Franz Unger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Franz Unger. Josef Kriehuber litográfiája

Franz Unger (teljes nevén Franz Joseph Andreas Nicolaus Unger) (Leutschach, (Steiermark), 1800. november 11.Graz, 1870. február 13.) osztrák botanikus, orvos, paleontológus, növényfiziológus, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Leutschach melletti Gut Amthof nevű tanyán született. A grazi egyetemen jogot tanult, majd 1820-ban beiratkozott a bécsi orvosi egyetemre. 1822-től Prágában tanult, végül 1827-ben a bécsi egyetemen szerzett orvosi diplomát. 1830-tól a grazi egyetem botanikaprofesszora lett. 1850 és 1868 között a bécsi egyetem tanára volt. Különösen növényrendszertannal és a növények genetikájával foglalkozott. Megalapozta a növénykórtant.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Die Exantheme (1833);
  • Über den Einfluß des Bodens auf die Verteilung der Gewächse (1836)
  • Aphorismen zur Anatomie und Physiologie der Pflanzen (1838);
  • Über den Bau und das Wachstum des Dikotyledonenstamms (1840)
  • Über Kristallbildungen in den Pflanzenzellen (1840)
  • Synopsis plantarum fossilium, 1845;
  • Grundzüge der Anatomie und Physiologie der Pflanzen(1846)
  • Genera et species plantarum fossilium, 1850;
  • Anatomie und Physiologie der Pflanzen (1855)
  • Grundlinien der Anatomie und Physiologie der Pflanzen (1866)
  • Synopsis plan tarum fossilium (1845)
  • Chloris protogaea, Beiträge zur Flora der Vorwelt (1841-1847)
  • Genera et species plantarum fossilium (1850)
  • Iconographia plantarum fossilium (1852)
  • Die Anatomie und Physiologie der Pflanzen, 1855;
  • Sylloge plantarum fossilium (1860)
  • Die Urwelt in ihren verschiedenen Bildungsperioden (1851, 3. Aufl. 1864)
  • Versuch einer Geschichte der Pflanzenwelt (1852)
  • Geologie der europäischen Waldbäume (1870).
  • Wissenschaftliche Ergebnisse einer Reise in Griechenland und den Ionischen Inseln (1862)
  • Die Insel Cypern (1865)
  • Botanische Briefe (1852)
  • Botanische Streifzüge auf dem Gebiet der Kulturgeschichte, 9 rész, 1857-68.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]