Svédország uralkodóinak listája

Az alábbi táblázat Svédország uralkodóinak sorát tartalmazza. Az ország királyai, királynői, régensei és alkirályai a kalmari unió időszakában is fel vannak sorolva.

A történészek leggyakrabban az Yngling-ház uralkodóival nyitják a svéd uralkodók sorát. Az Yngling-ház kapcsán valójában a legelső uralkodók esetében nem igazolt kétséget kizáróan, hogy ők az Yngling családhoz tartoznának, azért gyakori az Uppsala-ház vagy a Munsö-ház elnevezés is ezekre az uralkodókra.

Ősi uralkodók (I. e. 1. század – 695)

Az alábbi uralkodók léte és uralkodása nem tisztázott. Forrásokat csak a mondavilágból meríthetünk róluk, a történészek körében sok a vitatéma velük kapcsolatban.

A családfájukat lásd: [1]

Uralkodó	Uralkodott	Névváltozat(ok)	Megjegyzés
GYLFI		Gylfe, Gylvi, Gylve
ODIN		Óðinn, Wotan, Wōden
I. YNGVY	Kr. e. I. sz.	Yngvin, Ingwine, Inguin, Ing	Odin fia.
NJORD		Gazdag~, Njörðr, Niordr	Valószínűleg I. Yngvi fia..
FREYR		Frey	Njord fia.
YNGVI-FREYR		-	Freyr fia, de lehet hogy Njorddé.
FJÖLNIR	0 körül	Fjölner, Fjolner, Fjolne	Yngvi-Frey fia.
SVEIGDER	Kr. u. I. sz.	Sveigðir, Sveigthir, Svegdi, Swegde	Fjölnir fia.
VANLANDI		Vanlande, Vanlade	Sveigder fia.
VISBURR		Visbur	Vanlandi fia.
DOMALDE		Dómaldi, Dómaldr	Visburr fia.
DOMARR		Domar	Domalde fia.
DYGGVI		Dyggve	Domarr fia.
DAG	II./III. sz.	Dagr Spaka	Dyggvi fia.
AGNE		Agni Skjálfarbondi, Hogne	Dag fia.
ALREKR	egy időben	Alrek, Alrik	Agne fiai.
I. ERIK		Eiríkr
II. YNGVI	? – 300	Yngve, Yngui	Alrekr fiai.
ALF		-
HUGLEIK	300 – 302	Ochilaik, Hygelach	Alf fia.
HAKE	302	Haki, Haco
JÖRUNDR	302 – 313	Jorund	II. Yngvi fia.
ANE	313 – ?	Öreg~, ~Gamli, Aun, Auchun, On, Edwin, Audhun	Jörundr fia.
HALFDAN	?	Healfdene, Haldan
ANE (2x)	?
ALE	?	Erős~, Áli	III. Fridleif (†348) dán király fia.
ANE (3x)	?? – 448
EGIL	448 – 456	Ongenþio, Angantyr, Eigil	Ane fia.
OTTAR	456 – 460	Varjú~, Ohthere, Ottar Vendelkråka, Ohþere	Egil fia.
EADGILS	460 – 505	Aðils, Athisl, Adillus	Ottar fia.
I. EYSTEIN	505 – 531	Östen	Eadgils fia.
SÖLVE	531	-
YNGVAARR	531 – 545	~Harra, Yngvar, Ingvar	I. Eystein fia.
I. ANUND	545 – 565	Kenyeres~, Braut-Önundr	Yngvaarr fia.
INGJALD	565 – 623	Irgalmatlan~, ~Illrade, Ingjaldr hinn illráði	I. Anund fia.
OLAF	623 – 650	Favágó~, ~Tratalja, Olav	Ingjald fia.
IVAR	650 – 695	~Vidfamne, Ívarr inn víðfaðmi

Korai uralkodók (695 – 975)

Az alábbi uralkodók már létezhettek, de személyük nehezen rekonstruálható

Uralkodó	Uralkodott	Névváltozat(ok)	Megjegyzés
Harald (* 655)	695 – 735	~Hildetand, Haraldr Hilditönn	Ivar leányági unokája. Dán király is.
