Február

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
<< Február >>
H K Sze Cs P Szo V
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28
         
2014
Február Berry hercegének hóráskönyvében (1410 körül)
Valentin-napi amerikai képeslap az 1920-as évekből

Február (régiesen Februárius) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. Az Arvisurák szerint Jégbontó hava. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel.

A január és a február volt az utolsó két hónap, amit hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Február a nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta, illetve a hozzá kapcsolódó Februa ünnepről, amely február 15-én zajlott.

Hagyományosan februárra esik a farsang időszakán belül a legtöbb bál, mulatság, lakoma.

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Februárban történt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyes napokon történt eseményeket lásd az adott nap szócikkében!

Állandó ünnepek és emléknapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hónap napjainak egy-egy jellemzőbb ünnepe, emléknapja. (A részleteket és a további ünnepeket, emléknapokat lásd az adott nap szócikkében!)

Mozgó ünnepek és emléknapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Februári népszokások, hagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barna medve, gyertyaszentelő kedvelt „időjósa”

Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a katolikus templomok körül sok helyen körmenetet tartanak, és közben zsoltárokat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyertyaszentelésre is. A hagyományos néphit szerint a pap által megszentelt gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. A gyertyaszentelő ünnepéhez hagyományosan különféle tavaszjóslatok kapcsolódnak. Az európai hagyomány szerint ha a barna medve - egyes helyeken a borz - gyertyaszentelő napján, február 2-án kijön az odvából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz. Az északolasz népi szólásokban e napon a medve mellett a farkas is „időjósként” jelent meg. Észak-Amerikában pedig az újkori bevándorlók az ott élő erdei mormotát tették a február 2-ai népi hiedelem tárgyává, olyannyira hogy ez a nap „az erdei mormota napjaként” (Groundhog Day) is ismert. Ezeket a hiedelmeket a meteorológusok nem igazolják.[5]

Február 14-e Szent Bálint napja (Valentin-nap), a szerelmesek védőszentjének ünnepe. Az angolszász országokban alakult ki az a hagyomány, hogy ezen a napon a szerelmesek, a jó barátok és mindazok, akik szeretik egymást kisebb ajándékokkal (képeslappal, virággal, színes léggömbökkel, szívekkel) lepik meg egymást.

Általában februárra esik a karnevál, vagyis farsangi felvonulás. A leghíresebb a riói karnevál és a velencei karnevál, Magyarországon pedig a busójárás. (Egyes években ezek az ünnepségek március elejére esnek.)

A magyarság körében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Február 3-án, Szent Balázs napján volt szokás a balázsolás, amikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölték, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék. Máshol a pap a beteg gyermekek álla alá két gyertyát tett keresztbe és imát mondott. Balázs napja az iskolások ünnepe is volt, amikor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak. Ez az úgynevezett „balázsjárás”, ami a magyarságon kívül a szlovákok és csehek körében is ismert volt.[6]

Farsang idején széles körben elterjedt szórakozási forma volt a farsangi bál. A vidéki élet kiemelkedő eseményének számított a megyebál. Ezenkívül különféle társadalmi egyletek, sportkörök is hirdettek tagságuknak bálokat, de jótékony célú táncos ünnepségek is. Faluhelyen a farsang legjellemzőbb eseményei közé tartoztak a különböző köszöntő szokások, álarcos, jelmezes farsangi felvonulásokra is sor került. A legkedveltebb figurák voltak például a koldus, betyár, menyasszony, katona. A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. A legények a muzsikosokkal végigjárták a falu utcáit, a lányos házak előtt táncoltak, és megtáncoltatták a házbéli lányt is. A farsangi alakoskodók általában kis párbeszédes jeleneteket is előadtak, ilyenkor került színre a tréfás lakodalom is. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugat-dunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság volt, amikor a leányokból, legényekből álló párok egy kidöntött fát húztak végig az úton. A köszöntők és felvonulások evés-ivással, valamint a táncházban vagy fonóházban tartott közös táncmulatsággal, bállal zárultak. A farsangi bálok fontos szerepet játszottak a párválasztásban. A mulatság gyakran elkülönült korcsoportonként. Gyakori volt a lányok, asszonyok külön farsangolása is (asszonyfarsang). A farsangi napokban tartották a disznótort is. Erre rokonokat, szomszédokat hívtak össze, és reggelig mulattak. A farsang jellegzetes süteménye volt a fánk és a rétes. A sok étel fogyasztásától az év bőségét remélték.

A magyar népi mondóka a február hónapot a következőképpen jellemzi:

Gyertyaszentelő melege
Sok hó s jégnek előjele,
Gyertyaszentelő hidege
Kora tavasznak előhírnöke.
Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál,
S ha nem talál, akkor bizony csinál.
Ha derűs a Román napja,
Ég áldását bőven adja. [7]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Február a művészetekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A februárt számos költő örökítette meg versben, pl.:

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a február címszót a Wikiszótárban!

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. nem szökőévben február 28-án, lásd
  2. Egyes években március 9-éig is kitolódhat a farsangi időszak, a hamvazószerda időpontja ugyanis legkésőbb március 10. lehet.
  3. A Közép- és Kelet-európai Választási Szakértők Egyesülete (ACEEEO) 2005-ben kezdeményezte minden év februárjának első csütörtökén, mert a legtöbb választásokkal kapcsolatos nemzetközi egyezményt ezen a napon írták alá. A világnappal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy milyen fontos a szabadválasztás joga, amit az emberek a világ minden részén szeretnének gyakorolni.
  4. George Washington az USA legelső elnöke 1732. február 22-én született.
  5. The Weather Doctor Almanac 1998
  6. Máshol a diákok Szent Gergely napján tartottak hasonló felvonulást, amit „gergelyjárásnak” neveztek - lásd: március 12.
  7. A Jeles napok internetes kalendáriumban található elütés eredménye lehet a különböző honlapokon ide-oda másolt következő változat: „Gyertyaszentelő melege, sok hó a jégnek előjele” [1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar népszokásokról: