Finnország

Finn Köztársaság
Suomen Tasavalta Republiken Finland
Finnország zászlaja Finnország címere
Nemzeti mottó: nincs Nemzeti himnusz: Maamme
Fővárosa	Helsinki
é. sz. 60° 10′ k. h. 24° 56′60.1666666667, 24.9333333333
Államforma	parlamentáris köztársaság
Vezetők
Elnök	Tarja Halonen
Miniszterelnök	Jyrki Katainen
Hivatalos nyelv	finn és svéd
Függetlenség	Oroszországtól
EU-csatlakozás	1995. január 1.
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	111
Becsült	5 375 276 fő (2010. decemberi)
Rangsorban	111
Népsűrűség	16 fő/km²
GDP	2005-ös becslés
Összes	193,4 mrd dollár (31) PPP: 163 mrd dollár
Egy főre jutó	37 504 dollár (11) PPP: 31 208 dollár
HDI (2005)	0,952 (11) – magas
Földrajzi adatok
Terület	338 145 km²
Rangsorban	65
Víz	9,4%
Időzóna	EET (UTC+2) EEST (UTC+3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	FIN
Hívószám	358
Internet TLD	.fi
Norvégia O r o s z o r s z á g Észtország Svédország HELSINKI Ivalo Rovaniemi Oulu Kokkola Vaasa Kuopio Joensuu Varkaus Tampere Pori Rauma Lahti Uusikaupunki Turku Loviisa Hamina Norvég-tenger Barents- tenger Botteni- öböl Finn-öböl Ladoga-tó Åland

A Finn Köztársaság (finnül Suomi, svédül Finland) észak-európai ország, délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl, és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal. Fővárosa: Helsinki. "Ezer tó országa"-ként emlegetik.

A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű autonómiát élvez.

Egészen délen keskeny sávban közép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik. Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása.

1917. december 6-án, nem sokkal az 1917. októberi oroszországi bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét. A második világháború után Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok között. 1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unió-ba.

Két hivatalos nyelv van: a finn, amit a népesség 93%-a beszél, és a finnországi-svéd, ami a lakosság 6%-ának anyanyelve.

Földrajz

Fekvése, határai

Finnország Európa északi részén található, egy prekambriumi platóvá kopott pajzson terül el. Délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal. Az ország területe 338 000 km², ezzel Magyarország területének körülbelül három és félszerese.

Domborzat

Finnországot az ezer tó országának is nevezik. Ez az elnevezés nem a legpontosabb, ugyanis 187 888 tavat és 179 584 szigetet tartanak nyilván. A finn táj többnyire lapos síkság néhány dombbal tarkítva. Legmagasabb pontja a Haltitunturi, 1328 m magas, Lappföld legészakibb pontján, a norvég határhoz közel. A tavakon kívül a táj erdőkkel borított (nagyon kevés a termőföld). A legtöbb sziget délnyugaton található, az ålandi szigetvilág részeként, valamint a déli partvidék mentén a Finn-öbölben.

A felszínt a jégkorszakban a jégtakaró alakította ki. Rengeteg a morénató, a mindenfelé látható csupasz gránitsziklákat is az akkori gleccserek szállították mai helyükre.

Vízrajz

A Botteni-öböl és a Finn-öböl között található szigetvilág, nagyjából 50 000 sziget alkotja

A tó definíciója Finnországban: 500 m²-nél nagyobb állóvíz. Így számolva a finn statisztika 187 888 tavat tart nyilván. Közöttük a legnagyobb a Saimaa-tó 4400 km² területtel. A tavak, természetes vízfolyások és mesterséges csatornák hálózatának komoly szerepe van az áruszállításban.

A jégkorszak gleccserei nem csak számos tavat alakítottak ki, hanem az alacsony tengerparton sok-sok szigetet is. Szám szerint 179 584-et. Két fő csoportra oszthatók - inkább logikailag, mint földrajzilag: délnyugaton az Åland-szigetek és a déli part előtt fekvő szigetek. Szigetek a nagyobb tavakon is vannak.

Legfőbb folyói: Kemijoki, Oulujoki, Torniojoki.

Éghajlat

Az éghajlat hideg, időnként kemény telek és viszonylag meleg nyarak által jellemzett északi mérsékelt. Hótakaró délen négy, északon hat-hét hónapon át fedi a tájat. A Golf-áramlat hatására az éghajlat lényegesen melegebb, mint az az Egyenlítőtől való távolságból következnék.

Finnország területének egynegyede a Északi-sarkkörtől északra fekszik. Itt figyelhető meg az éjféli nap jelensége. Annál tovább tart, minél északabbra megyünk. Finnország legészakibb pontján a Nap 73 napig süt nyáron egyfolytában, telente 51 napig nem kel föl.

Növény- és állatvilág

A rozsomák leginkább Lappföldön elterjedt

Finnország növényvilága fajokban meglehetősen szegényes. Egészen délen keskeny sávban közép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik. Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása. A legészakibb területeken megint csak keskeny sávban állandóan fagyott talajon tundra él. Az ország 60%-át egybefüggő erdőségek fedik. (Svédországban ez az arány 59%, Németországban 25%, Magyarországon 17%.) A globális felmelegedés nyomán az ország tajgája több mint harmadával bővülhet.

Finnország állatvilága viszonylag gazdag. Az emlősök közül 67 faj él ezen a vidéken. A nagyobb ragadozók már jórészt kipusztultak, ugyanakkor rengeteg róka, kisebb prémes állat tenyészik az északi vidékeken. Jelentősen nagy, és vadászható is a medve- és a farkasállomány. A jávorszarvasok száma a 150 000-et is meghaladhatja, évente 30-40 000 egyed kilövését engedélyezik. A rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata, vadon él az év legnagyobb részében. A tavak halban gazdagok, csuka, sügér, lazac a horgászok zsákmánya.

Nemzeti Parkok

A növény- és állatvilág változatosságát - a biodiverzitást - a hatalmas területű nemzeti parkok rendszerével tartják fenn. 36 igazgatási szempontból különálló nemzeti park van.

Természeti világörökség

Svédországgal közös természeti világörökség Merenkurkku szigetvilága. Ez a Botteni-öböl legkeskenyebb részén található.

Történelem

Átfogó kutatások eredményeképpen az archeológusok megállapították, hogy a mai Finnország területét a kőkorszak alatt kezdték el lakni, a jégkorszak utolsó jegének elolvadása után.

Régi skandináv mondák és egyes történészek (mint például a dán Saxo Grammaticus vagy az arab Al Idrisi) szerint Finnországnak már a svéd uralom előtt is voltak királyai.

Finnország közel 700 éves kapcsolata a svéd királysággal 1154-ben kezdődött, a kereszténység és Erik svéd király révén. A svéd uralom idején a vallás és az államélet nyelve a svéd volt. 1809. március 29-én I. Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, mely az Orosz Birodalmon belüli autonóm nagyhercegség volt egészen 1917 végéig. Az orosz érában a finn nyelv modernizálódott, elismert nemzeti nyelvvé vált. 1917. december 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét.

Finnország 1920-1940

1918-ban az ország átvészelt egy rövid, de keserű polgárháborút, amely sok évre előre körvonalazta a hazai politikát. A II. világháború alatt Finnország kétszer is harcolt a Szovjetunió ellen: az 1939-1940-es téli háborúban (segítséget kapott többek között Svédországtól, illetve egy zászlóaljnyi önkéntest Magyarországtól is) és másodszor 1941 és 1944 között (Németország jelentékeny segítségével). Ezt követte a Lappföldi háború 1944-1945-ben, amikor Finnország kivonulásra kényszerítette a németeket az országból.

A II. világháború következtében Finnország jelentős területeket elvesztett. Ezek egy részén szervezték meg szovjet Karéliát, más részét a leningrádi, illetve a murmanszki területhez csatolták.

A II. világháború után Finnország ütközőzóna volt a Szovjetunió és a nyugati országok között. Belső társadalmi rendjében nyugati mintát követett, de katonailag kiszolgáltatott volt a Szovjetuniónak. A Szovjetunió összeomlása után Finnország is önállóan választhatta meg fejlődésének útját és 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. 2002-ben az elsők között tért át az euro használatára.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Finnország parlamentáris köztársaság, amelyben a köztársasági elnök is jelentős hatalommal rendelkezik.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Eduskuntatalo, a finn parlament főépülete

A végrehajtó hatalom az Államtanács (kormány). A miniszterelnököt a parlament választja meg. Az Államtanács a miniszterekből és a miniszterelnökből áll.

A 200 tagból álló egykamarás parlament, a Eduskunta (finnül) vagy Riksdag (svédül) a legfelsőbb törvényhozó hatalom. Tagjait a választók négy évre választják. A parlament megváltoztathatja az alkotmányt, lemondathatja az Államtanácsot és megszüntetheti az államfői vétókat. A parlament határozatait semmiféle jogi hatalom nem bírálhatja felül. Törvényjavaslatot az Államtanács vagy bármely parlamenti képviselő nyújthat be.

