Számi nyelvek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A számi nyelveket a Skandinávia északi felében (Norvégiában, Svédországban, Finnországban ill. Oroszországban, a Kola-félszigeten) élő számik, régi nevükön lappok beszélik. Az uráli nyelvcsaládba tartozó finnugor nyelvük nem egységes, nem is beszélhetünk egyetlen számi nyelvről: mintegy kilenc-tíz nyelv van. Nyelvükhöz valószínűleg nyelvcsere útján jutottak, mert embertanilag elütnek az uráli népek többségétől, mind a finnektől, mind a magyaroktól, és a lappoid alrasszhoz tartoznak.[1]

Alcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A számi nyelvek elhelyezkedése: 1. Déli számi, 2. Umei számi, 3. Pitei számi, 4. Lulei számi, 5. Északi számi, 6. Kolta számi, 7. Inari számi, 8. Kildini számi, 9. Teri számi. A sötét területeken a számi nyelvet hivatalos nyelvként ismerik el.

A számi nyelveket három, földrajzi alapú fő csoportba sorolják:

  1. déli számi nyelvek
  2. északi számi nyelvek
  3. keleti számi nyelvek

A déli és északi számi nyelveket együttesen nyugati számi nyelveknek is nevezik. A korábbi szakirodalomban a számi nyelveket országok szerint osztották fel, így volt norvég-lapp, svéd-lapp, finn-lapp és orosz-lapp számi.

A számi nyelvek kutatói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon az első kutató, aki az akkor még lapp nyelvnek nevezett idiómákkal foglalkozott, Halász Ignác (1855-1901) volt. Ő a pitei- számi nyelvekkel foglalkozott, három alkalmommal (1884, 1886, 1891) járt is náluk.[2]

  • Svéd-lapp nyelvtan és olvasmányok (Budapest, 1891.)
  • Svéd-lapp nyelv I-IV. (Budapest, 1885-96)

Halász Ignác után évtizedekig nem foglalkozott senki a számi nyelvekkel. Lakó György (1908-1996) fő érdeklődési területe nem a lappság volt, de ennek ellenére 1935-ben a lulei számiknál is tett tanulmányutat, majd 1986-ban írt a számi nyelvekről egy chrestomáthiát.

  • Chrestomathia Lapponica (Budapest, 1986)

Magyarok közül nemzetközileg ismert még Zita McRobbie-Utasi, aki a kolta-számikkal foglalkozik. Valamint idehaza az ifjabb generáció foglalkozik a számi nyelvekkel: Falk Nóra (PPTE), Dusnoki Gergely (DTE-Jyväskylä).

Beszélők száma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A számi nyelveket beszélők számát tekintve nincsenek pontos adataink, 30–70 ezer körülire teszik. Az elmúlt évtizedek asszimilációs politikája és a számi státus bizonytalan meghatározása miatt adódik ez a bizonytalan szám. A legnagyobb számi nép az északi-számi, ők 15–30 ezren lehetnek. Könyvek, folyóiratok, újságok jelennek meg ezen a nyelven. Hasonlóan fejlődő nyelv a lulei-számi, ill. most már a déli-számi is. Inari és kolta nyelven jelennek meg még – ritkán – írások.

Számi nyelven több rádió- és televízióadás is van: ezen a nyelven műsort sugároz a finn YLE, a svéd és a norvég rádió is.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A világ nyelvei, Fodor István főszerk., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. ISBN 9630575973.
  2. Magyar életrajzi lexikon 1000-1990

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számi nyelvek
akkala számi (kihalt) | inari számi | kemi számi (kihalt) | kildini számi | lulei számi | északi számi | pitei számi | kolta számi | déli számi | teri számi | umei számi