Vadgesztenyelevél-aknázómoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vadgesztenyelevél-aknázómoly
Cameraria ohridella 8413.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Ruhamolyszerűek (Tineoidea)
Család: Keskeny szárnyú molyfélék
(Gracillariidae)
Nem: Cameraria
Faj: C. ohridella
Tudományos név
Cameraria ohridella
Deschka et Dimiè, 1986
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vadgesztenyelevél-aknázómoly témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vadgesztenyelevél-aknázómoly témájú kategóriát.

Vadgesztenyelevél-aknázómoly
hernyója az aknában

A vadgesztenyelevél-aknázómoly, vagy vadgesztenye-sátorosmoly, (Cameraria ohridella) a valódi lepkék (Glossata) közé sorolt keskeny szárnyú molyfélék (Gracillariidae) családjának egyik, Magyarországon is élő faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A makedóniai Ohridi-tó mellől írták le 1986-ban. Mivel a Cameraria nem minden más faja észak-amerikai, valószínűsíthető, a vadgesztenyelevél-aknázómolyt is onnan hurcolták be. Első leírása óta folyamatosan terjed nyugat és észak felé. Hazánkban először 1993-ban észlelték. Az 1994. évi tömegszaporodása után 1997-re az egész országban elterjedt.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barnás alapszínét világos keresztvonalak tarkítják. Szárnyának fesztávolsága 7–9 mm.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valószínű, hogy a mediterrán égövben több nemzedéke van, mint hidegebb éghajlaton – Magyarországon egy-egy évben háromszor rajzik. Mivel az egy-egy-generációhoz tartozó hernyók meglehetősen különböző idő múlva bábozódnak be, hazánkban a rajzás szinte az egész nyáron tart. A hernyó aknájában bábozódik be, és az őszi nemzedék hernyói így, báb alakban telelnek át a lehullott levelekben.

Monofág faj, aminek egyetlen tápnövénye a fehér virágú dél-európai vadgesztenye (Aesculus hippocastanum): a többi Aesculus-fajt a lepkék elkerülik. A városi vadgesztenye-fasorok és a parkokban ültetett fák veszélyes kártevője, ami ellen meglehetősen nehéz vegyszerekkel védekezni. Természetes ellenségei, főleg a parazitoid fajok szerepe jelentős lehet, de eddig elégtelennek bizonyult.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]