä ugrik, olla van)

  tulla nukkua hypätä olla
mie tulen nukun hyppään olen
sie tulet nukut hyppäät olet
se / hään tullee nukkuu hyppää oon
met tulema nukuma hyppäämä olema
tet tuletta nukutta hyppäättä oletta
net / het tuleva nukkuva hyppäävä oon

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pohjanen, Bengt - Muli, Eeva: Meänkieli rätt och lätt. Grammatik i meänkieli. Barents 2005