Uppsala

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uppsala
Uppsala universitetshuset.jpg
Az egyetem főépülete
Uppsala címere
Uppsala címere
Közigazgatás
Ország  Svédország
Megye Uppsala megye
Község Uppsala község
Népesség
Teljes népesség 72 978 fő (1960. nov 1.)
82 450 fő (1965. nov 1.)
92 624 fő (1970. nov 1.)
140 454 fő (2010)
Népsűrűség 2683[1] fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen 47,86[1] km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Uppsala (Svédország)
Uppsala
Uppsala
Pozíció Svédország térképén
é. sz. 59° 51′, k. h. 17° 38′Koordináták: é. sz. 59° 51′, k. h. 17° 38′
Uppsala weboldala

Uppsala (régebben Upsala) város Svédországban, Uppsala megye (svédül Uppsala län) székhelye és az ország egyházi központja, 1164-óta az uppsalai érsek székvárosa. Lakosainak száma 130.000. Ezzel Svédország negyedik legnagyobb városa.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uppsala Közép-Svédországban, Stockholmtól kb 75 km-re északra fekszik a 60. szélességi kör magasságában. A város Uppsalaslätten termékeny talaján épült, melyet a Fyris folyó (Fyrisån) öntöz. A folyó partjait végig buja növényzet szegélyezi. A folyóval párhuzamosan Uppsalaåsen jégkorszaki hegyháta fut, ezen mintegy 30 méteres magasságban áll Uppsala vára, mely a város nagy részéről látható.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uppsala éghajlatát kontinentális és szubarktikus éghajlati hatások is befolyásolják földrajzi helyzete miatt. A valaha feljegyzett legmagasabb hőmérséklet a városban 37,4 °C volt, ezt 1933-ban mérték. Bár a nyár Uppsalában nagyon meleg, a hőmérséklet ritkán megy 30 °C fölé. A valaha feljegyzett legalacsonyabb hőmérséklet -39,5 °C volt, ezt 1875-ben mérték. A leghidegebb hónap a február, az átlaghőmérséklet ekkor -4,6 °C. A legmelegebb hónap a július, az átlaghőmérséklet ekkor 16,6 °C.

Az évi csapadékmennyiség 532,6 mm, hóesés főként az novembertől áprilisig jellemző. Június végén Uppsalában "fehér éjszakákat" figyelhetünk meg, ekkor egész éjjel világos van.


Uppsala éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 10,7 11,9 17,4 26,8 32,8 34,5 37,4 34,3 27,8 22,0 14,3 12,4 37,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −1,7 −1,6 2,9 8,3 15,4 21,1 21,6 20,5 15,0 9,1 3,3 0,0 9,5
Átlaghőmérséklet (°C) −4,2 −4,6 −0,8 3,9 9,9 15,6 16,6 15,5 10,9 5,9 0,9 −2,7 5,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −7,0 −7,7 −4,2 −0,4 4,4 9,7 11,6 10,7 7,2 3,0 −1,5 −5,5 1,7
Rekord min. hőmérséklet (°C) −39,5 −30,9 −32,1 −22,4 −11,8 −4,1 −1,0 −0,9 −5,2 −16,2 −23,6 −28,2 −39,5
Átl. csapadékmennyiség (mm) 36 26 27 29 31 38 72 60 55 50 62 44 532
Havi napsütéses órák száma 37 71 145 220 260 272 255 208 145 103 46 24 1683
Napi napsütéses órák száma 1 2 4 7 8 9 8 6 5 3 1 1 5
Forrás: http://www.smhi.se/klimatdata/meteorologi/klimatdata-2.1240


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az uppsalai székesegyház
Sellő és régi híd a Fyris-folyón Uppsala központjában

Uppsala eredetileg a maitól kb 5 kilométerrel északabbra feküdt, azon a helyen, amelyet ma Gamla Uppsala (Ó-Uppsala) néven neveznek. A mai Uppsalát régen Östra Arosnak nevezték. Ó-Uppsala középkori források szerint a pogány időkben az ország központja volt, ahol a pogány istenek főtemploma állt. A 11. században a keresztény hittérítés idején a város mintegy ötven éveig ellenállt a keresztény erőknek, de végül elfoglalták és a pogány templomot lerombolták. Mivel a város pogányság központja volt, ez lett a keresztény egyház központja is. Előbb püspökség, majd 1164-ben érsekségi rangra emelték. Svédország első érseke egy Alvastra nevű szerzetes lett, aki érsekként a Stefan nevet vette fel.

Gamla Uppsala jelenleg közigazgatásilag Uppsalához tartozik, noha nincs vele összeépülve. Tulajdonképp egy önálló városrésznek tekinthető kb 5000 lakossal. Népszerű kirándulóhely múzeummal, templommal, mini-skanzennal és viking kori sírdombokkal. Uppsala nagy napján, a híres-nevezetes Valpurgis-éjen (április 30.) a Gamla Uppsala-i dombok mellett gyújtják meg Svédország legnagyobb örömtüzét.

A mai Uppsala területe a régi Östra Aros tulajdonképpen Ó-Uppsala kikötője volt. 1274-re a Östra Aros megelőzte a fejlődésben a régi fővárost, és miután ebben az évben Gamla Uppsala katedrálisa leégett, az érsek is ide költözött, ahol új, pompás székesegyházat építtetett. Uppsala lett Skandinávia legrégibb egyetemének székhelye is, melyet 1477-ben alapítottak. Carl Linné, az egyetem egyik híres tanára, hosszú ideig élt Uppsalában.

1702-ben a város egy pusztító tűzvészben leégett. Számos történelmi emlék és érték pusztult el ekkor, de a későbbi századok folyamán is, amikor még nem ismerték fel a műemlékek jelentőségét. Ennek ellenére sok régi épület is megmaradt, különösen a város nyugati részén, ahol a székesegyház, az egyetem és a kastély is áll. A város oroszlános címere 1737-ből szárazik, az idők folyamán többször átrajzolták, mai formájában 1986-óta hivatalos. Az oroszlánmotívum a királyi család oroszlános címerével van kapcsolatban.

A város lakói ma főként a 70 km-re fekvő fővárosba, Stockholmba járnak dolgozni.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Linné háza
Linné kertje
  • A gótikus székesegyház ma egyike a világ leghatalmasabb templomainak, tornyainak magassága 118 méter. Skandinávia legnagyobb temploma több, mint 100 éven át épült a XIII. század végétől a XV. század elejéig. Érdekessége, hogy pontosan ugyanolyan magas, mint hosszú. Eredetileg katolikus templomként szentelték föl, majd a XVI. század során a reformáció keretében az evangélikus vallás svédországi elterjedésekor Luther tanainak követői vették birtokukba az épületet. Jelenleg is evangélikus székesegyházként működik, benne múzeummal.
  • Az uppsalai egyetem 1477-ben kezdte meg működését, épületét a XV. század végén emelték. Ezzel Észak-Európa első felsőfokú tanintézménye lett. Az eredeti épület megsemmisült, de a XIX. század végén emelt új központi épülettel valamint az egyes tanszékek különálló épületkomplexumaival olyan eredményeket mutat föl, hogy a világ leghíresebb egyetemei közé tartozik. Számos Nobel-díjas tudós és szakember tanult illetve dolgozott itt. Jelenleg 60.000 diák tanul az egyetemvárosban.
  • Carolus Linnaeus háza és a hozzá tartozó kert a mai napig fennmaradt és látogatható.
  • A 16. században a királyi család pompás kastélyt építtetett ide.
  • A Stadsskogen, a város központi parkja.

Személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]