A finn igazságszolgáltatás polgári, büntető és közigazgatási bíróságokból áll. A helyi bíróságok felett fellebbezési bíróságok vannak, legfelül pedig a Legfelsőbb Bíróság.

Közigazgatási felosztás

Finnország öt tartományból (lääni, läänit vagy län) és egy autonóm tartományból (itsehallinnollinen maakunta/självstyrande landskap)* áll. A tartomány az Államtanács fennhatósága alá tartozik; ez a rendszer szinte semmit nem változott létrehozása (1634) óta. A hat tartomány a következő:

• Ahvenanmaa/Åland (Åland-szigetek)*
• Etelä-Suomi/Södra Finland (Dél-Finnország)
• Itä-Suomi/Östra Finland (Kelet-Finnország)
• Länsi-Suomi/Västra Finland (Nyugat-Finnország)
• Lappi/Lappland (Lappföld)
• Oulun Lääni/Uleåborg (Oulu tartomány)

Az Åland-szigetek széles körű autonómiát élveznek. Nemzetközi szerződések és a finn törvények értelmében az ålandi helyi igazgatás sok olyan dolgot kezel, ami finn szárazföldi hatósághoz tartozik.

Finnország dialektusok, folklór vagy népszokások alapján is felosztható, azonban ezeket a különbségeket elhalványította a II. világháború után a 400 000 karéliai finn újrahonosítása és az urbanizáció a 20. század második felében.

A helyi közigazgatás 450 önkormányzatra osztja fel a hat főbb tartományt. 1977 óta nincs jogi vagy közigazgatási megkülönböztetés a városok és más önkormányzatok között. Az önkormányzatok 20 régióban működnek együtt.

Főváros: Helsinki (559 700 lakos)

Politikai pártok

A parlament fennállása (1906) óta az uralkodó pártok a Finn Központi Párt (Kesk. – Suomen Keskusta – parasztpárt), Finn Szociáldemokrata Párt (SDP – Suomen Sosialidemokraattinen Puolue – szociáldemokraták), Nemzeti Koalíció (Kok. – Kansallinen Kokoomus), az "Igazi Finnek" (PS – Perus Suomalaiset – igazi finnek) és a Finn Baloldali Szövetség (VAS – Vasemmistoliitto, Zöld Szövetség (Vihreä liitto).

Népesség

Általános adatok

A finn népesség jelenleg körülbelül 0.2%-kal növekszik évente.

Finnország népessége

Év	Népesség
1950	4 029 803
1960	4 446 222
1970	4 598 336
1975	4 720 492
1980	4 787 778
1985	4 910 664
1990	4 998 478
1995	5 116 826
2000	5 181 115

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A Helsinki Katedrális, II. Sándor orosz cár szobrával

A „Téli háború” után a finn népesség körülbelül 12%-át újra kellett telepíteni. Az újjáépítés, a munkanélküliség és a bizonytalanság, hogy az ország megőrizheti-e függetlenségét a Szovjetunióval szemben, csak növelte a kivándorlást. Csak a 1990-es évektől kezdve fogad menekülteket Finnország olyan mértékben, mint a többi skandináv ország, habár a számuk mégis sokkal kisebb. A bevándorlók jelentős része a Szovjetunió által elfoglalt (valamikor Finnországhoz tartozó) területekről származik.

Népcsoportok: finn 93%, svéd 6%, orosz 0,5%, számik (lappok) 0,3%, egyéb 0,2%.

Két hivatalos nyelv van: a finn, amit a népesség 93%-a beszél, és a finnországi-svéd, ami a lakosság 6%-ának anyanyelve. A kétnyelvűséget alkotmányuk 14. cikkelye garantálja. Más kisebbségi nyelvek: orosz és észt. Északon, Lappföldön még megtalálhatóak a számik, jelenleg kevesebb mint 7000 lelket számlálnak, akik – akárcsak a finnek – finnugor nyelvet (lapp nyelvet) beszélnek. Több mint 20 nyelv létezik, amit körülbelül ezren beszélnek.

A legtöbb finn (89%) a Finn Evangélikus Egyházhoz tartozik, körülbelül 1%-a a lakosságnak tartozik a finn ortodox egyházhoz. A maradék népesség más vallású: más protestáns közösség tagja,római katolikus, muszlim vagy zsidó, leszámítva azt a 9%-ot aki nem tartozik egy valláshoz sem.

