Rétes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rétes
Omas Apfelstrudel aus Prag.jpg
Almásrétes
Nemzet, ország  Magyarország Magyar konyha
 Ausztria
 Szerbia
Alapanyagok liszt, tojás, vaj, étolaj, cukor esetleg kész réteslap
Fűszerek mazsola, alma, mák, dió, túró, meggy, citromhéj, káposzta, .... a tölteléknek
Ismertebb receptek Túrós rétes
Sütőtökös-mákos rétes
Tökös-mákos rétes
Meggyes-túrós rétes

A rétes Magyarországon, Ausztriában és Szerbiában ismert tésztás étel, mely igen lágyra hagyott gyúrt tésztából készül. Feltehetőleg a 16. században török hatásra honosodott meg; elődje a Balkánon ma is létező baklava lehetett. A mai formájú feltekert, töltött rétes a 18–19. század fordulóján alakult ki az Osztrák–Magyar Monarchia területén.[1] A 19. század óta Magyarországon az ünnepi, lakodalmi étkezéseknél hagyományos édességnek számít. A párizsi Ritz Hotel étlapján a 19. század elején szerepelt a „Rétes Hongrois”, melynek elkészítéséhez a réteslisztet Magyarországról rendelték és a cukrászokat Pestre küldték tanulni.[2]

Túrós rétes

Elkészítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fél liter lisztre körülbelül 1/4 liter langyos vizet s dió nagyságú zsírt számítva, az egész gyurmát megsózva és kézzel jól leverve fél óráig pihentetjük, azután jól belisztezett abroszon gyúrófával kissé megnyújtjuk, majd kézfővel minden irányban a lehetőségig kinyújtjuk.[3] A tésztának az abrosz széléről lecsüngő peremét óvatosan lefejtjük, a kinyújtott tésztát zsírral meglocsoljuk s miután vagy öt percig szikkadni hagytuk, tetszés szerint cukorral édesített nyers gyümölccsel, túróval, tejföllel, tökkel, mákkal, dióval vagy más effélével megtöltjük, hengerítjük vagy laposra hajtjuk, s újból megzsírozva egy szintén zsíros bádoglemezen gyorstűz mellett megsütjük. A tölteléke szerint nevezzük aztán almás, cseresznyés, meggyes, diós stb. rétesnek.

Népszokások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sárkeresztesen újévkor rétest sütöttek azzal a magyarázattal, hogy „hosszúra nyújjon az esztendő, sokáig éjjenek”
  • Topolyán farsangkor figyelték a rétest; úgy tartották, hogy ha jól nyúlik, akkor a család szerencsés lesz a következő évben.”.[4]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vétek György: Rétesshow a kestélyban, hvg.hu, 2007. augusztus 11
  2. Sütemények, tészták könyve, Budapest, 1988, Vianco Stúdió, ISBN 963 025944 3
  3. „Tudd meg, ó gazdasszony, hogy a rétes tésztája is csak úgy jó, ha egy zsemlyényi czipóból egy huszárt lovastól tésztába sodorhatsz vele” - idézet Emma asszony 1902-ben írt szakácskönyvéből; Sütemények, tészták könyve
  4. Magyar néprajz nyolc kötetben, szerkbiz. Paládi-Kovács Attila, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988- , ISBN 963-05-4922-0 [1]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]