Sigurd (* 710)	735 – 756	~Ring, Sigurðr hringr	Ivar dédunokája, I. Anund unokája. Dán király is.
Ragnar	756 – 794	~Lodbrok, Ragnarr Loðbrók	I. Sigurd unokája. Dánia királya is.
II. Eystein	794	Östen Illråda, ~inn illráði, ~Beli, ~a beteg király	Ragnar fia.
I. Björn (* 777)	794 – 805	~Ragnarsson Járnsíða (Järnsida), Vasderekú~	Ragnar fia.
II. Erik (* 795)	805 – 829	~Björnsson	I. Björn fia.
Refil (* 796)	805 – 829	~Björnsson	I. Björn fia.
III. Erik (* 814)	829 – 850	~Refilsson	Refil fia.
II. Björn	829 – 840	~Eriksson på Håga	II. Erik fia.
II. Anund (* 832)	850 – 872	~Eriksson	II. Erik fia.
I. Olaf	840 – 855	~Björnsson	II. Björn fia.
IV. Erik (* 849)	855 – 882	~Anundsson	II. Anund fia.
Hring	855 – 880	-	Talán IV. Erik testvére(?).
V. Erik	880 – 910	~Hringsson	Hring fia.
I. Emund	882 – 935	~Eriksson	IV. Erik fia.
III. Björn (* 867)	910 – 950	~Eriksson, Öreg~	IV. Erik fia.
II. Emund	950 – 970	~Emundsson	I. Emund fia.
II. Olaf	970 – 975	~Björnsson	III. Björn fia.

Svédország királyai (970-től napjainkig)

Portré	Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzések
Az Yngling-ház királyai (970 – 1061)
	VI. Győztes Erik *940? †994	970 – 994	II. Olof testvére. A svea nép királya, 992/93 körül dán király is. Valószínűleg ő volt az első király, akinek hatalma az egész középkori Svédországra kiterjedt. Más vélekedések szerint azonban ez először csak fiának sikerült. Neve svédül: Erik VI Segersäll.
	III. Kincses Olaf *980 körül †1021/1022 tele	994 – 1022	VI. Erik fia. Szintén felvette a kereszténységet, és megalapította az első svéd püspökséget. Svéd nemzeti pénzt veretett, a svéd történelemben először. 1022-ben letették a trónról. Neve svédül: Olof III Skötkonung.
	III. Anund Jakab *1008. július 25. †1050	1022 – 1053	Kincses Olof fia. Sikertelen háborúkat vezetett Dánia és Anglia ellen.
	III. Öreg Emund *1007 †1061	1050 – 1061	III. Olof törvényen kívüli fia. Halálával kihalt az Yngling-dinasztia.
A Stenkil-ház királyai (1061 – 1130)
	Stenkil *1028 †1066	1061 – 1066	Öreg Emund veje.
	VII. Erik †1067	1066 – 1067	Stenkil fia. Véres trónharcot vívott VIII. Erikkel. Véres trónharcot vívott VIII. Erikkel. Neve svédül: Erik VII Stenkilsson.
	VIII. Pogány Erik †1067	1066 – 1067	Neve svédül: Erik VIII Hedningen.
	Halsten †1084?	1067 – 1070	Stenkil fia, aki feltehetőleg egy ideig fivérével, I. Ingével uralkodott. Neve svédül: Halsten Stenkilsson.
	IV. Orosz Anund	1070 – 1075	Anund a Kijevi Rusz területéről származott. Feltételezhető, hogy személye azonos I. Inge személyével. A pogányság elutasítása miatt letették a trónról.
	I. Rőt Haakon *1040 körül †1079	1070 – 1079	Feltehetőleg Stenkil fogadott gyermeke. Az első svéd uralkodó, akit egy korabeli dokumentumban királyként említenek.
	I. Idősebb Inge †1112	1079 – 1084	Stenkil fia, hívő keresztény. A pogányság elutasítása miatt a trónról letették, hatalomfosztása azonban nem bizonyos, hogy az egész ország területére kiterjedt.
