Közönséges vadgesztenye
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Vadgesztenye egy parkban |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Aesculus hippocastanum L. |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Közönséges vadgesztenye témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges vadgesztenye témájú médiaállományokat. |
A közönséges vadgesztenye vagy vadgesztenyefa (Aesculus hippocastanum) a szappanfafélék (Sapindaceae) családjában a vadgesztenye (Aesculus) nemzetség legismertebb faja.
Tartalomjegyzék |
Származása, elterjedése[szerkesztés]
A Balkán-félszigetről, Albánia és Görögország hegyvidékeiről terjedt el főleg a különböző kertépítő divatoknak köszönhetően. Magyarországra a törökök hozták be.
Megjelenése, felépítése[szerkesztés]
Nagy termetű, 30–35 m magasra növő lombhullató fa, koronája árnyékot adó, díszfaként is közkedvelt. Levele összetett, fogazott. Makktermése, a vadgesztenye kupacsa zöld, a gesztenyénél kevésbé tövises, magja fényes, vörösesbarna – nem ehető, de a népi gyógyászat és a gyógyszeripar is felhasználja.
Gyógyhatása[szerkesztés]
Mivel a vadgesztenye magja és kérge különféle hatóanyagokat tartalmaz, kiegészítő kezelésként egyaránt hatásos vénás keringési elégtelenség és hajszálérgyengeség esetén. Az újabb kutatások igazolták az eszcin – a magból kivont érszűkítő – gyulladásgátló és a vénák tónusát fokozó hatását. A kéregben lévő eszkulin csökkenti a hajszálerek áteresztőképességét, és növeli ellenállásukat.
Felhasználása[szerkesztés]
A vadgesztenye az aranyér, a vénás és hajszálér-keringési elégtelenség kezelésére ajánlott egyéb érerősítő növényekkel együtt, mint például a nagylevelű csodamogyoró, a kanadai aranygyökér és a szilvalevelű bangita.
Homeopátiás felhasználása[szerkesztés]
Az Aesculus hippocastanum a vadgesztenye friss magjából készült homeopátiás szer. Gyakran használják aranyér gyógyítására.[1]
Figyelmeztetés[szerkesztés]
A vadgesztenye termése mérgező, még ha a szaponinok mérgező hatása igen csekély is. Kisgyerekeknek, terhes és szoptató nőknek nem ajánlott, émelygést és gyomorpanaszokat okozhat. A kezelés mindig rövid ideig tartson! Külsőleg semmilyen kellemetlen hatása nincs, eltekintve attól, hogy ritkán allergiát okoz.[2]
Kártevői[szerkesztés]
A vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) 1985-ben jelent meg Macedóniában. 2000-ben már Közép- és Kelet-Európában általánosan elterjedt. Különösen a városi faállományok fertőzöttsége gyakori.
Képek[szerkesztés]
-
A fa virágzata
-
A nagy levelek között a virágzatok
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Phatak, Dr. S. R.. Homeopátiás gyógyszertan. Remedium. ISBN 9634080294
- ↑ A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7
