Debreceni Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Debreceni Egyetem (DE)
DE-logo.jpg

DebrecenUniversity1.jpg
Alapítva 1912 (1538)
Hely  Magyarország, Debrecen
Korábbi nevei Universitas Debreceniensis (latinul)
Típus állami egyetem
Oktatók száma 1700 fő
Hallgatói létszám 30 000 fő
Rektor Prof. Dr. Szilvássy Zoltán[1]
Elérhetőség
Cím 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
Telefonszám (52) 512-900
E-mail rector@admin.unideb.hu
Elhelyezkedése
'Debreceni Egyetem' (DE)  (Debrecen)
'Debreceni Egyetem' (DE)
'Debreceni Egyetem' (DE)
Pozíció Debrecen térképén
é. sz. 47° 33′ 14″, k. h. 21° 37′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 14″, k. h. 21° 37′ 17″
A(z) Debreceni Egyetem (DE) weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Debreceni Egyetem témájú médiaállományokat.

A Debreceni Egyetem a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Debreceni Agrártudományi Egyetem és a hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola összevonásával jött létre 2000. január 1-jén.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapítástól az első világháborúig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A debreceni felsőoktatás gyökerei a Református Kollégiumba nyúlnak vissza, melyet 1538-ban alapítottak. Ha ezt is jogelődnek tekinthetnénk, akkor a Debreceni Egyetem lenne Magyarország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye.

A magyar törvényhozás az 1912. évi XXXVI. törvénycikkel hozta létre a Magyar Királyi Tudományegyetemet. 1914-ben az ország harmadik egyetemeként három karral kezdte meg működését: Jog- és Államtudományi Kar, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar és Református Hittudományi Kar. Az új felsőfokú intézmény kezdetben a Református Kollégium falai között fogadta hallgatóit, ami hamar szűkösnek bizonyult. Debrecen városa a Nagyerdőn hatalmas területet ajándékozott az egyetemnek, így 1918. október 23-án[2] IV. Károly felavathatta az újonnan alapított Orvostudományi Kar központi épületét.

A két világháború között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1921-ben az egyetem felvette az alapításában kiemelkedő szerepet játszó egykori miniszterelnök, az 1918-ban merénylet áldozatává vált Tisza István nevét, így az egyetem neve Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemre változott. A húszas években kezdték építeni és 1932-ben felavatták az egyetem központi épületét, mely a Parlament és a Budavári Palota építése után az ország harmadik legnagyobb beruházása volt. Felépítésében kulcsszerepet játszott gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter. A főépület építése mintegy négy esztendeig tartott, de a terveknek így is csupán az egyharmadát sikerült megvalósítani.

1945 és 1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1949-ben és 1950-ben a név elvételével együtt Tisza István szobrát ledöntötték, így a név Debreceni Tudományegyetem lett. A Debreceni Gazdasági Akadémiát a budapesti központtal létrehozott agrártudományi egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának debreceni osztályává szervezték át. 1949-ben ítélték halálra az agrárképzést (melyet 1953-ban indítottak újra), ekkor szüntették meg a jogi kart, ekkor vált le az egyetemről a Református Hittudományi Kar és ekkor hozták létre a Természettudományi Kart. A második világégés utáni periódus tehát nagy változások ideje volt az egyetem életében is. 1952-ben, Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára, az egyetem felvette Kossuth nevét, így Kossuth Lajos Tudományegyetem lett belőle. (Bár ma már összevonták a város más felsőoktatási intézményeivel, a többség még ma is Debreceni Egyetem alatt a Kossuth egyetemet érti.) 1954-ben az MTA létrehozta az Atommagkutató Intézetet, mely otthont ad a természettudományos kutatásoknak is.

A hatvanas években jelentős építkezések folytak az egyetem területén: felépült a Tóthfalusi Sándor Kollégium (1965) és a hatemeletes Kémia Épület (1969), melyet a rohamosan fejlődő természettudományi képzés hívott életre. 1970-ben jött létre az Agrártudományi Egyetem, a Debreceni Agrártudományi Főiskola és a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum egyesítésével. Egy évvel később (1971) megkezdte működését az Óvónőképző Főiskola Hajdúböszörményben. (Ez a kilencvenes évektől Wargha István Pedagógiai Főiskolaként folytatja tovább működését.) Újabb egy év elteltével már az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola is megkezdte működését, csakúgy, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriuma.

