IX. Erik svéd király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IX. Erik
Eric IX of Sweden.jpg

Svédország királya
Uralkodási ideje
11561160
Elődje I. Sverker
Utódja II. Magnus
Életrajzi adatok
Született 1120
Elhunyt 1160. május 18. (40 évesen)
Östra Aros[1], Uppsala[2]
Nyughelye Uppsala Katedrális[1]

IX. Erik Jedvardsson vagy Szent Erik (1120 k. – 1160. május 18.[3][4]), Svédország királya 1156-tól és egyben védőszentje (ünnepnapja július 10.[2]), mint törvényhozó és térítő ismert[5].

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erik életét illetően – a 13. század második felében keletkezett életrajzát nem tekintve – a források roppant szűkszavúak[2]. Származását homály fedi, valószínűleg paraszt család sarjaként született[3]. Még 1142-ben hadjáratot vezetett Oroszországba[6]. Svédország északi részén 1150-ben választották meg I. Sverker ellenkirályává[7]. Uralma legnagyobb eseményének az 11541155-ben[6] Finnországba vezetett keresztes hadjárata számít[2]. Hű barátjával és munkatársával, Henrik uppsalai püspökkel és egy csapattal partra szállt ebben a kereszténységtől még alig-alig érintett országban, hogy a régi svéd befolyást erősítse és a keresztény missziót előmozdítsa[2]. A finnek védekeztek, de csatát vesztettek[2]. A legenda szerint Erik könnyezett az elesett finnek láttán, amiért megkereszteletlenül kellett meghalniuk[2]. Amikor Erik visszatért Svédországba, Henriket Turkuban (Åbo) hagyta Finnország első püspökeként.[8]

Svédország másik királyának, I. Sverkernek meggyilkolása után választották meg[2] az egész ország királyává, így egyesíthette az országot[7]. Az ún. "Erik-legenda szerint[9] az egyházhoz hű király volt, aki az igazságosság és a közjó szem előtt tartásával uralkodott[2]. Különösen nagy gondja volt arra, hogy templomokat építsen és hogy Uppsalában a káptalan megalapítsa (nem sokkal később (1164) ez lett Svédország főkáptalanja)[2]. Magánéletét szigorú aszkézis jellemezte[10]. Sok új törvényt hozott a régi, pogány szellemű törvények helyett[3]. Emlékére a svéd törvénykönyvet «Szent Erik törvényének» nevezték el[3].

Erik erőszakos halált halt[2]. Legendája szerint ellenfelei a dán trónkövetelő, Magnus Henriksson[3] vezetésével éppen akkor támadták meg, amikor 1160-ban Krisztus mennybemenetele ünnepén misét hallgatott[2]. Erik a mise után meg akart küzdeni a támadókkal, de túl kevés harcos volt vele[2]. Támadói leterítették és egyetlen csapással átvágták a nyakát[2]. Csontjai fennmaradtak, és egy nyakcsigolyája tanúsítja ezt a halálnemet[2].

Tisztelete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erik szent hírének első bizonysága az uppsalai püspökség 1198. évi naptára, amelyben május 18-án szerepel Hericus Rex ünnepe[2]. A vejéről, Sverre norvég királyról szóló monda 1220 körül megemlékezik Erik Uppsalában őrzött ereklyéjéről[2]; 1256-ban pápai bulla engedélyezte az ünnepnapját[2]. A kései középkorból rendkívül szép liturgikus szövegek örökítik meg Eriknek Svédország nemzeti szentjeként való tiszteletét; sok zarándoklatról szóló híradás is őrzi népszerűsége emlékét[2]. A kis aranyozott ezüst szarkofágot, amelyben ereklyéit őrzik, 1574-ben III. János király készíttette, és ma is meg lehet tekinteni az uppsalai dómban[2].

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erik Dánia Krisztinával[11] (11251170), I. Erik dán király dédunokájával[12] házasodott össze, négy gyermekük született:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b http://archive.is/20120526191329/homepage.mac.com/crowns/
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t http://www.katolikus.hu/szentek/szent379.html
  3. ^ a b c d e Bokor József (szerk.). Erik, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998) 
  4. http://www.mittelalter-genealogie.de/mittelalter/koenige/schweden/erich_9_der_heilige_koenig_1160.html
  5. Révai nagy lexikona, VI. kötet (Dúc–Etele), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1912, 640. oldal
  6. ^ a b Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 58. oldal
  7. ^ a b Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963-17-7223-3, 169. oldal
  8. Később, amikor Henrik püspök egy gyilkost rá akart venni a megtérésre, életével fizetett. Mint Finnország nemzeti szentje és apostola Turku katedrálisában van eltemetve.
  9. Amit 1900-ig merő kitalálásnak tekintettek, de időközben felfedezték, hogy a mai változat egy jóval korábbi eredetin alapszik, amelyet fő vonásaiban eredetinek kell tekintenünk.
  10. Az uppsalai dómban sokáig mutogatták a ciliciumát.
  11. ^ a b c d e Jedvaerding family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  12. http://fmg.ac/Projects/MedLands/DENMARK.htm#ChristineMErikJedvardssonSwedendied1159

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
I. Sverker
Svédország uralkodója
11501160
1156-ig ellenkirály
A Svéd Királyság címere
Következő uralkodó:
II. Magnus