Kristóf svéd király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Kristóf
Christopher of Bavaria.png

Dánia királya
Uralkodási ideje
Dánia: 14401448
Norvégia: 14421448
Svédország: 1441 - 1448
Elődje VII. Erik
Utódja I. Keresztély
Életrajzi adatok
Született 1416. február 26.
Elhunyt 1448. január 6. (31 évesen)
Helsingborg
Nyughelye Roskilde
Házastársa Hohenzollern Dorottya
Édesapja Wittelsbach János, rajnai palotagróf
Édesanyja Pomerániai Katalin

III. Kristóf vagy Bajor Kristóf (dánul: Christoffer af Bayern) Dánia (1440-1448), Svédország (1441-1448) és Norvégia (1442-1448) királya a kalmari unió idején.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kristóf 1416. február 26.-án született Wittelsbach János, neumarkti palotagróf és Pomerániai Katalin hetedik, legfiatalabb gyermekeként. Apja Rupert német királynak volt a fia, anyja pedig VII.(Pomerániai) Erik dán, norvég és svéd királynak a húga. Kristóf Hohenzollern Dorottyát vette feleségül 1445-ben.

1439-ben Pomerániai Eriket lemondatták a dán és svéd trónról. A dán államtanács helyette unokaöccsét, a huszonhárom éves Kristófot választotta trónörökössé, és 1440-ben a viborgi országgyűlés megválasztotta királynak (koronázására csak 1443-ban került sor). Kristóf megállapodott Karl Knutssonnal, Svédország kormányzójával, hogy nagy kiterjedésű finnországi birtokokért cserébe támogatja igényét a svéd trónra, így 1441-ben svéd, majd 1442-ben norvég királlyá koronázták.

Bajor Kristóf pecsétje.

Parasztfelkelések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodása kezdetén két parasztfelkelés is kirobbant Dániában, egyik Funen szigetén, a másik Jütlandon. A funeni lázadást gyorsan sikerült elfojtani, ám a Henrik Reventlow által vezett jütlandi 25 000 fős parasztsereg komolyan veszélyeztette Kristóf uralmát. Még mielőtt a király odaért volna, a helyi nemesség is összegyűjtötte erőit és a lázadók ellen vonultak. A parasztok hatalmas, három körből álló szekérvárat állítottak fel, védekezésül a páncélos lovasok ellen. A tábor előtti mocsárra is faágakat hordtak és földdel fedték be, hogy szilárd talajnak látsszon. A magabiztos nemesi hadsereg megrohamozta a tábort és a lovagok besüppedtek a lápba. A parasztok lemészárolták a csapdába esett lovagokat, a sereg vezérének holtestét szétvagdosták és darabjait figyelmeztetésül szerteküldték a vidék városainak.

A nemesek sorsán felháborodott Kristóf saját seregével északról közelítette meg a parasztsereg táborát. Mivel a lázadók jelentős létszámfölényben voltak, Kristóf amnesztiát ígért azoknak, akik leteszik a fegyvert. A Mors és Thisted szigeteiről érkezettek el is vonultak, amiért később gyáváknak és árulóknak nevezték őket. A király serege megrohamozta a szekértábort, és bár a parasztok hősiesen küzdöttek, nem tudtak sokáig ellenállni a páncélos lovagoknak. Több ezer lázadót lemészároltak, a túlélőkre súlyos adókat vetettek ki és megfosztva őket szabad paraszti státusuktól, jobbágysorba kényszerítették őket. Azontúl dán parasztnak halálbüntetés terhe mellett tilos volt késnél nagyobb fegyvert hordani magánál.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megkoronázása előtt Kristóf ígéretet tett, hogy intézkedéseket hoz a magát Gotland szigetére befészkelő, és onnan kalózkodó korábbi király, Pomerániai Erik ellen. Valóban tárgyalásokba is kezdett a környező Hanza-városokkal és a Teuton Lovagrenddel, sőt magával Erikkel is, de csak egy egyéves fegyverszünetet tudott elérni.

Igyekezett visszaszorítani a Hanza-városok kereskedelmi monopóliumát; amennyire a lehetőségek engedték, elősegítette a kereskedelmet a balti-tengeri és holland városokkal.

Kristóf uralma alatt a kalmari unió országai függetlenebbek lettek, mint korábban, a nemesség több hatalomhoz jutott a korona rovására. Svédország pénzügyeit teljesen külön intézték és az ottani Titkos Tanácsba csak svéd arisztokrata kerülhetett.

Mikor roskilde-i rezidenciája leégett, Kristóf Koppenhágába helyezte át a királyi székhelyet.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1448. január 6-án a helsingborgi kastélyban a király lázas betegségben meghalt. Halálával kalmari unió ideiglenesen felbomlott, mert Dánia és Norvégia Oldenburgi Keresztélyt, míg Svédország Karl Knutssont választotta királyul. Kristóf felesége a következő évben férjhez ment az új dán királyhoz, I. Keresztélyhez.

Teljes címe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Isten kegyelméből Dánia, Svédország és Norvégia, a vendek és gótok királya, Rajnai palotagróf, Bajorország hercege.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dansk Biografisk Leksikon, vol. 7, Copenhagen 1980.
  • Politikens Danmarkshistorie, vol. 4 by Erik Kjersgaard, Copenhagen 1962.
  • Politikens bog om Danske Monarker by Benito Scocozza, Copenhagen 1998

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cristopher of Bavaria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
VII. Erik
Dánia királya
14401448
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
I. Keresztély
Előző uralkodó:
VIII. Károly
Svédország uralkodója
14411448
A Svéd Királyság címere
Következő uralkodó:
VIII. Károly
Előző uralkodó:
III. Erik
Norvégia uralkodója
14421448
A Norvég Királyság címere
Következő uralkodó:
I. Keresztély