Gazdaság

A Nokia, Finnország legnagyobb társaságának főhadiszállása.

Általános adatok

Gazdasága: ipari ország. Finnország egy iparosított, nagyban szabadpiacú gazdasággal rendelkező ország, nagyjából akkora egy főre eső jövedelemmel, mint az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország vagy Olaszország. A Világgazdasági Fórum 2009-2010-es listája szerint a világ 6. legversenyképesebb országa. A finn életszínvonal magas. A finn GDP és adó hozzávetőleg ötödét egyedül a Nokia adja, amely így az ország stratégiai magánvállalata.

Gyors nyugat-európai integrációja során Finnország egyike volt annak a 11 országnak, amelyek bevezették az euró egységes pénznemet 2002. január 1-jén. A gazdasági növekedés 1991 körül a Szovjetunió felbomlásával erősen visszaesett (a finn márkát kétszer is leértékelték, a munkanélküliség a 1990-es 3,2%-ról 1994-re 16,6%-ra nőtt), majd a Nokia robbanásával gyors volt 2002-ig, de 2003-ban lelassult a globális világgazdasági depresszió miatt.

Gazdasági ágazatok

Fő gazdasági szektor az ipar, ezen belül a fafeldolgozás, fémipar, telekommunikáció és az elektronikai ipar. Leszámítva a fát és néhány ásványi kincset, Finnország nagyban függ nyersanyag, energia és fontosabb élelmiszeri cikkek importjától.

Az éghajlat miatt a mezőgazdaság csak néhány alapvető termékre szorítkozik. A faipar, ami a vidéki területeken élők számára nyújt jövedelemforrást, nagy szerepet játszik az exportban.

Kereskedelem

• Exporttermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, fémek, fa, papír, cellulóz.
• Importtermékek: élelmiszer, kőolaj és olajszármazékok, vegyipari termékek, közlekedési eszközök, vas és acél, műanyagok, vetőmagok.
• Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA, Oroszország.

Kultúra

Kémény nélküli finn szauna, egyike a kultúra eredeti finn elemeinek.

Oktatási rendszer

A finn oktatási rendszer nagyon hatékony, amint azt a PISA nemzetközi összehasonlító felmérések is igazolják. A diákok a gyűjtőiskolában kezdik tanulmányaikat és 9 osztály után fejezik be. A második lépcsőben érettségit vagy szakképzettséget szerezhetnek a középiskolákban.

Az országban szinte nincsenek analfabéták. A könyvtárakban finn és svéd nyelvű könyveket is találunk, mivel ezek nyelvek az ország hivatalos nyelvei. Ezenkívül még német, francia és angol nyelven is olvashatunk.

Az gimnáziumban kötelezővé tették az ének-zene oktatását. Ebből adódóan sok fiatal zenekart alapít, gimnázium után továbbra is zenél.

Kulturális intézmények

Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei. Finnországban a finn-svéd kettős hivatalos nyelv miatt, a mozikban és a TV-kben is - amelyekben amúgy sem szinkronizálják a filmeket - két felitat jelenik meg a vetítőn/képernyőn, egy finn és egy svéd nyelven, amely elég zavaróan takarja a film képének durván felét.

Kulturális világörökség

Az UNESCO világörökség-listáján szereplő finnországi helyszínek:

• Rauma óvárosa - város faházakból.
• Suomenlinna erődítménye - Helsinki kikötőjét védő erőd.
• Petäjävesi ótemploma fából.
• Verla ipartörténeti műemlékei - fafeldolgozó üzem és üzemi lakótelep.
• Sammallahdenmäki bronzkori temetője.
• Struve földmérő vonal finnországi szakasza.

Művészetek

• Építészet: Alvar Aalto, Kristian Gullichsen, Eero Saarinem, Eliel Saarinem, Timo Vormala a finnek leghíresebb építészei.
• Képzőművészetek: Anni Rapinoja
• Irodalom: lásd még: Kalevala, Finn költők, írók listája
• Filmművészet
• Zene: lásd még: A finn zene, Kantele

Hagyományok

• Szauna
• Mikulás

Turizmus

A turisták síszezonban keresik fel Finnországot. A sok erdő miatt javasolt a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás elleni oltás bizonyos területekre utazóknak.

Sport

Mika Häkkinen, kétszeres Forma–1-es világbajnok.

