Uppsala
| Uppsala | |||
 |
|||
| Az egyetem főépülete | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svédország |
||
| Megye | Uppsala megye | ||
| Község | Uppsala község | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 140 454 fő (2005. dec 31.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 2683[2] fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összesen | 47,86[2] km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Uppsala
Pozíció Svédország térképén
|
|||
| é. sz. 59° 51′, k. h. 17° 38′ | |||
| Uppsala weboldala | |||
Uppsala (régebben Upsala) város Svédországban, Uppsala megye (svédül Uppsala län) székhelye és az ország egyházi központja, 1164-óta az uppsalai érsek székvárosa. Lakosainak száma 130.000. Ezzel Svédország negyedik legnagyobb városa.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Uppsala Közép-Svédországban, Stockholmtól kb 75 km-re északra fekszik a 60. szélességi kör magasságában. A város Uppsalaslätten termékeny talaján épült, melyet a Fyris folyó (Fyrisån) öntöz. A folyó partjait végig buja növényzet szegélyezi. A folyóval párhuzamosan Uppsalaåsen jégkorszaki hegyháta fut, ezen mintegy 30 méteres magasságban áll Uppsala vára, mely a város nagy részéről látható. Június végén Uppsalában "fehér éjszakákat" figyelhetünk meg: egész éjjel világos van.
Történelem [szerkesztés]
Uppsala eredetileg a maitól kb 5 kilométerrel északabbra feküdt, azon a helyen, amelyet ma Gamla Uppsala (Ó-Uppsala) néven neveznek. A mai Uppsalát régen Östra Arosnak nevezték. Ó-Uppsala középkori források szerint a pogány időkben az ország központja volt, ahol a pogány istenek főtemploma állt. A 11. században a keresztény hittérítés idején a város mintegy ötven éveig ellenállt a keresztény erőknek, de végül elfoglalták és a pogány templomot lerombolták. Mivel a város pogányság központja volt, ez lett a keresztény egyház központja is. Előbb püspökség, majd 1164-ben érsekségi rangra emelték. Svédország első érseke egy Alvastra nevű szerzetes lett, aki érsekként a Stefan nevet vette fel.
Gamla Uppsala jelenleg közigazgatásilag Uppsalához tartozik, noha nincs vele összeépülve. Tulajdonképp egy önálló városrésznek tekinthető kb 5000 lakossal. Népszerű kirándulóhely múzeummal, templommal, mini-skanzennal és viking kori sírdombokkal. Uppsala nagy napján, a híres-nevezetes Valpurgis-éjen (április 30.) a Gamla Uppsala-i dombok mellett gyújtják meg Svédország legnagyobb örömtüzét.
A mai Uppsala területe a régi Östra Aros tulajdonképpen Ó-Uppsala kikötője volt. 1274-re a Östra Aros megelőzte a fejlődésben a régi fővárost, és miután ebben az évben Gamla Uppsala katedrálisa leégett, az érsek is ide költözött, ahol új, pompás székesegyházat építtetett. Uppsala lett Skandinávia legrégibb egyetemének székhelye is, melyet 1477-ben alapítottak. Carl Linné, az egyetem egyik híres tanára, hosszú ideig élt Uppsalában.
1702-ben a város egy pusztító tűzvészben leégett. Számos történelmi emlék és érték pusztult el ekkor, de a későbbi századok folyamán is, amikor még nem ismerték fel a műemlékek jelentőségét. Ennek ellenére sok régi épület is megmaradt, különösen a város nyugati részén, ahol a székesegyház, az egyetem és a kastély is áll. A város oroszlános címere 1737-ből szárazik, az idők folyamán többször átrajzolták, mai formájában 1986-óta hivatalos. Az oroszlánmotívum a királyi család oroszlános címerével van kapcsolatban.
A város lakói ma főként a 70 km-re fekvő fővárosba, Stockholmba járnak dolgozni.
Turizmus [szerkesztés]
- A gótikus székesegyház ma egyike a világ leghatalmasabb templomainak, tornyainak magassága 118 méter. Skandinávia legnagyobb temploma több, mint 100 éven át épült a XIII. század végétől a XV. század elejéig. Érdekessége, hogy pontosan ugyanolyan magas, mint hosszú. Eredetileg katolikus templomként szentelték föl, majd a XVI. század során a reformáció keretében az evangélikus vallás svédországi elterjedésekor Luther tanainak követői vették birtokukba az épületet. Jelenleg is evangélikus székesegyházként működik, benne múzeummal.
- Uppsalai egyetem a XV. század végén épült és 1477-ben kezdte meg működését. Ezzel Észak-Európa első felsőfokú tanintézménye lett. Az eredeti épület megsemmisült, de a XIX. század végén emelt új központi épülettel valamint az egyes tanszékek különálló épületkomplexumaival olyan eredményeket mutat föl, hogy a világ leghíresebb egyetemei közé tartozik. Számos Nobel-díjas tudós és szakember tanult illetve dolgozott itt. Jelenleg 60.000 diák tanul az egyetemvárosban.
- Carolus Linnaeus háza és a hozzá tartozó kert a mai napig fennmaradt és látogatható.
- A 16. században a királyi család pompás kastélyt építtetett ide.
- A Stadsskogen, a város központi parkja.
Személyek [szerkesztés]
- Olaus Rudbeckius
- Carl Linné
- Anders Celsius
- Jöns Jakob Berzelius
- Anders Jonas Ångström
- Dag Hammarskjöld
- Ingmar Bergman
- Arvid Carlsson
- Hans Blix
- Svante Arrhenius
Hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)
- ^ a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Uppsala – Hivatalos oldal
- Upsala Nya Tidning – Helyi újság
- Komlós Attila: Uppsala - Hetedhéthatár
|
|||||
