Debreceni Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Debreceni Egyetem (DE)

DebrecenUniversity1.jpg
Alapítva 1912 (1538)
Hely  Magyarország, Debrecen
Korábbi nevei Universitas Debreceniensis (latinul)
Típus állami egyetem
Oktatók száma 1700 fő
Hallgatói létszám 30 000 fő
Rektor Prof. Dr. Szilvássy Zoltán[1]
Elérhetőség
Cím 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
Telefonszám (52) 512-900
E-mail rector@admin.unideb.hu
Elhelyezkedése
'Debreceni Egyetem' (DE)  (Debrecen)
'Debreceni Egyetem' (DE)
'Debreceni Egyetem' (DE)
Pozíció Debrecen térképén
é. sz. 47° 33′ 14″, k. h. 21° 37′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 14″, k. h. 21° 37′ 17″
A(z) Debreceni Egyetem (DE) weboldala

A Debreceni Egyetem a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Debreceni Agrártudományi Egyetem és a hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola összevonásával jött létre 2000. január 1-jén.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapítástól az első világháborúig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A debreceni felsőoktatás gyökerei a Református Kollégiumba nyúlnak vissza, melyet 1538-ban alapítottak. Ha ezt is jogelődnek tekinthetnénk, akkor a Debreceni Egyetem lenne Magyarország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye.

A magyar törvényhozás az 1912. évi XXXVI. törvénycikkel hozta létre a Magyar Királyi Tudományegyetemet. 1914-ben az ország harmadik egyetemeként három karral kezdte meg működését: Jog- és Államtudományi Kar, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar és Református Hittudományi Kar. Az új felsőfokú intézmény kezdetben a Református Kollégium falai között fogadta hallgatóit, ami hamar szűkösnek bizonyult. Debrecen városa a Nagyerdőn hatalmas területet ajándékozott az egyetemnek, így 1918. október 23-án[2] IV. Károly felavathatta az újonnan alapított Orvostudományi Kar központi épületét.

A két világháború között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1921-ben az egyetem felvette az alapításában kiemelkedő szerepet játszó egykori miniszterelnök, az 1918-ban merénylet áldozatává vált Tisza István nevét, így az egyetem neve Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemre változott. A húszas években kezdték építeni és 1932-ben felavatták az egyetem központi épületét, mely a Parlament és a Budavári Palota építése után az ország harmadik legnagyobb beruházása volt. Felépítésében kulcsszerepet játszott gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter. A főépület építése mintegy négy esztendeig tartott, de a terveknek így is csupán az egyharmadát sikerült megvalósítani.

1945 és 1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1949-ben és 1950-ben a név elvételével együtt Tisza István szobrát ledöntötték, így a név Debreceni Tudományegyetem lett. A Debreceni Gazdasági Akadémiát a budapesti központtal létrehozott agrártudományi egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának debreceni osztályává szervezték át. 1949-ben ítélték halálra az agrárképzést (melyet 1953-ban indítottak újra), ekkor szüntették meg a jogi kart, ekkor vált le az egyetemről a Református Hittudományi Kar és ekkor hozták létre a Természettudományi Kart. A második világégés utáni periódus tehát nagy változások ideje volt az egyetem életében is. 1952-ben, Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára, az egyetem felvette Kossuth nevét, így Kossuth Lajos Tudományegyetem lett belőle. (Bár ma már összevonták a város más felsőoktatási intézményeivel, a többség még ma is Debreceni Egyetem alatt a Kossuth egyetemet érti.) 1954-ben az MTA létrehozta az Atommagkutató Intézetet, mely otthont ad a természettudományos kutatásoknak is.

A hatvanas években jelentős építkezések folytak az egyetem területén: felépült a Tóthfalusi Sándor Kollégium (1965) és a hatemeletes Kémia Épület (1969), melyet a rohamosan fejlődő természettudományi képzés hívott életre. 1970-ben jött létre az Agrártudományi Egyetem, a Debreceni Agrártudományi Főiskola és a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum egyesítésével. Egy évvel később (1971) megkezdte működését az Óvónőképző Főiskola Hajdúböszörményben. (Ez a kilencvenes évektől Wargha István Pedagógiai Főiskolaként folytatja tovább működését.) Újabb egy év elteltével már az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola is megkezdte működését, csakúgy, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriuma.

A rendszerváltás után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1932-ben felavatott ötszintes egyetemi főépület, amelyet Korb Flóris tervezett gazdagon díszítve neobarokk stíluselemekkel

A 1990-es évek újabb változásokat hoztak az egyetem életében: megalakult Nyíregyházán a Debreceni Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara, 1993-ban pedig az egyetem megkapta a Kassai úti szovjet laktanyát, amit ma Kassai úti campusként ismerünk (itt található a kollégiumok közül a Campus Hotel, a Sportuszoda, itt tanulnak a jogászok, közgazdászok, informatikusok, a népegészségügyi karosok, itt található a Lovarda, az egyetemisták kedvelt szórakozóhelye stb.).

2000. január 1-jén nyolc (öt egyetemi és három főiskolai) karral, négy önálló intézettel és három agrárkutatói intézettel megalakult a Debreceni Egyetem. A Debreceni Egyetem ma 15 karral rendelkezik, ezzel az ország legtöbb karral rendelkező, legnagyobb hallgatói létszámú és költségvetésű (közel 75 milliárd Ft/év), legmagasabb összes impakt faktorú felsőoktatási intézménye, amely közel negyvenezer hallgatót tudhat magáénak.

Az egyetem legrégebbi újságja az Egyetemi Élet, és a hallgatók legnagyobb online médiuma az Egyetemportal.

Karok és szakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állam és Jogtudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • igazgatásszervező
  • jogász

Általános Orvostudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus
  • általános orvos
  • molekuláris biológia
  • táplálkozástudomány

Bölcsészettudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • idegennyelvi kommunikátor
  • intézményi kommunikátor
  • sportkommunikátor

Egészségügyi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyíregyházára kihelyezett kar.

  • ápolás és betegellátás - ápoló szakirány
  • ápolás és betegellátás - mentőtiszti szakirány
  • ápolás és betegellátás - szülésznő szakirány
  • egészségügyi gondozás és prevenció - védőnő szakirány
  • egészségügyi szervező
  • szociális munka

Fogorvostudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • fogorvos

Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnöki
  • informatikus és szakigazgatási agrármérnöki
  • kereskedelem és marketing
  • pénzügy és számvitel
  • sportszervező
  • turizmus - vendéglátás

Felsőfokú szakképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • informatikai statisztikus és gazdasági vezető

Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajdúböszörményben működő kar.

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • csecsemő- és gyermeknevelő - gondozó
  • ifjúságsegítő

Gyógyszerésztudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gyógyszerész

Informatikai Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gazdaságinformatikus
  • informatikus könyvtáros
  • mérnök informatikus
  • programtervező informatikus

Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gazdálkodási és menedzsment (magyar és angolnyelven)
  • közszolgálati
  • nemzetközi gazdálkodás

Felsőfokú szakképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • pénzügyi szakügyintéző
  • számviteli szakügyintéző

Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • állattenyésztő mérnöki
  • élelmiszermérnöki
  • kertészmérnöki
  • környezetgazdálkodási agrármérnöki
  • mezőgazdasági mérnöki
  • növénytermesztő mérnöki
  • természetvédelmi mérnöki
  • vadgazda mérnöki

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • energetikai mérnökasszisztens
  • gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és -feldolgozó
  • hulladékgazdálkodási technológus
  • logisztikai műszaki menedzserasszisztens
  • ménesgazda
  • nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző
  • növénytermesztő és növényvédő technológus
  • ökológiai gazdálkodó

Műszaki Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

BSc szakok:

  • építészmérnöki
  • építőmérnöki
  • gépészmérnöki
  • környezetmérnöki
  • mechatronikai mérnöki
  • műszaki menedzser

Népegészségügyi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ápolás és betegellátás - gyógytornász szakirány
  • egészségügyi gondozás és prevenció - népegészségügyi ellenőr szakirány

Természettudományi és Technológiai Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • villamosmérnök asszisztens

Zeneművészeti Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226
  1. Áder is rábólintott: Szilvássy Zoltán a Debreceni Egyetem új rektora. Dehir.hu, 2013. június 14. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  2. Hat évszázad magyar egyetemei és főiskolái. Szerk.: Szögi László. Bp.: Magyar Felsőoktatás, 1994. p. 246.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]