	Áldozó Sven *1050 körül †1087	1084 – 1087	Rőt Haakon fia, vagy sógora. I. Inge ölte meg. Svéd neve: Blot-Sven
	Erik, a jó arató †1088	1087 – 1088	Blot-Sven fia, az utolsó pogány király, akiről azonban nem maradt korabeli feljegyzés. Meggyilkolták. Neve svédül: Erik Årsäll.
	I. Idősebb Inge (2x)	1087 – 1112	1087-ben Inge, akit Västergötland tartományban még mindig királyként ismerték el, megtámadta, és lerombolta a pogány Uppsalát. Sven király fiának, Eriknek halála után magához ragadta a hatalmat, mellyel a kereszténység végleg utat tört Svédországban. 1101-ben Inge hosszútávú békét kötött Norvégiával és Dániával.
	Fülöp †1118	1112 – 1118	Halsten fia. Egy ideig fivérével, II. Ingével együtt uralkodott. Neve svédül: Filip Halstensson.
	II. Ifjabb Inge †1125	1112 – 1125	Halsten fia. Uralkodásáról nagyon kevés adat áll rendelkezésre.
	Kurtafejű Ragnvald †1126	1125 – 1126	Feltehetőleg I. Inge fia. A sveák elismerték királyuknak, azonban Västergötlandba való megérkeztével a vidék lakosai megölték és helyére Erős Magnust választották királynak. Neve svédül: Ragnvald Ingesson Knaphövde.
	I. Erős Magnus *1107 †1134. június 4.	1125 – 1130	Dánia hercege és I. Inge unokája. Feltehetőleg I. Sverker űzte el Svédországban. Neve svédül: Magnus I Nilsson den Stärke.
A Sverker- és az Erik-ház királyai (1130 – 1250)
	I. Botlábú Sverker, vagy Idősebb Sverker †1156. december 25.	1130 – 1156	A Sverker-ház uralkodója. VIII. Erik dédunokája. Uralkodásáról és eredetéről kevés ismeretünk van. Politikája hozzájárult Svédország stabilitásához és erejének növekedéséhez. Neve svédül: Sverker I den äldre vagy Sverker I Klumpfot.
	IX. Szent Erik *1120 körül †1160. május 18.	1156 – 1160	Erik-ház. Sven leányági unokája. 1150 után Uppland királya, 1156-tól egész Svédországé. Letörte a pogány ellenállást, és keresztes hadjáratot vezetett Finnország ellen. Neve svédül: Erik IX Jedvardsson den Helige.
	II. Magnus *1130 körül †1161	1160 – 1161	Stenkil-házi uralkodó. I. Inge ükunokája. VII. Károly ölte meg. Neve svédül: Magnus II Henriksson.
	VII. Károly *1130 †1167. április 12.	1161 – 1167	Sverker-házi uralkodó. Sverker fia. 1155-től Götaland, majd Magnus Henrikssonnal vívott csatája után egész Svédország ura. Elesett a későbbi I. Knut-tal vívott csatában Wisingsö mellett 1167-ben. Neve svédül: Karl VII Sverkersson. (IX. Károly király, egy XVI. századi mű alapján, elfogadta Svédország fiktív történetét, így lett - visszamenőleg - I. Károly királyból VII. Károly, II. Károly királyból VIII. Károly, ő maga pedig - III. Károly helyett - IX. Károly; annak ellenére, hogy - valójában - VII. Károly előtt nem uralkodott Károly nevű svéd király.)
	Kol	1167 – 1173	Sverker-házi uralkodó, I. Sverker unokaöccse. Fivérével, Boleszlávval együtt uralkodott. Mindketten igényt tartottak a trónra Knut Erikssonnal versengve. Neve svédül: Kol Jonsson.
	Boleszláv	1167 – 1173	Sverker-házi uralkodó. I. Sverker unokaöccse. Fivérével, Kollal együtt uralkodott. Mindketten igényt tartottak a trónra Knut Erikssonnal versengve.
	I. Knut *1145 körül †1196. április 8.	1167 – 1196	Erik-házi uralkodó. IX. Erik fia. A Sverker fia közötti trónharcok után hatalmát csak 1173-ra tudta biztosítani. Nevéhez fűződik Stockholm egyes városrészeinek felépítése, többek között egy kastély építtetése, mely az észtek elleni védelmet szolgálta. Ő építtette a kalmari kastélyt is. Neve svédül: Knut I Eriksson.
