IX. Erik svéd király
| IX. Erik | |
 |
|
|
|
|
| Svédország királya | |
| Uralkodási ideje 1156 – 1160 |
|
| Elődje | I. Sverker |
| Utódja | II. Magnus |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1120 |
| Elhunyt | 1160. május 18. (40 évesen) Östra Aros[1], Uppsala[2] |
| Nyughelye | Uppsala Katedrális[1] |
IX. Erik Jedvardsson vagy Szent Erik (1120 k. – 1160. május 18.[3][4]), Svédország királya 1156-tól és egyben védőszentje (ünnepnapja július 10.[2]), mint törvényhozó és térítő ismert[5].
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Erik életét illetően – a 13. század második felében keletkezett életrajzát nem tekintve – a források roppant szűkszavúak[2]. Származását homály fedi, valószínűleg paraszt család sarjaként született[3]. Még 1142-ben hadjáratot vezetett Oroszországba[6]. Svédország északi részén 1150-ben választották meg I. Sverker ellenkirályává[7]. Uralma legnagyobb eseményének az 1154–1155-ben[6] Finnországba vezetett keresztes hadjárata számít[2]. Hű barátjával és munkatársával, Henrik uppsalai püspökkel és egy csapattal partra szállt ebben a kereszténységtől még alig-alig érintett országban, hogy a régi svéd befolyást erősítse és a keresztény missziót előmozdítsa[2]. A finnek védekeztek, de csatát vesztettek[2]. A legenda szerint Erik könnyezett az elesett finnek láttán, amiért megkereszteletlenül kellett meghalniuk[2]. Amikor Erik visszatért Svédországba, Henriket Turkuban (Åbo) hagyta Finnország első püspökeként.[8]
Svédország másik királyának, I. Sverkernek meggyilkolása után választották meg[2] az egész ország királyává, így egyesíthette az országot[7]. Az ún. "Erik-legenda szerint[9] az egyházhoz hű király volt, aki az igazságosság és a közjó szem előtt tartásával uralkodott[2]. Különösen nagy gondja volt arra, hogy templomokat építsen és hogy Uppsalában a káptalan megalapítsa (nem sokkal később (1164) ez lett Svédország főkáptalanja)[2]. Magánéletét szigorú aszkézis jellemezte[10]. Sok új törvényt hozott a régi, pogány szellemű törvények helyett[3]. Emlékére a svéd törvénykönyvet «Szent Erik törvényének» nevezték el[3].
Erik erőszakos halált halt[2]. Legendája szerint ellenfelei a dán trónkövetelő, Magnus Henriksson[3] vezetésével éppen akkor támadták meg, amikor 1160-ban Krisztus mennybemenetele ünnepén misét hallgatott[2]. Erik a mise után meg akart küzdeni a támadókkal, de túl kevés harcos volt vele[2]. Támadói leterítették és egyetlen csapással átvágták a nyakát[2]. Csontjai fennmaradtak, és egy nyakcsigolyája tanúsítja ezt a halálnemet[2].
Tisztelete [szerkesztés]
Erik szent hírének első bizonysága az uppsalai püspökség 1198. évi naptára, amelyben május 18-án szerepel Hericus Rex ünnepe[2]. A vejéről, Sverre norvég királyról szóló monda 1220 körül megemlékezik Erik Uppsalában őrzött ereklyéjéről[2]; 1256-ban pápai bulla engedélyezte az ünnepnapját[2]. A kései középkorból rendkívül szép liturgikus szövegek örökítik meg Eriknek Svédország nemzeti szentjeként való tiszteletét; sok zarándoklatról szóló híradás is őrzi népszerűsége emlékét[2]. A kis aranyozott ezüst szarkofágot, amelyben ereklyéit őrzik, 1574-ben III. János király készíttette, és ma is meg lehet tekinteni az uppsalai dómban[2].
Gyermekei [szerkesztés]
Erik Dánia Krisztinával[11] (1125 – 1170), I. Erik dán király dédunokájával[12] házasodott össze, négy gyermekük született:
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b http://homepage.mac.com/crowns/
- ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t http://www.katolikus.hu/szentek/szent379.html
- ^ a b c d e Bokor József (szerk.). Erik, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
- ↑ http://www.mittelalter-genealogie.de/mittelalter/koenige/schweden/erich_9_der_heilige_koenig_1160.html
- ↑ Révai nagy lexikona, VI. kötet (Dúc–Etele), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1912, 640. oldal
- ^ a b Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 58. oldal
- ^ a b Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963-17-7223-3, 169. oldal
- ↑ Később, amikor Henrik püspök egy gyilkost rá akart venni a megtérésre, életével fizetett. Mint Finnország nemzeti szentje és apostola Turku katedrálisában van eltemetve.
- ↑ Amit 1900-ig merő kitalálásnak tekintettek, de időközben felfedezték, hogy a mai változat egy jóval korábbi eredetin alapszik, amelyet fő vonásaiban eredetinek kell tekintenünk.
- ↑ Az uppsalai dómban sokáig mutogatták a ciliciumát.
- ^ a b c d e Jedvaerding family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
- ↑ http://fmg.ac/Projects/MedLands/DENMARK.htm#ChristineMErikJedvardssonSwedendied1159
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Bengans historiasidor (svéd nyelven). Wadbring.com
Lásd még [szerkesztés]
| Előző uralkodó: I. Sverker |
|
Következő uralkodó: II. Magnus |
