XI. Károly svéd király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
XI. Károly
Karl XI i kröningsdräkt.jpg

Svédország királya
Uralkodási ideje
1660. február 13. – 1697. április 5.
Koronázása
1675. szeptember 28.
Elődje X. Károly Gusztáv
Utódja XII. Károly
Életrajzi adatok
Uralkodóház Vasa-ház
Született 1655. november 24.
Stockholm
Elhunyt 1697. április 5. (41 évesen)
Stockholm
Nyughelye Stockholm


XI. Károly

XI. Károly (Stockholm, 1655. december 4. - Stockholm, 1697. április 15.) Svédország uralkodója 1660–1697 között, II. Károly néven Pfalz-Kleeburg hercege, valamint I. Károly néven Pfalz-Zweibrücken hercege 1681–1697 között. X. Károly Gusztáv fia.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Öt évesen koronázták. Kiskorúsága alatt a hatalmat édesanyja, valamint az öt legfontosabb udvari hivatalnok gyakorolták. A rosszul vezetett államháztartás pénzügyi válságba vezette Svédországot, melyben Károly 1672. december 28-án átvette a kormányzást. Az ország rossz anyagi helyzetén azonban nem tudott változtatni. A kormányzást főleg Magnus Gabriel de la Gardie birodalmi kancellárra hagyta, aki az elkövetkező években Svédország leghatalmasabb emberévé vált.

De la Gardie egyezséget kötött a XIV. Lajos francia királlyal is. Amikor Lajos 1672-ben háborút indított Hollandia ellen, életbe lépett az egyezség. Svédország ennek értelmében 1674 decemberében csapatokat küldött Brandenburgba, mely akkor Hollandia szövetségese volt. Ezzel kitört a svéd-brandenburgi háború. Az 1675. június 28-i fehrbellini csatában megmutatkoztak a svéd haderő gyengeségei, mire több állam lehetőséget látott Svédország megtámadására. XI. Károly erre megfosztotta birodalmi kancellárját tisztségétől, és saját kezébe vette a védelem irányítását az új ellenségekkel, azaz Dániával, Hollandiával, valamint a Német-római Birodalom egyes államaival (pl. a Münsteri Püspökséggel) szemben.

Svédországban sikeresen zajlott a védelem, azonban a tengeren a flotta egyik vereséget szenvedte a másik után, mely végül oda vezetett, hogy megszűnt a svéd hatalom a Keleti-tenger térségében. A francia–holland háborúban aratott francia győzelmek azonban 1679-ben Svédország számára is kedvező békefeltételeket hoztak, ezért Svédország hamar újra meg tudott erősödni.

XI. Károly úgy látta, a belpolitikai helyzet megérett számára a beavatkozásra. A hatalom jelenlegi gyakorlóit saját elképzelései szerint lecserélte, és 1680-tól haláláig egyeduralkodóként uralkodott.

Károlynak sikerült az államadósságot jelentősen csökkentenie, és a hadsereget modernizálnia. A svéd hadiflottát újra fel kellett építeni. Károly haláláig a hadiflotta 38 hadihajóból állt, 2648 ágyúval és 11 000 haditengerésszel.

A svéd jogrendszer reformja is nagy léptékkel haladt előre. 1734-ben új svéd törvénykezést vezettek be.

Svédország külpolitikájában a következő időszak konfliktusaiban általában semleges maradt. A pfalzi örökösödési háború idején, 1689-ben csatlakozott a XIV. Lajos ellen megalakított augsburgi ligából alakult bécsi Nagy Szövetséghez, Franciaország iránt érzett csalódottsága miatt.

XI. Károly hosszú betegség után halt meg 1697. április 5-én Stockholmban. Földi maradványait a stockholmi Riddarholms-templomban helyezték végső nyugalomra.

Házassága, gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felesége 1680 óta Ulrika Eleonóra dán és norvég királyi hercegnő (1656–1693) volt, III. Frigyes dán király (1609–1670) leánya. Az alábbi gyermekeik születtek:

  • Hedvig Zsófia (1681. június – 1708. december), később Holstein-Gottorp hercegnéje.
  • Károly (1682–1718), később, 1697-től XII. Károly néven Svédország királya.
  • Gusztáv (1683. június – 1685. április)
  • Ulrik (1684 július – 1685. június)
  • Frigyes (1685. október – 1685 október)
  • Károly Gusztáv (1686. december – 1687. február)
  • Ulrika Eleonóra (1688–1741), később, 1718–1720 között Svédország királynője, 1720-tól királynéja.


Előző uralkodó:
X. Károly Gusztáv
Svédország uralkodója
1660–1697
Wittelsbach
A Svéd Királyság címere
Következő uralkodó:
XII. Károly