	II. Ifjabb Sverker *1164 †1210. július 17.	1196 – 1208	Sverker-házi uralkodó. VII. Károly fia. Azért választották királynak, mert Knut gyermekei még kiskorúak voltak. 1203 után Knut gyermekeivel szemben trónharcokat vívott, végül 1108-ban elvesztette a koronát X. Erik javára. 1210-ben ölték meg, amikor megpróbálta visszaszerezni a koronát. Neve svédül: Sverker II Karlsson den Yngre.
	X. Erik *1180 †1216. április 10.	1208 – 1216	Erik-házi uralkodó, Knut fia. Norvég támogatással sikerült II. Sverkert letaszítania a trónról. Erik volt az első svéd király, aki megkoronáztatta magát. Neve svédül: Erik X Knutsson.
	I. Gyermek János *1201 †1222. március 10.	1216 – 1222	Sverker-házi uralkodó. II. Sverker fia. X. Erik halála után választották királlyá. Sikertelen kereszteshadjáratot vezetett Észtországban. Neve svédül: Johan I Sverkersson den Unge.
	XI. Selypítő Erik, vagy Sánta Erik *1216 (április 10. után) †1250. február 2.	1222 – 1229	Erik-házi uralkodó. X. Erik fia, akit hat évesen királlyá választottak. Gyermekkora alatt Svédországot a birodalmi gyűlés kormányozta. 1229-ben II. Knut letette a svéd trónról. Neve svédül: Erik Eriksson.
	II. Magas Knut	1229 – 1234	IX. Erik dédunokája. Knut tagja volt annak a gyűlésnek, mely Svédországot XI. Erik alatt kormányozta. 1229-ben ragadta magához a királyi címet. Neve svédül: Knut II den Länge.
	XI. Selypítő Erik (2x)	1234 – 1250	II. Knut halála után Erik visszatért a svéd trónra
A Folkung-ház királyai (1250 – 1364)
	Birger Jarl * 1210 † 1266. október 12.	1248 – 1266	XI. Erik sógora. Uralkodásához fűződik Stockholm városának megalapítása, valamint számos kereszteshadjárat a finn területekre. Támogatta a balti-tengeri kereskedelmet.
	Valdemár * 1239/1243 † 1302. december 26.	1250 – 1275	Birger Jarl fia. 7 évesen választották királlyá, a hatalom azonban 1266-ig apja kezében maradt. Uralmát hatalmi harcok jellemezték fivéreivel, Magnusszal és Erikkel. 1275-ben leköszönt a trónról. Neve svédül: Valdemar Birgersson.
	III. Hombárzáró Magnus * 1240 körül † 1290. december 18.	1275 – 1290	Birger Jarl fia. 1275-ben ragadta magához a hatalmat fivérétől, Valdemartól, de hatalmát csak 1280-ra tudta stabilizálni. Ezután számos reformot vezetett be. Erősítette a lovasságot. Neve svédül: Magnus Lådulas.
	II. Birger * 1280 † 1321. május 31.	1290 – 1318	Magnus gyermeke. 1302-ig kiskorúsága miatt gyámság alatt kormányzott. Uralmát hatalmi harcok jellemezték fivéreivel, mely harcok egy időre polgárháborúba torkollottak. 1318-ban Dániába menekült. Neve svédül: Birger Magnusson.
	Mats Kettilmundsson * ? † 1326	1318 – 1319	Birodalmi kormányzó volt.
	IV. Magnus * 1316 † 1374. december 1.	1319 – 1364	Erik Magnusson fia és V. Haakon norvég király unokája. Három évesen koronázták Svédország és Norvégia királyává. 1364-ben egy nemesi felkelés letaszította a trónról. Neve svédül: Magnus Eriksson.
	XII. Erik * 1337 † 1359. június 21.	1356 – 1359	Kormányzó apja oldalán. 1357-ben érte el, hogy apja mellett egyenrangú koronás főként ismerjék el. Neve svédül: Erik Magnusson.