A rendszerváltás után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1932-ben felavatott ötszintes egyetemi főépület, amelyet Korb Flóris tervezett gazdagon díszítve neobarokk stíluselemekkel

A 1990-es évek újabb változásokat hoztak az egyetem életében: megalakult Nyíregyházán a Debreceni Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara, 1993-ban pedig az egyetem megkapta a Kassai úti szovjet laktanyát, amit ma Kassai úti campusként ismerünk (itt található a kollégiumok közül a Campus Hotel, a Sportuszoda, itt tanulnak a jogászok, közgazdászok, informatikusok, a népegészségügyi karosok, itt található a Lovarda, az egyetemisták kedvelt szórakozóhelye stb.).

2000. január 1-jén nyolc (öt egyetemi és három főiskolai) karral, négy önálló intézettel és három agrárkutatói intézettel megalakult a Debreceni Egyetem. A Debreceni Egyetem ma 15 karral rendelkezik, ezzel az ország legtöbb karral rendelkező, legnagyobb hallgatói létszámú és költségvetésű (közel 75 milliárd Ft/év), legmagasabb összes impakt faktorú felsőoktatási intézménye, amely közel negyvenezer hallgatót tudhat magáénak.

Az egyetem legrégebbi újságja az Egyetemi Élet, és a hallgatók legnagyobb online médiuma az Egyetemportal.

Karok és szakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állam és Jogtudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • igazgatásszervező
  • jogász

Általános Orvostudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus
  • általános orvos
  • molekuláris biológia
  • táplálkozástudomány

Bölcsészettudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • idegennyelvi kommunikátor
  • intézményi kommunikátor
  • sportkommunikátor

Egészségügyi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyíregyházára kihelyezett kar.

  • ápolás és betegellátás - ápoló szakirány
  • ápolás és betegellátás - mentőtiszti szakirány
  • ápolás és betegellátás - szülésznő szakirány
  • egészségügyi gondozás és prevenció - védőnő szakirány
  • egészségügyi szervező
  • szociális munka

Fogorvostudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • fogorvos

Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnöki
  • informatikus és szakigazgatási agrármérnöki
  • kereskedelem és marketing
  • pénzügy és számvitel
  • sportszervező
  • turizmus - vendéglátás

Felsőfokú szakképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • informatikai statisztikus és gazdasági vezető

Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajdúböszörményben működő kar.

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • csecsemő- és gyermeknevelő - gondozó
  • ifjúságsegítő

Gyógyszerésztudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gyógyszerész

Informatikai Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gazdaságinformatikus
  • informatikus könyvtáros
  • mérnök informatikus
  • programtervező informatikus

Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gazdálkodási és menedzsment (magyar és angolnyelven)
  • közszolgálati
  • nemzetközi gazdálkodás

Felsőfokú szakképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • pénzügyi szakügyintéző
  • számviteli szakügyintéző

Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • állattenyésztő mérnöki
  • élelmiszermérnöki
  • kertészmérnöki
  • környezetgazdálkodási agrármérnöki
  • mezőgazdasági mérnöki
  • növénytermesztő mérnöki
  • természetvédelmi mérnöki
  • vadgazda mérnöki

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • energetikai mérnökasszisztens
  • gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és -feldolgozó
  • hulladékgazdálkodási technológus
  • logisztikai műszaki menedzserasszisztens
  • ménesgazda
  • nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző
  • növénytermesztő és növényvédő technológus
  • ökológiai gazdálkodó

Műszaki Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

BSc szakok:

  • építészmérnöki
  • építőmérnöki
  • gépészmérnöki
  • környezetmérnöki
  • mechatronikai mérnöki
  • műszaki menedzser

Népegészségügyi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ápolás és betegellátás - gyógytornász szakirány
  • egészségügyi gondozás és prevenció - népegészségügyi ellenőr szakirány

Természettudományi és Technológiai Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • villamosmérnök asszisztens

Zeneművészeti Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Áder is rábólintott: Szilvássy Zoltán a Debreceni Egyetem új rektora. Dehir.hu, 2013. június 14. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  2. Hat évszázad magyar egyetemei és főiskolái. Szerk.: Szögi László. Bp.: Magyar Felsőoktatás, 1994. p. 246.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]