Motorsportok: Rali, Forma 1

Finnországnak több híres sportolója van a motorsportokban. A rali nemzeti sportnak számít, a legtöbb rali világbajnok (7) és egyben rali világbajnoki cím (14) is a finnekhez köthető, az 1977 óta megnyerhető WRC rali VB-i trófeák csaknem felét finn nemzetiségű pilóta nyerte el. A WRC (Rali Világbajnokság) patinás versenyének számít a Finn Rally. Továbbá igen neves rali verseny az északi sarkkörön található Rovaniemi- -azaz az IGAZI finn Mikulás- városának jeges futama, melyre tajgai környezetében január végén kerül sor. A WRC finn világbajnokai: Markku Alén (1978),Ari Vatanen(1981), Hannu Mikkola (1983), Timo Salonen (1985), Juha Kankkunen (1986,1987,1991,1993), Tommi Mäkinen négyszeres rally világbajnok (1996-1999), Marcus Grönholm kétszeres rally világbajnok (2000, 2002). IRC (Interkontinentális Rali Bajnokság), vagyis a 2. legpatinásabb rali versenysorozat 2010-es világbajnoka a finn Juho Hänninen. A finnek jó teljesítőképessége a raliban feltehetően annak köszönhető, hogy a csúszós útviszonyok kezelését a lehető legalkalmasabb felületen sajátíthatják el; a télen befagyó számtalan tó jegén való gyakorlásból szerzik tapasztalataikat, ez amolyan szabadidős tevékenység errefelé a fiatalok körében. Jari-Matti Latvala és Mikko Hirvonen a jelenlegi WRC mezőny tagjai, a Ford WRC csapatával. A Forma 1-ben is kiemelkedően teljesítenek a finnek, a nemzetek közül a britek után és a brazilokkal holtversenyben ők rendelkeznek a legtöbb F1-es világbajnokkal is (3). Keke Rosberg (1982) Williams csapattal, Mika Häkkinen (1998,1999) a McLaren-Mercedes-szel, Kimi Räikkönen (2007) a Scuderia Ferrari-val lett VB. A F1-ben jelenleg a Lotus csapatnál versenyez Heikki Kovalainen, aki ezt megelőzően a McLaren és a Renault pilótája is volt.

Kimi Räikkönen - aki a világ 2. legjobban kereső sportolójának számít- úgy határozott, hogy 2010-es idényre határozatlan ideig elhagyja a Forma 1-et, 2010-ben már a Citroen rally csapatával vett részt WRC-ben (Rally Világbajnokság), ahová is a Red Bull szponzori támogatásával érkezett és versenyezte végig az évadot. Räikkönen a Ferráritól távozott, miután az olaszok üzleti okok miatt felbontották szerződését. Kimi Räikkönen 2010-ben a WRC 10. helyén végzett. Räikkönen 2011-ben Ice One Racing néven saját WRC ralis csapatot alapított, hogy ezzel vegyen részt kötetlen módon a WRC futamain, továbbá ezzel az alakulattal enduro csapatot is létrehozott, hogy a fiatal skandináv, de főleg finn tehetségeket pártfogolja a terepmotor-versenyeken. Eközben menedzserével; Steve Robertson-nal megszüntették a Räikkönen Robertson Racing-et, közös F3-as formula csapatukat.

A ROC-on (Race of Champions), azaz a Bajnokok Viadalán a franciák (8) után a finnek (6) szerezték a legtöbb ROC bajnoki címet egyéniben, és az 1999 óta megszerezhető nemzeti címet is kétszer nyerték el (1999, 2006). A ROC-ot 1988-tól rendezik meg változó házigazdával, de általában átalakított stadionokban, ez egy kieséses autóverseny-sorozat, melyben a világ főbb autós illetve motoros személyiségei, nem egyszer bajnokai vesznek részt, mint például WRC ralisok, F1-es pilóták, Le-Mans győztesek, motokrosszosok, alacsonyabb formula autós kategóriák győztesei. A bajnokságnak 2 része van, az egyik felében egyénenként mérik össze tudásukat a versenyzők és ezzel elnyerhetik a Bajnokok Bajnoka címet, a másik részében párosával nemzeti csapatokat alkotnak a pilóták, ezzel a Nemzetek Bajnoka címet szerezhetik meg. A Bajnokok Bajnoka címet 1988-ban és 1991-ben Juha Kankkunen, 2000-ben Tommi Mäkinen, 2001-ben Harri Rovanperä, 2002-ben Marcus Grönholm, 2004-ben Heikki Kovalainen lett. Érdekessége a sorozatnak, h a Bajnokok Bajnoka és a Nemzetek Bajnoka címet eddig egyszer sem vitte haza ugyanazon nemzetiségű pilóta ugyanabban az évben.

