Orvosi lestyán
|
|
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Levisticum officinale Koch |
A lestyán (Levisticum officinale - orvosi lestyán) az zellerfélék családjába tartozó évelő fűszer-, és gyógynövény. Egyéb, népies elnevezései lecsihan, leustyan, levescsík, levestikom, levestököm, löböstök, lóstya.
Tartalomjegyzék |
Jellemzése[szerkesztés]
Akár 2 méter magasra is megnő. Első évben csak gyöktörzset és tőlevélrózsát fejleszt, a második évben jelenik meg a magszár és a szórt állású levelek. Levelei nyelesek, páratlanul szárnyaltak, az alsók kétszeresen, felfelé már csak egyszeresen. Virágzata összetett ernyő, virágai sárga színűek, június-júliusban virágzik. Termése sárgásbarna; három kiálló bordázattal rendelkező ikerkaszat. [1] [2]
Illóolajat, cukrot, gumit és angelikasavat tartalmaz. Intenzív aromája miatt használatánál legyünk óvatosak, jól zárható edényben tartsuk.
Felhasználása[szerkesztés]
Régebben a falusi kertekből nem hiányozhatott, mind friss, mind szárított állapotban egyaránt használták. Házi termesztésben nincs szükség nagy mennyiségre, mert intenív íze miatt csak keveset kell használni belőle. A kereskedelemben kapható szárított és vágott gyökere, amely drogként (Levistici radix) a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is hivatalos. Levesek, saláták, diétás ételek és italok, ecetek fűszerezésére, de a likőr- és konzerviparban is nélkülözhetetlen. Teája jó gyomorerősítő, emésztést serkentő, vizelethajtó. Vese- és epekőteák alkotórésze, jó háziszer nikotin- és alkoholmérgezéseknél.
Termesztése[szerkesztés]
Mivel régóta termesztik, a lestyán sok helyen vadon is megtalálható. A növény dél-, nyugat-ázsiai eredetű, főleg erdőszéleken, félárnyékos, nedves, tápanyagban gazdag helyeken fordul elő.[3]
Magról szabadföldbe vetéssel és palántázással szaporítható, az idősebb egyedek sarjai tőosztással is szaporíthatók. A magvetést október-novemberben illetve márciusban érdemes elvégezni, a tőosztás csak tavasszal, a sarjak megindulása után javasolt.[4]
Lásd még[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Bernáth J. (szerk.) Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000. p.397-398.
- ↑ Terebess konyhakert - Lestyán. Hozzáférés: 2013-04-03
- ↑ a lestyánról az édenkert.hu-n
- ↑ Romváry Vilmos: Fűszerek könyve, Natura Kiadó Budapest, 1972.
|
||||||||

