Graz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Címer Térkép
Graz város címere Graz helye Ausztriában
Adatok
Tartomány: Stájerország
Terület: 127,58 km²
Népesség (2006.12.1.): 250 099 fő
Népességnövekedés 1991-2006: +4,2%
Tszfm.: 353 m
Irányítószám: A-801x, A-802x, A-803x
A-804x, A-805x
Honlap: http://www.graz.at/

Graz, szlovénül Gradec, csehül Štýrský Hradec, (a város német neve a szlovén Gradec, "kis vár" szóból) Stájerország osztrák tartomány székhelye. Ma már nem használt magyar neve Grác. Ausztria második legnépesebb városa és második legfontosabb egyetemvárosa (négy egyetemén összesen 35 000 hallgatóval). 2003-ban Európa kulturális fővárosa volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

A 6. században a szlávok érkezésekor avar uralom volt a vidéken. Ők adták a város nevét a Gradec, azaz kis vár szóból.

Ottó a Német-Római Birodalom császára 955-ben a magyarok legyőzésével megszerezte a várost is magának. A császár egészen a Közép-Mura vidékéig terjeszkedett.

1122 fontos év volt Steiermark számára. Az Eppensteiner dinasztia kihalt és új földbirtokos érkezett a Traungerek személyében.

1281-ben kapott városi rangot.

1585-ben alapították az egyetemet. Ebben az időben érkeztek olasz művészek és építészek a városba. 1594 és 1600 között a város protestáns iskolájában tanított Johannes Kepler.

[szerkesztés] Fekvés

Graz a Mura folyó két partján fekszik, ott, ahol az a Grazi-hegyvidékről kilép a Grazi-medencébe. A város a Grazi-medence északi részét teljesen kitölti, így három oldalról hegyek fogják közre, csak dél felé néz a Grazi-medencére.

A város legmagasabb pontja a Plabutsch (754 m) a város északnyugati részén. A legmélyebb pont (kb. 330 m) ott található, ahol a Mura dél felé elhagyja a város területét.

[szerkesztés] A város polgármesterei

Név tisztségük időpontja
Dr. Ambros Knabl (ehemals Syndikus) 1784.11.15. – 1788.12.23.
Johann Edler von Berscheny 1788.12.24. – 1791.28.4.
Franz Kaspar Edler von Heilinger 1791.4.29. – 1795.3.27.
Dr. Michael Steffn 1795.3.28. – 1799.12.15.
Franz de Paula Edler von Dirnpöck 1799.12.16. – 1810.1.31.
Franz Wiesenauer 1810.2.1. – 1827.5.22.
Franz X. Nippel (k.k. Landrat; provisor.) 1827.5.23. – 1829.11.25.
Constantin Villefort 1830.1.15. – 1836.10.10.
Anton Pfalzer (k.k Landrat; provisor.) 1836/1837
Dr. Josef Valentin Maurer 1837 – 1843
Dr. Andreas Hüttenbrenner 1844 – 1850.9.2.
Dr. Johann von Ulm 1850.2.27. – 1861.4.16.
Moritz Ritter von Franck 1861.4.17. – 1864.5.22.
Albin Alber 1864.5.23. – 1867.11.18.
Moritz Ritter von Franck 1867.11.19. – 1870.5.2.
Dr. Moritz Ritter von Schreiner 1870.5.3. – 1873.4.29.
Dr. Wilhelm Kienzl 1873.4.30. – 1885.5.5.
Dr. Ferdinand Portugall 1885.5.6. – 1897.5.2.
Dr. Franz Graf 1897.5.6. – 1898.5.28.
Heinrich Freiherr von Hammer-Purgstall (k.k Reg.-Komm.) 1898.5.29. – 1898.10.24.
Dr. Franz Graf 1898.10.25. – 1905.1.9.
Dr. Franz Graf 1905.1.23. – 1912.4.25.
Anton Unterrain von Meysing (k.k. Reg.-Komm.) 1912.4.26. – 1912.11.3.
Dr. Robert von Fleischhacker 1912.1912.4. – 1914.6.17.
Anton Unterrain von Meysing (k.k. Reg.-Komm.) 1914.6.18. – 1917.12.12.
Mag. Adolf Fizia 1917.12.13. – 1919.6.13.
Vinzenz Muchitsch 1919.6.14. – 1934.2.12.
Hans Schmid 1934.2.24. – 1938.3.12.
Dr. Julius Kaspar 1938.3.12. – 1945.5.7.
Prof. Engelbert Rückl 1945.5.8. – 1945.5.16.
Prof. Dr. Eduard Speck 1945.5.16. – 1960.1.31.
Dipl.-Ing. Gustav Scherbaum 1960.2.9. – 1973.4.24.
Dipl.-Ing. DDr. Alexander Götz 1973.4.24. – 1983.3.21.
Dipl.-Ing. Franz Hasiba 1983.3.21. – 1985.1.10.
Alfred Stingl 1985.1.10. – 2003.3.27.
Mag. Siegfried Nagl 2003.3.27. óta

[szerkesztés] Kultúra és látnivalók

  • Schlossberg: ide vezet fel Európa legmeredekebb fogaskerekű vasútja. Érdekességei: Harangtorony (1588), Szabadtéri Színpad, Mesevasút, Óratorony (1561, 80 mázsa, Graz jelképe), Török-kút.
  • Belváros: Városi Múzeum, Városháza (1888-1893), főtér, Erzherzog Johann szobra, Landhaus, Fegyvertár, Johanneum Tartományi Múzeum, Mária-oszlop, Operaház, Kanonok-ház, Jezsuita kollégium, Városi Park (Stadtpark), Dóm (1438-1462), II. Ferdinánd mauzóleuma
  • Eggenberg – kastély: a város egyik legnevezetesebb műemléke, három emeletes gyönyörű barokk reprezentációs épület fényűzően berendezett termekkel. 1623 – ban Hans Ulrich von Eggenberg birodalmi herceg építtette, mérete: 80 m x 65 m, épült 1525-1656.
  • Óratorony
  • Dóm (Szt. Ägidius)
  • Színház
  • Operaház
  • Művészetek háza
  • Ferences-rendi kolostor és templom
  • Evangélikus templom a Ferenc József téren (1824).
  • Szt. Leonard templom
  • Jézus szíve templom
  • Botanikus kert

[szerkesztés] Múzeumok

  • Régi Galéria
  • Új Galéria
  • Városi múzeum
  • Művészház
  • Camera Austria
  • Néprajzi múzeum
  • Püspöki múzeum
  • Irodalomház
  • Frida&Fred gyerekmúzeum
  • Villamosmúzeum
  • Krimimúzeum
  • Repülőmúzeum


A Várhegy (Schlossberg, balra) és az Óváros a ferences templommal
A Várhegy (Schlossberg, balra) és az Óváros a ferences templommal
Grazi várhegy (Schlossberg)
Grazi várhegy (Schlossberg)
Eggenberg kastély
Eggenberg kastély

[szerkesztés] Sportegyesületek

Grazer AK (Futball)

SK Sturm Graz (futball)

EC Graz 99ers (Jéghoki)

Graz Giants (Amerikai futball)

[szerkesztés] Híres emberek

 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát.
Részletek a cikk vitalapján.
Az ezen a lapon látható jelölés 2007 júniusából származik.

[szerkesztés] Testvérvárosok

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Graz témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Elődje:
Bruges, Salamanca		 Európa Kulturális Fővárosa
2003		 Utódja:
Genova, Lille
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Graz”
Személyes eszközök