Olimpia

Finnországban; Helsinkiben rendezték az 1952-es nyári olimpiát, melyen Puskásék; azaz a magyarok Aranycsapat-a nyerte a futball olimpiát. Ezen az olimpián további 15 aranyérmet szerzett Magyarország. Az Finnországnak eddig 142 aranyérme van. A nyári játékokon az atlétika, a téli játékokon pedig a sífutás a legeredményesebb sportág. Paavo Nurmi a finn "csodafutó", elhíresült becenevén a "Repülő Finn" a világ harmadik legeredményesebb olimpikonja, kilenc arany és három ezüst éremmel.

• Bővebben: Finnország az olimpiai játékokon

Tenisz

Tenisz terén pedig igen tehetséges Jarkko Nieminen.

Korcsolya

A műkorcsolyában több hölgy is képviseli az országot (Kiira Korpi). Finnország főleg a téli sportokba kapcsolódik be.

Úszás

Úszóik közt is vannak hírességek, mint Hanna-Maria Seppälä, Joona Puhakka, Jani Sievinen, Ville Vahtola és Jukka Piekkanen.

Labdarúgás

Bővebben: Finn labdarúgó-válogatott

Ünnepek

Dátum	Magyar neve	Finn neve	Megjegyzés
Január 1.	Újév	Uudenvuodenpäivä
Január 6.	Vízkereszt	Loppiainen
Változó Péntek	Nagypéntek	Pitkäperjantai	Húsvét előtti péntek
Változó Vasárnap	Húsvét vasárnapja	Pääsiäispäivä
Változó Hétfő	Húsvét hétfője	2. Pääsiäispäivä	Húsvét utáni hétfő
Május 1.	Majális	Vappu	lásd Walpurgis-éj
Változó Csütörtök	Áldozócsütörtök	Helatorstai	40 napra Húsvét után
Változó Vasárnap	Pünkösd	Helluntaipäivä	50 napra húsvét után
Június harmadik pénteke	Nyárközép	Juhannusaatto	Nem hivatalos
Június harmadik szombatja	Nyárközép	Juhannuspäivä
November első szombatja	Mindenszentek napja	Pyhäinpäivä
December 6.	Függetlenség napja	Itsenäisyyspäivä
December 24.	Karácsony estéje	Jouluaatto	Nem hivatalos
December 25.	Karácsony első napja	Joulupäivä
December 26.	Karácsony másodnapja	2. Joulupäivä or Tapaninpäivä
December 31.	Újév éjjele	Uudenvuodenaatto	Nem hivatalos
Minden vasárnap			Hivatalos ünnep

Források

• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

Irodalom

• Juhani Huotari: Finnország, Változó Világ 46., Budapest 2004.
• Richly Gábor: Történelemkép és nemzeti identitás Finnországban. Universitas, Budapest 2007.
• Richly Gábor: A finn nemzeti szimbólumok eszmetörténeti vonatkozásai. In Steinert Ágota (szerk.): Évek és színek, Kortárs, Budapest 2005. 453-462. o.

Külső hivatkozások

• Tourismus Team Europe – Finnország
• Virtualis Finnország – Fő portál
• Government.fi – Hivatalos közigazgatási honlap
• Eduskunta.fi – Hivatalos parlamenti honlap
• Presidentti – Hivatalos államfői honlap
• Diplomatarium Fennicum – Középkori dokumentumok. A nemzeti irattár
• Suomen historia – Finn történelem röviden (finnül)
• Finnország domborzati térképe

Magyar honlapok

• FinnHun – Finn–magyar–angol szótár
• Bóbita Egyesület – Az egyik finnországi magyar egyesületi honlap (aktív egyesületi élettel)
• Finnországi Magyarok Egyesülete – A másik finnországi magyar egyesületi honlap (gyakorlatilag stagnáló egyesületi élettel)
• Finnországi Magyar Keresztény Közösség – Magyarnyelvű keresztények (keresztyének) Finnországban (aktív közösségi élettel)
• Tamperei magyarok
• Finn linkgyűjtemény (Startlap)
• Suomi Finland (Blog)
• Magyarutca – Nyugat-európai magyar honlapok (nem frissített)
• Finnország Térkép Kalauz
• Finn linkgyűjtemény (Tlap)
• What's Up Finland? Finn hírek, információk, személyes blogok, játékok minden ami Finnország, magyar és angol nyelven napi többszöri frissítéssel.