Hanti nyelv
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Hanti (Hanti,hentu,stb…) | |
|---|---|
| Beszélik: | Oroszország |
| Terület: | Hanti-Manysi Autonóm Körzet |
| Beszélők száma: | 13 568 (2002)[1] |
| Helyezés a beszélők száma szerint: | nincs a 100 legnagyobban |
| Besorolás: | Uráli nyelvcsalád ugor nyelvek Obi-ugor nyelvek Hanti |
| Írás: | Cirill írás |
| Hivatalos státusz | |
| Hivatalos nyelv: | Hanti-Manysi Autonóm Körzet |
| Szabályozza: | |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | |
| ISO 639-2 | - |
| SIL-kód: | - |
A hanti nyelv (vagy az oroszoktól kapott néven osztják nyelv) az uráli nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokona a manysi (vogul) valamint a magyar. A manysi és a hanti nyelv beszélőinek száma nem éri el a harmincezret.
Mivel a beszélők számához képest a hantik hatalmas területet népesítenek be, érthető, hogy a hanti nyelv három fő nyelvjárásra oszlik. Ezek annyira eltérnek egymástól, hogy mindhárom nyelvjárás beszélői számára egységes irodalmi nyelvet kialakítani nem lehetett. Ezért ma a tankönyvek és más kiadványok különböző nyelvjárásokra alapuló több irodalmi nyelven jelennek meg.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Beszélőinek száma
A hantik vagy orosz nevükön osztjákok lélekszáma az 1989-es statisztika szerint 22 500 fő, de csak 14 ezer az anyanyelvi beszélők száma (61%). A hozzá legközelebbi nyelv a manysi nyelv (oroszul vogul nyelv), mellyel közösen az obi-ugor nyelvek csoportját alkotja, ill. távolabbi a magyar nyelv, amelyekkel a leginkább elfogadott nyelvészeti elméletek szerint a finnugor nyelvcsaládon belül az ugor nyelveket alkotják.
[szerkesztés] Ábécé
Cirill (2000)
| А а | Ӓ ӓ | Ӑ ӑ | Б б | В в | Г г | Д д | Е е |
| Ё ё | Ә ә | Ӛ ӛ | Ж ж | З з | И и | Й й | К к |
| Қ қ | Л л | Ӆ ӆ | Ԓ ԓ | М м | Н н | Ң ң | Ӈ ӈ |
| О о | Ӧ ӧ | Ө ө | Ӫ ӫ | П п | Р р | С с | Т т |
| У у | Ӱ ӱ | Ў ў | Ф ф | Х х | Ҳ ҳ | Ц ц | Ч ч |
| Ҷ ҷ | Ш ш | Щ щ | Ъ ъ | Ы ы | Ь ь | Э э | Є є |
| Є̈ є̈ | Ю ю | Ю̆ ю̆ | Я я | Я̆ я̆ |
Cirill (1958)
| А а | Ӓ ӓ | Б б | В в | Г г | Д д | Е е | Ё ё |
| Ә ә | Ӛ ӛ | Ж ж | З з | И и | Й й | К к | Ӄ ӄ |
| Л л | Л’ л’ | М м | Н н | Ӈ ӈ | О о | Ӧ ӧ | Ө ө |
| Ӫ ӫ | П п | Р р | С с | Т т | У у | Ӱ ӱ | Ф ф |
| Х х | Ц ц | Ч ч | Ч’ ч’ | Ш ш | Щ щ | Ъ ъ | Ы ы |
| Ь ь | Э э | Ю ю | Я я |
| A a | B в | D d | E e | Ә ә | F f | H h | Һ һ |
| I i | J j | K k | L l | Ļ ļ | Ł ł | M m | N n |
| Ņ ņ | Ŋ ŋ | O o | P p | R r | S s | Ş ş | S̷ s̷ |
| T t | U u | V v | Z z | Ƶ ƶ | Ƅ ƅ |
[szerkesztés] Számok
Hanti számok a magyarral összehasonlítva:
| # | Hanti | Magyar |
| 1 | yit, yiy | egy |
| 2 | katn, kat | kettő, két |
| 3 | xutəm | három |
| 4 | nyatə | négy |
| 5 | wet | öt |
| 6 | xut | hat |
| 7 | tapət | hét |
| 8 | nəvət | nyolc |
| 9 | yaryaŋ | kilenc |
| 10 | yaŋ | tíz |
| 20 | xus | húsz |
| 30 | xutəmyaŋ | harminc |
| 100 | sot | száz |
A "tíz" és annak összetett alakjainak kivételével a két nyelvben elég hasonlatosak a számnevek. Érdemes megfigyelni a [xot]-[haːz] és [sot]-[saːz] közötti szabályszerűséget.
[szerkesztés] Források
- Antal László - Csongor Barnabás - Fodor István: A világ nyelvei (Gondolat Kiadó, Bp., 1970)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Case marker and direct object in Khanty (angolul)
- Pronouns in Eastern and Northern Khanty (angolul)
| Finnugor nyelvek | |||
| Ugor | magyar | hanti | manysi | ||
| Finn-permi | Permi | komi | permják komi | udmurt | |
| Volgai | mari | mordvin | ||
| Számi | akkala számi† | inari számi | kemi számi | kildini számi | lulei számi | északi számi | pite számi | koltta számi | déli számi | teri számi | umei számi | ||
| Balti-finn | észt | finn | izsór | karjalai | kven | lív | lűd | meänkieli | déli észt | vepsze | vót | võro | ||
