Fehér akác

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fehér akác
A fehér akác virágzata
A fehér akác virágzata
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Bükkönyformák Faboideae
Nemzetség-
csoport
:
Robinieae
Nemzetség: Akác (Robinia)
Faj: R. pseudoacacia
Tudományos név
Robinia pseudoacacia
L.
Elterjedés
Robinia pseudoacacia range map.jpg
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fehér akác témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér akác témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér akác témájú kategóriát.

A fehér akác (Robinia pseudoacacia) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjának bükkönyformák (Faboideae) alcsaládjába tartozó fa.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesült Államok délkeleti részén honos, de betelepítették a mérsékelt öv számos további részére, így Európába, Dél-Afrikába és Ázsiába is. Európába 1601-1635-ös évek között került át. Jean Robin vagy fia ültette először a Pennsylvaniából hozott csemetét a párizsi királyi füvészkertbe, Linné róla vette latin nevét is (Robinia). Angliába 1636-ban került, Magyarországra a 18. században, Mária Terézia rendeletére telepítették a futóhomok megkötésére, ezért főleg az Alföldön, kisebbrészt dombvidékeinken terjedt el.

Hazánkban az összes erdőterület 22,5%-a akácos, ez az erdők fatömegének 12,5%-a, az évi folyónövedék 23%-a (2004. január 1-i állapot, MGSZH).

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy termetű fa (12–20 m, ritkán 25–35 m). Törzse térgörbe, állományban jól feltisztul; mérgező kérge szürkésbarna, hálózatosan repedezett.

Pillangós virágai (Robiniae pseudoacaciae flos) levélhónalji, csüngő fürtökben nyílnak, fehérek.

Termése vörösesbarna hüvely, mérgező magjai vese alakúak. A hüvely télen, illetve tavasszal nyílik fel. A talajra hulló magok évtizedekig csírázóképesek maradnak; a csírázás feltétele a maghéj megsértése vagy megfelelő hőhatás. Az erdészeti gyakorlatban a talajról felgyűjtve rostálják, majd koptatják.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszú életű (200-250 év), gyorsan növő fa (Magyarországon az akácosok többségének vágásfordulója kb. 30 év).

Lombfakadás után, május második felében virágzik, termése októberben érik be.

Meleg- és fényigényes, fagyérzékeny, xeromezofil (szárazságtűrő). Neutrofil, azaz a gyökerein élő nitrogénkötő baktériumokkal (Rhizobium leguminosarum) képes megkötni a levegőből a létfontosságú nitrogént, javítja ezzel a talaj tápanyagszintjét.

Allelopatikus hatású[1].

Természetes kártevője Európában gyakorlatilag nincs ezért számos területen károsan terjedő özönnövényként tartják számon.

Vita az akác invazív jellegéről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az akác magyarországi elterjedése az utóbbi száz évben gyorsult fel. 1885-ben Magyarország mai területét vizsgálva 24 ezer hektáron nőtt akácfa, 1920-ban már 110 ezer hektáron. 1963-ban érte el a 154 ezer hektárt. Ezután elterjedése új lendületet kapott, 1992-re 268 ezer hektárra nőtt az akácerdők területe, 2014-re pedig csaknem újra megduplázódott, már 463 ezer hektárt borít akácerdő, ezzel a magyarországi faállomány 24 százaléka már akác. Magyarországon így már több akácos van, mint Európa összes többi országában együttvéve.[2]

Az Európai Unióban az utóbbi években szakmai előkészítő munka kezdődött általában az inváziós állat- és növényfajokról. Az uniós rendelet valószínűleg 2016-ra készülhet el, és szabályozná, milyen feltételek mellett lehet behozni növény- és állatfajokat, hogyan lehet ezeket szaporítani, illetve terjeszteni. Hasonló szabályozás már számos más helyen, például Ausztráliában létezik. Az uniós szabályozás minden bizonnyal az eddigi gyakorlatnak megfelelően anyagi eszközöket is rendelne a célok megvalósításához, azaz az invazív fajok kordában tartásához. A biológiai környezetszennyezés a 21. században súlyosabb gazdasági károkat okoz, mint az ipari, mely utóbbi ellenében már sikerült bizonyos eredményeket felmutatni. A biológiai veszélyek klasszikus példája a parlagfű, de ezen kívül is mintegy hetven inváziós növényfaj van már Magyarországon.

Az akác által okozott veszélyek csak közvetettek, elsősorban a szívós térhódításában rejlenek. Kiirtását senki nem szorgalmazza, csak a további terjeszkedésének megfékezéséről lehet szó. Az ezzel kapcsolatos vita Magyarországon 2014-ben némi politikai jelleget kapott az EP-választások előtt.[3]

Hatóanyagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fehér akác flavonjai glikozidként kötött állapotban. Luteolin: R1 = OH, R2 = H; apignenin: R1 = R2= H; diosmetin: R1 = OH, R2 = CH3; acacetin: R1 = H, R2 = CH3

A levelében flavonok (acacetin, apigenin, diosmetin, luteolin) mutathatók ki nagyobb mennyiségben. Ezeket 7-O-β-D-glükuronopiranozil-(1 → 2)[α-L-ramnopiranozil-(1 → 6)]-β-D-glükopiranozid formájában köti meg[4]. Virágában robinin nevű flavonol fordul elő.[5]. Magja és hüvelye hőre elbomló toxalbumint (robint) tartalmaz.

Gazdasági jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nehéz, kemény, tartós fájából vezetékoszlopokat, szőlőkarókat, talpfákat készítenek, emellett épületfának, tűzifának is kiváló.
  • Jó mézelő, 18-30 éves kora között adja a legtöbb nektárt. Méze világos, áttetsző, a kristályosodásra nem hajlamos. Magyarország egyik legjobb mézelő növénye, 800 kg/ha nektár terméssel, méze exportképes.
  • Virágának főzete köhögéscsillapító; palacsintatésztába mártva, kirántva, porcukorral hintve különleges csemege, de akácbort is készítenek belőle.
  • A homoki szarvasgomba (terfezia terfezoides) kizárólag a fehér akáccal lép szimbiotikus kapcsolatba és arbuszkuláris mikorrhizát képez, igen gyakori gombája az alföldi homoktalajos elegyes akácosoknak.
  • Kérge gyomorsavtúltengés, gyomorvérzés, bélfekély elleni gyógyszerek alapanyaga.
  • Lovak számára mérgező.
  • Magyar neve ("akác") valójában téves: amint a latin „pseudoacacia” név is jelzi, ez a növény nem „valódi” akác, hanem a Robinia nemzetség tagja (ezért „hamisakácnak” is hívják). A „valódi” akácokat (Acacia nemzetség) a magyarban akáciáknak hívjuk.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pallas Nagy Lexikona

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]