	II. Haakon * 1339 † 1380. május 1.	1362 – 1364	Kormányzó apja oldalán, majd 1355-től Norvégia királya.
A Mecklenburg-ház királyai (1363 – 1389)
	Albert * 1338 körül † 1412. március 31.	1364 – 1389	II. Magnus unokaöccse. 1364-ben a birodalmi tanács királlyá választotta. Uralkodásának első nyolc évét Magnus híveinek üldözésével, ill. az ellenük folyó harccal töltötte. A harcok eredményeként azonban uralkodói jogköreinek egy részét át kellett ruháznia a birodalmi tanácsra. A hatalom visszaszerzésének kísérlete 1388-ban I. Margit dán királynő intervencióját hozta. 1389-ben Albert királyt a dán seregek legyőzték és fogságba vetették. Megkezdődött a kalmari unió korszaka.
A Folkung-ház királyai (1385 – 1387)
	IV. Olaf Haakonson * 1370 decembere † 1387. augusztus 3.	1385 – 1387	Albert ellenkirályaként lépett fel. Margit, és II. Haakon fia.
A Kalmari Unió királyai (1389 – 1523)
	Margit * 1353 † 1412. október 28.	1389 – 1412	1375 után Dánia, 1380 után Norvégia régense. 1388-ban a svéd birodalmi gyűlés királynővé választotta. Hatalmát azonban csak Albert királyon aratott győzelme után tudta stabilizálni. Legnagyobb politikai érdeme a három skandináv birodalom egyesítése volt egy politikai egységbe. II. Haakon felesége.
	XIII. Pomerániai Erik * 1381/1382 † 1459. május 3.	1396 – 1439	Margit és Albert unokahúgának a fia. 1397-ben hivatalosan Dánia, Svédország és Norvégia királyává választották, azonban 1412-ig a hatalom valójában Margit kezében összepontosult. Erik nevéhez fűződik Malmö városának alapítása. Hatalmát gyengítette a Dánia számára kezdvezőtlen vordingborgi béke, valamint az Engelbrekt-felkelés. 1439-ben minhárom ország trónjáról letették.
	Engelbrekt Engelbrektsson * 1390 körül † 1436. május 4.	1435 – 1436	Engelberkt vezette 1434 után a róla elnevezett felkelést. 1435-ben teljes Svédország a felügyelete alatt állt, melyre birodalmi fővé (alkirály) nevezték ki. 1436-ban megölték.
	VIII. Károly Knutsson * 1408/1409 † 1470. május 15.	1438 – 1440	Birodalmi kormányzó, később király.
	Wittelsbach Kristóf * 1416. február 16. † 1448. január 6.	1441 – 1448	XIII. Erik unokaöccse. 1440-től Dánia királya. Svédország és Norvégia ebben az időben átmenetileg felmondta a szövetséget, azonban 1441-ben, ill 1442-ben maguk is királyukká választották Kristófot.
	Bengt Jönsson Oxenstierna * 1393 † 1450	1448	Testvérével, Nilsszel együtt birodalmi kormányzó Kristóf király halála után.
	Nils Jönsson Oxenstierna * 1394 † 1451	1448	Testvérével, Bengttel együtt birodalmi kormányzó Kristóf király halála után.
	VIII. Károly (2x)	1448 – 1457	Kristóf halála után a svéd nemesség királlyá választotta. Ezzel I. Keresztély dán király ellenkirályaként lépett fel. 1449-ben Károlyt Norvégia is királlyá választotta, azonban 1450-ben át kellett adnia az országot Keresztélynek. 1457-ben megkezdődött a Jöns Bengtsson Oxenstierna és Erik Axelsson Tott által vezetett felkelés. Károlyt letaszították a trónról és Danzig városába menekült számüzetésbe. Ez a periódus volt Károly első uralkodása királyként.
	Jöns Bengtsson Oxenstierna * 1417 † 1467. december 15.	1457	Birodalmi kormányzzó közösen Erik Axelsson Tott-tal, valamint uppsalai érsek.
	Erik Axelsson Tott * 1419 † 1481	1457	Birodalmi kormányzzó közösen Jöns Bentsson Oxenstiernával.
	I. Keresztély * 1426. februárja † 1481. május 21.	1457 – 1464	Kristóf feleségének a második férje. 1448 után Dánia, 1450 után Norvégia királya. 1457-ben a VIII. Károlyt elűző felkelés lezáródásával Svédország királyává is választották, de egy 1464-es felkelés elűzte a trónról.
	Kettil Karlsson Vasa * 1433 † 1465. augusztus 11.	1464	Birodalmi kormányzó, linköpingi érsek.
	VIII. Károly (3x)	1464 – 1465	1464-ben Károly másodszor is visszatért a királyi trónra, azonban fél év után Finnországba űzték.
	Kettil Karlsson Vasa (2x)	1465	Birodalmi kormányzó.
	Jöns Bengtsson Oxenstierna (2x)	1465 – 1466	Kettil Karlsson Wasa halála után birodalmi kormányzó. 1466-ban letették a trónról és Ölandra száműzték.
	Erik Axelsson Tott (2x)	1466 – 1467	Jöns Bengtsson elűzése után birodalmi kormányzó. Támogatta VIII. Károlyt visszatérésében.
	VIII. Károly (4x)	1467 – 1470	1467-ben Károly harmadszor is visszatért a svéd trónra. Király maradt haláláig.
	I. Öreg Sten Sture * 1440 körül † 1503. december 14.	1470 – 1497	Birodalmi kormányzó. VIII. Károly unokaöccse. 1471-ben győzelmet aratott I. Keresztély felett a brunkebergi csatában. 1477-ben megalapította az első svéd egyetemet Uppsala városában. 1497-ben lemondott a trónról II. János javára.
	II. János * 1455. június 5. † 1513. február 20.	1497 – 1501	1481 óta Dánia és Norvégia királya, 1497-ben Svédországba tört, és ott is királyként ismerték el, azonban egy súlyos katonai vereség után Dithmarschennél 1501-ben letették a trónról.
	I. Öreg Sten Sture (2x)	1501 – 1503	Birodalmi kormányzó.
	Svante Nilsson * 1460 körül † 1512. január 2.	1504 – 1512	Birodalmi kormányzó. Országlását a II. Jánossal való vetélkedés jellemezte, aki igényt tartott a svéd trónra.
	Erik Trolle * 1460 körül † 1529/1530	1512	Birodalmi kormányzó. Kinevezését azonban az Ifjabb Sten Sture megtámadta.
	II. Ifjabb Sten Sture * 1492 † 1520. február 3.	1512 – 1520	Birodalmi kormányzó. Svante Sture fia. 1518-ban sikeresen verte vissza Kereszély dán seregeit, azonban az 1520-as invázió sikerrel járt. Sten Sture a harcban megsebesült és a hazaúton belehalt sérüléseibe.
	II. Zsarnok Keresztély * 1481. július 1. † 1559. január 25.	1520 – 1523	1513 után II. Keresztély volt Dánia és Norvégia királya. Az 1518-as sikertelen inváziós kísérlet után 1520-ban sikeresek voltak törekvései a svéd korona megszerzésére. A stockholmi vérfürdő során 100 ellenzéki nemest végeztetett ki, mely kiváltotta a Vasa- felkelést. Elmenekült Hollandiába, majd 1531-ben megkísérelte visszaszerezni trónját, de I. Gusztáv 1532-ben elfogatta és a Sonderborg-i várba záratta, hol keményen őriztette. Csak azután enyhítetett a sorsán, hogy 1546-ban önként lemondott. 1549-től a Kalundborg-ban őrzik.
A Vasa-ház királyai (1523 – 1654)
	I. Gusztáv * 1496. május 12. † 1560. szeptember 29.	1523 – 1560	I. Sten unokaöccsének a fia. 1521 és 1523 között birodalmi kormányzó. Felkelést vezetett II. Keresztély ellen, és 1523-ra majdnem teljesen kiűzte a dánokat Svédország területéről. Gusztáv 1523-as megkoronázásával Svédország végleg kilépett a kalmari unióból. Uralkodása alatt az ország visszaszerezte a Hanza-szövetség-béli tekintélyét, és megindult a reformáció. A svéd egyház feje ezzel az uralkodó lett. 1560-ban fia javára lemondott a trónról, de még abban az évben meghalt.
