II. Keresztély dán király

II. Keresztély, dán, svéd és norvég király

II. Keresztély (Nyborg kastély, 1481. július 1. – 1559. január 25.) dán, svéd és norvég király.

Az Oldenburg-ház sarjaként, s egész életében a római katolikus hitet vallotta. Szülei János dán király és szászországi Krisztina. 16 évesen édesapja oldalán részt vett Svédország meghódításában, továbbá a svédek által 1501-ben kirobbantott lázadás leverésében is. 1506-ban apja megtette Norvégia kormányzójává, s Keresztély így idővel teljes ellenőrzése alá vonhatta az országot. Habár 1507 vagy 1509 táján szeretőt vett maga mellé Dyveke Sigbritsdatter személyében, 1515-ben mégis a Habsburg-Aragón dinasztiából származó Izabella főhercegnőt vette nőül, aki I. Miksa német-római császár unokája volt. Ágyasa 1517-es haláláig a király még házas emberként is fenntartotta intim kapcsolatát Dyvekével, ami természetesen nyílt titok volt a királyi udvarban, és a királyné igencsak sérelmezte viszonyukat, ráadásul az uralkodó épp néhai szeretője édesanyját, Sigbritet nevezte ki főkancellárjává, hogy az asszony tanácsaira támaszkodva irányítsa az államügyeket. Habár házassága nem volt felhőtlen, felesége 12 év alatt 6 gyermekkel ajándékozta meg a királyt, 4 fiúval és 2 lánnyal. Közülük kettő fiú már csecsemőként meghalt, egy pedig 14 évesen, és született egy halott fiúgyermekük is. Csak két leányuk, Dorottya és Krisztina érték el a felnőttkort, és közülük is csak Krisztina vitte tovább a vérvonalat leszármazottai révén. (Krisztináról annyit érdemes tudni, hogy miután első férje mindössze egy évnyi házasság után elhunyt, az épp akkor özvegységre jutott VIII. Henrik angol király őt is megpróbálta megnyerni feleségnek, ám a frigy végül is nem jöhetett létre, mivel a hölgy vonakodott nőül menni a ,,feleséggyilkos" királyhoz, ráadásul túl közeli rokonságban állt Henrik első feleségével, Aragóniai Katalinnal.)

Mivel a király fiúörökösei mind korán meghaltak, ezért halála után nagybátyja, Frigyes vette át II. Keresztély trónját Dániában és Norvégiában, míg a svéd korona I. Gusztávra szállt. A korán özvegységre jutott királyt 77 évesen érte a halál a Kalundborg kastélyban.