Graz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Graz
Graz Rathaus.jpg
Graz címere
Graz címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Stájerország
Irányítószám A-801x, A-802x, A-803x, A-804x, A-805x
Körzethívószám 316
Forgalmi rendszám G
Népesség
Teljes népesség 266 965 fő (2012. jan 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 353 m
Terület 127,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Graz  (Ausztria)
Graz
Graz
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 04′ 13″, k. h. 15° 26′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 13″, k. h. 15° 26′ 20″
Graz weboldala

Graz (szlovénül Gradec, csehül Štýrský Hradec, vendül Gráca, a város német neve a szlovén Gradec, "kis vár" szóból) Stájerország osztrák tartomány székhelye. Ma már nem használt magyar neve Grác, a 17. században Gréc, még korábban Gerec volt.[2] Ausztria második legnépesebb városa és második legfontosabb egyetemvárosa (négy egyetemén összesen 35 000 hallgatóval). 1999-ben az UNESCO Graz történelmi központját és a Várhegyet felvette a világörökségi helyszínek közé, 2003-ban Európa kulturális fővárosa volt, 2010-ben az Eggenberg-kastély is felkerült a világörökségi helyszínek listájára, majd 2011-ben elnyerte az UNESCO „Dizájn városa” címét[3].

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 6. században a szlávok érkezésekor avar uralom volt a vidéken. A szlávok adták a város nevét a Gradec, azaz kis vár szóból.

Ottó a Német-római Birodalom császára 955-ben a magyarok legyőzésével megszerezte a várost is magának. A császár egészen a Közép-Mura vidékéig terjeszkedett.

1122 fontos év volt Steiermark számára. Az Eppensteiner dinasztia kihalt és új földbirtokos érkezett a Traungerek személyében.

1281-ben kapott városi rangot.

1585-ben alapították az egyetemet. Ebben az időben érkeztek olasz művészek és építészek a városba. 1594 és 1600 között a város protestáns iskolájában tanított Johannes Kepler.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Graz a Mura folyó két partján fekszik, ott, ahol az a Grazi-hegyvidékről kilép a Grazi-medencébe. A város a Grazi-medence északi részét teljesen kitölti, így három oldalról hegyek fogják közre, csak dél felé néz a Grazi-medencére.

A város legmagasabb pontja a Plabutsch (763 m) a város északnyugati részén. A legmélyebb pont (kb. 330 m) ott található, ahol a Mura dél felé elhagyja a város területét.

Kerületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város területe 17 kerületre van osztva. Az első kerület, a belső városrész köré rendeződik a II. kerület St. Leonhard, a III. kerület Geidorf, a IV. kerület Lend az V. kerület Gries és a VI. kerület Jakomini. Az óvárostól eltekintve a hat legfontosabb kerületből történelmileg öt kerület fejlődött.

Belvárosi központok, ahonnan a fejlődés kiindult: Murplatz, Südtirolerplatz, Jakominiplatz.

A többi kerület alkotja Graz külső gyűrűjét: Liebenau (VII. kerület), St. Peter (VIII. kerület), Waltendorf (IX. kerület), Ries (X. kerület), Mariatrost (XI. kerület), Andritz (XII. kerület), Gösting (XIII. kerület), Eggenberg (XIV. kerület), Wetzelsdorf (XV. kerület), Straßgang (XVI. kerület) és Puntigam (XVII. kerület).

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban helyi autóbuszjáratok és villamos is közlekedik, a legnagyobb vasútállomás a Graz Hauptbahnhof.

