Skót gael nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Skót gael
Gàidhlig [ˈkaːlikʲ]
Beszélik Egyesült Királyság, Kanada, Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland
Terület Skócia, Cape Breton, Új-Skócia, Glengarry megye, Ontario
Beszélők száma 58 552 Skóciában, 2000 Új-Skócában, 1610 az Egyesült Államokban, 822 Ausztráliában, 669 Új-Zélandon. fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   Kelta nyelvek
    Szigeti kelta nyelvek
     Gael nyelvek
      skót gael
Írásrendszer Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos  Skócia
Gondozza Scottish Qualifications Authority (nem hivatalosan)
Nyelvkódok
ISO 639-1 gd
ISO 639-2 gla

A skót gael (skótul gàidhlig) a goidel (gael) nyelvek csoportjába, tágabban a szigeti kelta nyelvek családjába tartozik. Ebbe a csoportba tartozik még az ír és a manx nyelv is. Ez a csoport különbözik a kelta nyelvek úgynevezett „brit” csoportjától, melybe a walesi, a korni és a breton tartozik. A skót gael, a manx és az ír gael egyaránt az óír leszármazottai. A nyelvet angolul gyakran Scottish Gaelic, Scots gaelic vagy Gàidhlig formában említik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gael nyelvi beszélők területi elhelyezkedése (2001)

Az ábécé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jövevényszavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A skót szavak többsége kelta eredetű. Sok szót vettek át a latinból (muinntir, Didòmhnaich), az ógörögből, főleg a vallás miatt, az óskandinávból (eilean, sgeir), a héberből (Sàbaid, Aba) és a scots nyelvből (aidh, bramar).

Hasonlóan a többi indoeurópai nyelvhez, a modern dolgokra a görögből és latinból vett szavakat használja, de gael átírásban. Így a televíziót telebhisean-nak vagy cian-dhealbh-nak, a számítógépet coimpiùtar-nak nevezi, bár utóbbira az aireamhadair, bocsa-fiosa, illetve a bocsa-sgrìobhaidh is elfogadható. A cian-dhealbh, aireamhadair, bocsa-fiosa, bocsa-sgrìobhaidh belső keletkezésű skót szavak. Ennek ellenére az anyanyelvi beszélők gyakran angol szavakkal helyettesítenek még olyan kifejezéseket is, amikre van tökéletes skót változat is. Például az igék mögé egyszerűen odarakják a skót képzőket (-eadh, vagy Lewisban -igeadh, vagyis Tha mi a’ watcheadh (watchigeadh) an telly ahelyett, hogy Tha mi a’ coimhead air a’ chian-dhealbh (= ’Tévét nézek’).

Másfelől megközelítve a skót nyelv hatással volt a scots nyelvre, illetve az angolra is, főleg a sztenderd angolra. Skót jövevényszavak az angolban: whisky, slogan, brogue, jilt, clan, strontium, trousers, ahogy néhány földrajzi kifejezés is átkerült, mint ben (beinn), glen (gleann) és loch.

Gyakori skót gael szavak és kifejezések ír megfelelőkkel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Skót gael megfelelő Ír megfelelő Manx gael megfelelő Magyarul
Fàilte Fáilte Failt Üdv
Halò Haileo vagy Dia dhuit (szó szerint ’Isten legyen veled’) Hello Helló
Latha math Lá maith Laa mie Jó napot!
Ciamar a tha thu? Conas atá tú? (Cad é mar atá tú? Ulsterben) Kys t’ou? Hogy vagy?
Ciamar a tha sibh? Conas atá sibh? (Cad é mar atá sibh? Ulsterben) Kanys ta shiu? Hogy vagytok?
Madainn mhath Maidin mhaith Moghrey mie Jó reggelt!
Feasgar math Trathnóna maith Fastyr mie Jó napot!
Oidhche mhath Oíche mhaith Oie vie Jó éjszakát-
Ma ’s e do thoil e Más é do thoil é My saillt Ha lenne szíves…
Ma ’s e (bh)ur toil e Más é bhur dtoil é My salliu Ha lennének szívesek…
Tapadh leat Go raibh maith agat Gura mie ayd Köszönöm.
Tapadh leibh Go raibh maith agaibh Gura mie eu Köszönjük.
Dè an t-ainm a tha ort? Cad é an t-ainm atá ort? or Cad is ainm duit? Cre’n ennym t’ort? Hogy hívnak?
Dè an t-ainm a tha oirbh? Cad é an t-ainm atá oraibh? Cre’n ennym t’erriu? Mi a nevetek?
Is mise… Is mise… Mish… … vagyok
Slàn leat Slán leat Slane lhiat Szia (búcsúzás)
Slàn leibh Slán libh Slane lhiu Sziasztok (búcsúzás)
Dè a tha seo? Cad é seo? Cre shoh? Mi ez?
Slàinte Sláinte Slaynt Egészség! (koccintáskor)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvkönyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mackinnon, Roderick: Gaelic, London, Hodder and Stoughton, 1971 (Teach Yourself Books, inkább csak nyelvtan)
  • Robertson, Boyd & Iain Taylor: Gaelic: A Complete Course for Beginners, McGraw-Hill, 1995 (Teach Yourself Books)
  • Spadaro, Katherine M. - Spadaro, K. - Graham, Katie: Colloquial Scottish Gaelic: The Complete Course for Beginners, London, Routledge Chapman & Hall, 2001, ISBN 0-415-20675-8

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
skót gael nyelvű változatát!