I. Svend dán király
| I. Svend | |
 |
|
|
|
|
| Dánia királya | |
| Uralkodási ideje 986 – 992 |
|
| Elődje | I. Harald |
| Utódja | Erik |
| Dánia királya | |
| Uralkodási ideje 993 – 1014 |
|
| Elődje | Erik |
| Utódja | II. Harald |
| Norvégia királya | |
| Uralkodási ideje 1000 – 1014 |
|
| Elődje | I. Olaf |
| Utódja | II. Olaf |
| Anglia királya | |
| Uralkodási ideje 1013. decembere – 1014. február 3. |
|
| Elődje | II. Ethelred |
| Utódja | II. Ethelred |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Jelling-ház |
| Született | 955 körül |
| Elhunyt | 1014. február 3. (59 évesen) Gainsborough[1] |
| Nyughelye | Angliában, újratemetik a Roskildei katedrálisban[2] |
| Édesapja | I. Harald |
| Édesanyja | Svédországi Gyrid |
I. Svend Haraldsson vagy Villásszakállú Svend (dánul: Svend Tveskæg óészakiul: Sveinn tjúguskegg norvégul: Svein Tjugeskjegg angolul: Sweyn Forkbeard), (955 k.[3] – 1014. február 3.[4]) Dánia, Norvégia és Anglia királya. Uralkodása idején Dánia hatalmát kiterjesztette: az Északi- és a Balti-tengeren ő volt az úr[5].
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
I. Harald fiaként született, és amikor édesapja családjával együtt 960 körül megkeresztelkedett[4], Svend a keresztény Ottó nevet kapta[4] I. Ottó német-római császár tiszteletére[2]. Fellázadt édesapja ellen[1], mert ez nem akarta megosztani vele a hatalmat[2]. Harald halálosan megsebesülve elmenekült, és idegenben – Wendlandban[1] (ma Németország) – halt meg, ezt követően került Svend Dánia trónjára 986-ban. Hatalomra kerülve azonban visszatért eredeti hitére — második nevét nem is használta[4] — és Brémai Ádám krónikája szerint üldözte a keresztényeket[2]. Ugyancsak Brémai Ádám szerint amikor Erik Segersäll svéd király lerohanta Dániát, Svend kénytelen volt száműzetésbe vonulni, és csak Erik halála (994) után térhetett vissza királyságába[2]. 994-ben megtámadta Angliát – sikertelenül[5]. Miután Olaf Tryggvasson 995-ben Norvégia trónjára lépett, Svend vele is viszályba került[1]. Összefogott Olaffal, Svédország uralkodójával, és a norvég Erikkel, Lade jarlával[1]. A három szövetséges legyőzte Olaf Tryggvassont a svolderi csatában (1000). Norvégia tényleges uralkodója Svend lett, bár névleg osztozott a hatalmon szövetségeseivel[1].
Ezután Anglia ellen fordult, és 1003-ban, majd 1004-ben két, valószínűleg büntető célzatú hadjáratot indított az angliai dán telepesek lemészárlásának (1002. november 3.) megtorlására[1]. Elfoglalta Exetert, Salisburyt, 1010-ben Canterburyt, majd Wessexet. 1013-ban II. Ethelred (Æthelred) angol király családjával együtt Normandiába menekült[2], és Svendet karácsony napján királlyá választották. Nekikezdett a királyság újjászervezésének, de alig öt héttel később leesett a lováról,[6] és meghalt. Halála után Norvégia ugyan Olaf Haraldsson vezetésével visszanyerte önállóságát[1], Svend angol–dán birodalma azonban egészen 1042-ig, fia (Nagy Knut) és unokája (Hardeknut) idején is fennmaradt[1].
Családja [szerkesztés]
- Az elsődleges források ellentmondóan nevezik meg első feleségét. Merseburgi Thietmar szerint I. Mieszko lengyel fejedelem lányát 998-ban[7], Gunhildot vette el, Snorre szerint azonban Gunhild Buriszláv vend király lánya volt. Házasságukból két gyermek született:
- Harald Svendsen[7] (989 − 1018), apja után uralkodott Dániában II. Harald néven
- Knut Svendsen[7] (994? − 1035. november 12.), öccse után lépett Dánia trónjára II. (Nagy) Knut néven
- Második felesége Sigrid (967 − 1013), VI. Erik svéd király özvegye lett. (A másodlagos források gyakran összekeverik a kettőt[2], így több helyen szerepel az a valószínűleg téves adat, hogy I. Mieszko lánya, a lengyel Gunhild volt VI. Erik özvegye.). Házasságukból egy leány született:
- Svendnek született egy törvénytelen gyermeke is:
- Gyda Svendsdatter[2] ∞ Erik Haakonsson jarl
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ^ a b c d e f g h i Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 618. oldal
- ^ a b c d e f g h i Denmark, kings. Svend I 986-1014, Harald II 1014-1018 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
- ↑ Sven Gabelbart, König von Dänemark (985-1014) (német nyelven). Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
- ^ a b c d Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 116. oldal
- ^ a b Bánosi György ‑ Veresegyházi Béla: Külföldi uralkodók, Anno Kiadó, 2001, ISBN 963-375-143-8, 158. oldal
- ↑ David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 29. oldal
- ^ a b c d e f g h i Denmark (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Sweyn (angol nyelven). archontology.org. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
- Sweyn I (King of Denmark) (angol nyelven). Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
Ajánlott irodalom [szerkesztés]
- Sz. Jónás Ilona: Anglia a normann, dán hódítások és Wessex hegemóniája idején, in: Klaniczay Gábor (szerk.). Európa ezer éve. A középkor. I. kötet. Budapest: Osiris Kiadó, 168-174. o. ISBN 963-389-820-X (2006)
| Előző uralkodó: I. Harald |
|
Következő uralkodó: (Svédországi) Erik |
| Előző uralkodó: (Svédországi) Erik |
|
Következő uralkodó: II. Harald |
| Előző uralkodó: I. Olaf |
|
Következő uralkodó: II. Olaf |
| Előző uralkodó: II. Ethelred |
|
Következő uralkodó: II. Ethelred |