A város polgármesterei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A grazi városháza főhomlokzata
Név tisztségük időpontja
Dr. Ambros Knabl (ehemals Syndikus) 1784. november 15. – 1788. december 23.
Johann Edler von Berscheny 1788. december 24. – 1791.28.4.
Franz Kaspar Edler von Heilinger 1791. április 29. – 1795. március 27.
Dr. Michael Steffn 1795. március 28. – 1799. december 15.
Franz de Paula Edler von Dirnpöck 1799. december 16. – 1810. január 31.
Franz Wiesenauer 1810. február 1. – 1827. május 22.
Franz X. Nippel (k.k. Landrat; provisor.) 1827. május 23. – 1829. november 25.
Constantin Villefort 1830. január 15. – 1836. október 10.
Anton Pfalzer (k.k Landrat; provisor.) 1836/1837
Dr. Josef Valentin Maurer 1837 – 1843
Dr. Andreas Hüttenbrenner 1844 – 1850. szeptember 2.
Dr. Johann von Ulm 1850. február 27. – 1861. április 16.
Moritz Ritter von Franck 1861. április 17. – 1864. május 22.
Albin Alber 1864. május 23. – 1867. november 18.
Moritz Ritter von Franck 1867. november 19. – 1870. május 2.
Dr. Moritz Ritter von Schreiner 1870. május 3. – 1873. április 29.
Dr. Wilhelm Kienzl 1873. április 30. – 1885. május 5.
Dr. Ferdinand Portugall 1885. május 6. – 1897. május 2.
Dr. Franz Graf 1897. május 6. – 1898. május 28.
Heinrich Freiherr von Hammer-Purgstall (k.k Reg.-Komm.) 1898. május 29. – 1898. október 24.
Dr. Franz Graf 1898. október 25. – 1905. január 9.
Dr. Franz Graf 1905. január 23. – 1912. április 25.
Anton Unterrain von Meysing (k.k. Reg.-Komm.) 1912. április 26. – 1912. november 3.
Dr. Robert von Fleischhacker 1912.1912.4. – 1914. június 17.
Anton Unterrain von Meysing (k.k. Reg.-Komm.) 1914. június 18. – 1917. december 12.
Mag. Adolf Fizia 1917. december 13. – 1919. június 13.
Vinzenz Muchitsch 1919. június 14. – 1934. február 12.
Hans Schmid 1934. február 24. – 1938. március 12.
Dr. Julius Kaspar 1938. március 12. – 1945. május 7.
Prof. Engelbert Rückl 1945. május 8. – 1945. május 16.
Prof. Dr. Eduard Speck 1945. május 16. – 1960. január 31.
Dipl.-Ing. Gustav Scherbaum 1960. február 9. – 1973. április 24.
Dipl.-Ing. DDr. Alexander Götz 1973. április 24. – 1983. március 21.
Dipl.-Ing. Franz Hasiba 1983. március 21. – 1985. január 10.
Alfred Stingl 1985. január 10. – 2003. március 27.
Mag. Siegfried Nagl 2003. március 27. óta

Kultúra és látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Graz, Georg Matthäus Vischer (1670)
Az Óratorony a Schlossbergen
  • Schlossberg: ide vezet fel Európa legmeredekebb siklója (kábel vontatású hegyi vasútja). Érdekességei: Harangtorony (1588), Szabadtéri Színpad, Mesevasút, Óratorony (1561, 80 mázsa, Graz jelképe), Török-kút.
  • Belváros: Városi Múzeum, Városháza (1888-1893), Főtér, Erzherzog Johann szobra, Landhaus, Fegyvertár, Johanneum Tartományi Múzeum, Mária-oszlop, Operaház, Kanonok-ház, Jezsuita kollégium, Városi Park (Stadtpark), Dóm (1438-1462), II. Ferdinánd mauzóleuma
  • Eggenberg – kastély: a város egyik legnevezetesebb műemléke, három emeletes gyönyörű barokk reprezentációs épület fényűzően berendezett termekkel. 1623–ban Hans Ulrich von Eggenberg birodalmi herceg építtette, mérete: 80 m x 65 m, épült 1525-1656.
  • Dóm (Szt. Ägidius)
  • Színház
  • Művészetek Háza (Kunsthaus)
  • Ferences-rendi kolostor és templom
  • Evangélikus templom a Ferenc József téren (1824)
  • Szt. Leonard templom
  • Jézus szíve templom
  • Botanikus kert
  • Mura-sziget (Murinsel), melyet 2003-ban annak örömére építettek, hogy Graz Európa kulturális fővárosa lett.
  • Repülőmúzeum
  • „Érzékelés” Múzeuma (Museum der Wahrnehmung - MUWA)
  • Operaház (Ausztria 2. legnagyobb operaháza)

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Régi Galéria (22 terem, 300 képzőművészeti alkotás a 13-18. századból)
  • Új Galéria
  • Városi múzeum
  • Művészház
  • Camera Austria
  • Néprajzi múzeum
  • Püspöki múzeum
  • Irodalomház
  • Frida&Fred gyerekmúzeum
  • Villamosmúzeum
  • Krimimúzeum
  • Repülőmúzeum
A Várhegy (Schlossberg, balra) és az Óváros a ferences templommal
Grazi várhegy (Schlossberg)
Eggenberg kastély

Sportegyesületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Grazer AK (futball)
  • SK Sturm Graz (futball)
  • EC Graz 99ers (Jégkorong)
  • Graz Giants (Amerikai futball)

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Graz egy panorámaképe a várhegyről
Graz egy panorámaképe a várhegyről
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Graz témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.graz.at/cms/beitrag/10034466/606066/
  2. Beckl János Miklós: Ausztriai magyar helynevek a Várvidék ("Burgenland") nélkül. Debreceni Egyetem.
  3. http://www.graz.at/cms/beitrag/10166641/3750944/

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző:
Brugge, Salamanca
Európa kulturális fővárosa
2003
Következő:
Genova, Lille