Valdemár svéd király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Valdemár
ValdemarBySigsjö.jpg

Svédország királya
Uralkodási ideje
1250 – 1275
Elődje XI. Erik
Utódja III. Magnus
Életrajzi adatok
Uralkodóház Folkung-ház
Született
1243
Elhunyt
1302. december 26. (59 évesen)
Nyköpingi vár[1]
Nyughelye Vreta Monostor[2] vagy Riddarholm Templom[2], Stockholm
Édesapja Birger jarl
Édesanyja Svédoraszági Ingeborg

Valdemár Birgersson (1243[3]1302. december 26.[3][1]) svéd király 1250-től 1275-ig.

Birger jarl ("gróf") fiaként született. Gyermekként – édesapját, a gazdag tartományúrt mellőzve – választották meg királynak az Erik-ház kihalása után. Birger kénytelen volt ebbe belenyugodni, és azzal, hogy a linköpingi dómban megkoronáztatta fiát, Valdemárt az egyház oltalmába helyezte.[4] Azonban haláláig Svédország koronázatlan királyaként uralkodott, így a gyermek Valdemár kezdetben édesapjával kormányzott,[3] annak 1266-ban bekövetkezett halála után egyedül irányította az országot.[3] Természetesen Birger halálával kirobbant hatalomért életre-halára menő testvérviszály.[4] Valdemár királynak felesége apácajelölt nővérével folytatott viszonyából gyermeke született, ezért 1274-ben zarándokutat tett Rómába, hogy bűnbocsánatot nyerjen.[3] X. Gergely pápa szigorú feltételeket szabott: Valdemárnak el kellett ismernie a pápai szupremáciát, és köteleznie kellett magát, hogy adót fizet Rómának.[3] Ezek a követelések fivéreit lázadásra indították; a legidősebb 1275-ben III. Magnus néven elfoglalta a királyi trónt.[3] Valdemár a testvérháborúban vereséget szenvedett, norvégiai száműzetésbe menekült, s hosszú éveken át sikertelen összeesküvéseket szőtt királyi hatalma visszaszerzésére.[3] Később visszatért és hitvese szülőhazájának, Dániának a segítségével kierőszakolt magának egy részt a birodalomból.[4] Azután Magnus elfogatta és börtönbe záratta.[4] Egy időre szabadon engedték, de 1288-ban politikai fogolyként a Nyköpingshus nevű erődbe zárták és ott is halt meg 1302-ben.[4]

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Második feleségétől, Lucardistól[1] nem született gyermeke.
  • Valdemárnak volt két törvénytelen gyermeke is Dániai Juttától[1]:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m http://fmg.ac/Projects/MedLands/SWEDEN.htm#_Toc190776909
  2. ^ a b http://archive.is/20120526191329/homepage.mac.com/crowns/
  3. ^ a b c d e f g h Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 665. oldal
  4. ^ a b c d e Vilhelm Moberg: Népem története – Svédország a középkorban (Min svenska historia berättad för folket, Stockholm, 1972, 1973); Magyar kiadás: Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984, fordította Miszoglád Gábor, 99. oldal
  5. http://nygaard.howards.net/files/177.htm
  6. ^ a b c Folkunga family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  7. Népem története – Svédország a középkorban, 100. oldal, (Bár a kötet szerzője szerint csak a dán Huitfeldt említi.)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
XI. Erik
Svédország uralkodója
12501275
részben Birger kormányzása alatt
A Svéd Királyság címere
Következő uralkodó:
III. Magnus