	XIV. Erik * 1533. december 13. † 1577. február 26.	1560 – 1568	I. Gusztáv fia. Uralkodását bátyjával, Jánossal való hatalmi viták jellemezték. János a finn területek uraként sok hatalommal bírt. Kegyetlenkedései miatt János 1568-ban megfosztotta trónjától, és Gripsholm várába záratta, ahol 1577-ben megmérgeztette.
	III. János * 1537. december 21. † 1592. november 27.	1568 – 1592	I. Gusztáv fia. Támogatta a katolikus egyházat, és folyamatosan háborúskodott, mely országa gyengülését hozta.
	Zsigmond * 1566. június 20. † 1632. április 30.	1592 – 1599	III. János fia. 1587 után lengyel és litván király. Nagybátyja, Károly, aki a svéd birodalmi kormányt vezette 1598-ban megpróbálta magához ragadni a hatalmat. Zsigmond ennek a harcnak veszteseként került ki és 1599-ben letették a trónról. Trónigényéről soha nem mondott le. Fiai 1668-ig uralkodtak Lengyelországban.
	IX. Károly * 1550. október 4. † 1611. október 30.	1599 – 1611	I. Gusztáv fia. 1599 és 1604 között birodalmi kormányzó, 1604-től király. Számos háborút vezetett Lengyelország ellen, de jelentős győzelmet nem aratott. Dánia ellen 1611-ben folytatott háborúja során Svédország elvesztette Kalmar városát.
	II. Nagy Gusztáv Adolf * 1594. december 19. † 1632. november 16.	1611 – 1632	IX. Károly fia. Számos hadseregreformot vezetett be, melyek hozzájárultak Svédország nagyhatalommá tételéhez. Sikeres háborúkat vezetett Dánia, Oroszország és Lengyelország ellen, melyek során jelentős területeket nyert Svédország. 1630-ban beszállt a harmincéves háborúba a protestáns oldalon, melynek során a császári csapatokat sikerült visszaszorítania. 1632-ben, a lützeni csatában esett el.
	Krisztina * 1626. december 18. † 1689. április 19.	1632 – 1654	II. Gusztáv Adolf leánya. Már 5 éves korában trónra került és 1644-ig kormányzott, Axel Oxenstierna kancellár felügyelete alatt. Krisztina királynő a svéd kultúra és tudományok nagy támogatója volt. 1654-ben saját elhatározásából lemondott a svéd trónról.
A Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg--ház királyai (1654 – 1720)
	X. Károly Gusztáv * 1622. november 8. † 1660. február 13.	1654 – 1660	IX. Károly unokája. Sikeres háborút vezetett Dánia és Lengyelország ellen, és megerősítette a Lívföldi svéd területi igényeket. Uralkodása alatt érte el Svédország legnagyobb területi kiterjedését.
	XI. Károly * 1655. november 24. † 1697. április 5.	1660 – 1697	X. Károly fia. Kiskorúsága alatt 1672-ig édesanyja, a Schleswig-Holstein-Gottorf-házból való Hedvig Eleonóra gyámsága, valamint az öt legmagasabb állami tisztségviselő felügyelete alatt uralkodott. A Franciaországgal kötött szövetség számos háborúba sodorta Svédországot, melyben a svéd balti flotta jelentős veszteségeket szenvedett. A háborúk azonban Svédország számára kedvezően záródtak.
	XII. Károly * 1682. június 17. † 1718. november 30.	1697 – 1718	XI. Károly fia. Uralkodásához fűződik Svédország megtámadása a Dánia, Szászország és Oroszország részvételével megalakult szövetség által a nagy északi háború kezdete. Kezdeti győzelmek és békekötések után azonban a svédellenes szövetség újraalakult, és az ország jelentős területi vezsteségeket szenvedett el a Baltikumban, valamint a finn területeken Oroszország javára. Az uralkodó 1718-ban halt meg Halden/Frederikshald ostroma során.
