Fehér akác

Fehér akác
A fehér akác virágzata
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Hüvelyesek (Fabales) Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae) Alcsalád: Bükkönyformák Faboideae Nemzetség- csoport: Robinieae Nemzetség: Akác (Robinia) Faj: R. pseudoacacia
Tudományos név
Robinia pseudoacacia L.
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Fehér akác témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér akác témájú médiaállományokat.

A fehér akác (Robinia pseudoacacia, L.) a Fabaceae család Faboideae alcsaládjába tartozó fa. Az Egyesült Államok délkeleti részén honos, de megtalálható a mérsékelt övön belül Észak-Amerika, Európa, Dél-Afrika és Ázsia területén is, és számos területen károsan terjedő növényként tartják számon. Angliába 1636-ban került.

Habitus

• nagy termetű fa (12–20 m, ritkán 25–35 m)
• törzse térgörbe, állományban jól feltisztul; mérgező kérge szürkésbarna, hálózatosan repedezett
• pillangós virágai (Robiniae pseudoacaciae flos) levélhónalji, csüngő fürtökben nyílnak, fehérek, tokjuk zöldessárga
• termése vörösesbarna színű hüvely, mérgező magjai vese alakúak. Tél és tavasz során a hüvely felnyílik, a magok a talajra hullanak. A talajba kerülve évtizedekig megőrzik csírázóképességüket. Csirázásokhoz a maghéj megsértése, vagy hőhatás szükséges. Az erdészeti gyakorlatban a talajról felgyűjtve rostálják, majd koptatják.

Biológiai jellemzői

• hosszú életű (200-250 év), gyorsan növő (Magyarországon az akácerdők többségét kb. 30 éves korukig tartják fenn)
• lombfakadás után, május második felében virágzik
• termése októberben érik

Ökológiai jellemzők

• melegigényes, fagyérzékeny
• fényigényes
• xeromezofil (jól bírja a szárazságot)
• neutrofil, gyökerein élő nitrogénkötő baktériumok segítségével képes megkötni a levegőből az életfontosságú tápelemet, ezzel javítja talajának tápanyag szintjét.
• allelopatikus hatása van

Előfordulás, élőhely

• Észak-Amerikában honos, nálunk a XVIII. században telepítették a futóhomok megkötésére.
• hazánkban területaránya: 22,5% az összes erdőterületet tekintve, azonban fatömeget tekintve "csak" 12,5% a részaránya (a bükk 5%-os területarányához 11,7%-os fatömeg-arány tartozik!) Az évi folyónövedéknek a bükk 7%-át, az akác 23%-át adja. (2004. január elsejei állapot, MGSZH)
• elsősorban az Alföldön és dombvidékeinken elterjedt

Hatóanyagai

A fehér akác flavonjai glikozidként kötött állapotban. Luteolin: R1 = OH, R2 = H; apignenin: R1 = R2= H; diosmetin: R1 = OH, R2 = CH₃; acacetin: R1 = H, R2 = CH₃

A levelében flavonok, úgymint acacetin, apigenin, diosmetin, luteolin mutathatók ki nagyobb mennyiségben, amelyek 7-O-β-D-glükuronopiranozil-(1 → 2)[α-L-ramnopiranozil-(1 → 6)]-β-D-glükopiranozid formájában vannak megkötve. Virágában robinin nevű flavonol fordul elő. A növény magja és hüvelye hőre elbomló toxalbumint, robint tartalmaz.

Egyéb

• gyökerén nitrogéngyűjtő baktériumok élnek (Rhizobium leguminosarum)
• nehéz, kemény, tartós fája van, felhasználják vezetékoszlopok, szőlőkarók, talpfák készítésére, épületfának, tűzifának is kiváló
• jó mézelő, 18-30 éves kora között adja a legtöbb nektárt
• virágának főzete köhögéscsillapító; palacsintatésztába mártva, kirántva, porcukorral hintve különleges csemege, de akácbort is készítenek belőle.
• kérge gyomorsavtúltengés, gyomorvérzés, bélfekély elleni gyógyszeralapanyag
• lovak számára mérgező
• méztermelése nemzetgazdasági jelentőséggel bír
• Magyar neve ("akác") valójában téves: ahogy a latin "pseudoacacia" név is utal rá, ez a növény nem "valódi" akác, hanem a Robinia nemzetség tagja (ezért egyébként "hamisakácnak" is hívják). A "valódi" akácokat (Acacia nemzetség) a magyarban akáciának hívjuk.
• Magyarország egyik legjobb mézelő növénye, 800 kg/ha nektár terméssel, megtermelt méze jelentős export termék.
• Méze világos, áttetsző, nem hajlamos a kristályosodásra.

Képek

• 

  Fehér akác virágzatok

• 

  Virágzat fürtök, levelek és termések.