	Ulrika Eleonóra * 1688. február 23. † 1741. november 24.	1718 – 1720	XI. Károly leánya, gyermektelen bátyjának utódja. 1720-ban leköszönt a trónról férje, Hessen-Kasseli Frigyes javára.
A Hessen-Kassel--ház királyai (1720 – 1751)
	I. Frigyes * 1676. május 8. † 1751. április 5.	1720 – 1751	Ulrika Eleonóra (Ulrike Eleonore) férje. Uralkodásához fűződik a nagy északi háború 1721-es lezárása, melynek során Svédország jelentős területeket vesztett el, ill. területekről kellett lemondania. 1741-ben Svédország újra háborúba keveredett Oroszországgal, melyet ismételten elvesztett.
A Holstein-Gottorp-ház királyai (1751 – 1818)
	Adolf Frigyes * 1710. május 14. † 1771. február 12.	1751 – 1771	X. Károly unokaöccsének az unokája. Gyengekezű uralkodó volt, aki sok hatalmi jogkört vesztett el a birodalmi gyűlés javára.
	III. Gusztáv * 1746. január 24. † 1792. március 29.	1771 – 1792	Adolf Frigyes fia. 1772-ben katonai beavatkozással megtörte a birodalmi gyűlés hatalmát és új alkotmányt vezetett be. 1792-ben merénylettel ölték meg.
	IV. Gusztáv * 1778. november 1. † 1837. február 7.	1792 – 1809	III. Gusztáv gyermeke. 1796-ig kiskorúsága miatt nagybátyja, Károly gyámsága alatt uralkodott. Franciaország és Oroszország ellen is hadat viselt, melynek eredményeként Svédország elvesztette finnországi területeit. 1809-ben letették a trónról.
	XIII. Károly * 1748. október 7. † 1818. február 5.	1809 – 1818	Adolf Frigyes gyermeke. 1809-ben letett unokabátyja trónjára ült, és franciabarát politikát folytatott. 1814-ben Norvégia királya lett, melyről a francia szövetséges Dániának Napóleon veresége után le kellett mondania.
A Bernadotte-ház királyai (1818-tól napjainkig)
	XIV. Károly János * 1763. január 26. † 1844. március 8.	1818 – 1844	Franciaország marsallja, XIII. Károly örökbefogadott gyermeke. Svédország és Norvégia királya. 1810 után a trónörökösi cím (kronprins) viselője. Napóleon császár ellen fordult, miután az egyre agresszívebben lépett fel Svédország ellen. Uralkodásának tényleges idejét békesség és nyugalom jellemezte, és Svédország kulturális-tudományos virágkort élt át.
	I. Oszkár * 1799. július 4. † 1859. július 8.	1844 – 1859	XIV. Károly János fia, Svédország és Norvégia királya. Számos liberális reformot vezetett be. Politikája orosz-ellenes volt.
	XV. Károly * 1826. május 3. † 1872. szeptember 18.	1859 – 1872	I. Oszkár fia. 1866-ban egy alkotmányos reformmal kétkamarás parlamentet vezettek be Svédországban.
	II. Oszkár * 1829. január 21. † 1907. december 8.	1872 – 1907	I. Oszkár fia, Svédország és Norvégia királya. Németbarát politikát folytatott. 1905-ben Norvégia bejelentette a perszonálunió felbomlását Svédországgal.
	V. Gusztáv * 1858. június 16. † 1950. október 29.	1907 – 1950	II. Oszkár fia. A leghosszabb ideig uralkodó svéd király volt. Az első világháború után Svédország alkotmányos monarchiává alakult.
	VI. Gusztáv Adolf * 1882. november 11. † 1973. szeptember 15.	1950 – 1973	V. Gusztáv fia. Uralkodása ideje alatt vezették be azt a törvényt, mely Svédországot parlamentáris monarchiává alakította.
	XVI. Károly Gusztáv * 1946. április 30.	1973-tól	VI. Gusztáv Adolf unokája. A svéd parlament új trónöröklési rendszert vezetett be, mely szerint az elsőszülött gyermeke, a leánya, Viktória követi majd a trónon.

Forrás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Liste der schwedischen Könige című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Lásd még

Svéd királyok családfája