Debrecen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Debrecen
Debrecen címere
Debrecen címere
Debrecen zászlaja
Debrecen zászlaja
Becenév: Kálvinista Róma, Cívisváros
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Debreceni
Kistérség Debreceni
Jogállás megyeszékhely
megyei jogú város
Polgármester Papp László (Fidesz)
Irányítószám 4000–4044, 4225
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 203 914 fő (2014. január 1.)[1]
Népsűrűség 443 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 461,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Debrecen (Magyarország)
Debrecen
Debrecen
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 48″, k. h. 21° 38′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 48″, k. h. 21° 38′ 21″
Debrecen (Hajdú-Bihar megye)
Debrecen
Debrecen
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Debrecen weboldala

Debrecen (latinul Debretinum, németül Debrezin, szlovákul: Debrecín, románul: Debrețin, lengyelül: Debreczyn) Magyarország második legnagyobb és legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye. A megye lakosságának mintegy 38,2%-a él Debrecenben. Debrecen a Tiszántúl legnagyobb és legjelentősebb városa. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik. Kelet-Magyarország régió, az Észak-Alföld statisztikai régió és a Tiszántúl nagytáj szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja, Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa.

A 13. században említik először írásban. 1361-ben mezővárosi, 1693-ban szabad királyi városi rangot kapott. Nevét az egész kontinensen ismerték híres vásárairól és református iskolájáról, mely európai viszonylatban is kiemelkedőnek számított. Történelme során kétszer az Országgyűlés színhelye volt: 1848–49-ben, és 1944-ben. Az évszázadok folyamán többször is tűzvész áldozata lett, a második világháborúban jelentős károkat szenvedett. Debrecen város napja: április 11.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Micsoda körülményeknek köszönheti Debrecen létrejöttét, azt nem tudom, de azt sem fejthetem meg, mi bírhatott rá harmincezer embert, hogy olyan vidéket válasszon magának lakóhelyéül, ahol sem forrás, sem folyó, sem tüzelő, sem építőanyag nincs…
Townson Robert angol utazó, 1793

Az ország keleti részén Hajdú-Bihar megye földrajzi közepétől nem messze, Budapesttől 230 km-re fekszik. A román határ mintegy 35 kilométerre keleti irányban húzódik. Debrecent elérik illetve a városból indulnak ki a 4-es, 33-as, 35-ös, 47-es, 48-as, 354-es és a 471-es főutak illetve az M35-ös autópálya, valamint a 100-as, 105-ös, 106-os, 107-es, 108-as, 109-es, 110-es és a 333-as (Zsuzsivasút) vasútvonalak.

A város két táj, a Hajdúhát és a Nyírség közelében fekszik. A Nyírség homokos terület, északról lejt dél felé, nyugati határa a Tócó völgyénél húzódik. A Hajdúhát löszös terület, nyugati irányba lejt. Debrecen egész területe a Nyírségen helyezkedik el. Jelentős magasságkülönbségek nincsenek, a Református Kollégium falában elhelyezett magassági pont 119,6 méterre van a tengerszinttől.

A település elsősorban a harmad- és negyedidőszaki üledékes kőzetekre és fekete mezőgazdasági talajra építkezett.[2]

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Debrecenben és környékén a napsütéses órák száma sok éves átlag alapján körülbelül évi 2000.[3]

Az évi átlaghőmérséklet 10 °C körüli. A legmelegebb hónap a július +21 °C, a leghidegebb pedig a január -2 °C átlaghőmérséklettel. A téli hónapokon kívül gyakoriak az áprilisi vagy májusi fagyok.

A szöveg és a táblázat között az eltérés előfordulhat!


Debrecen éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 0,6 4,1 10,4 16,6 21,7 24,6 26,5 26,1 22,4 16,5 8,5 2,6 12,0
Átlaghőmérséklet (°C) −2,6 0,2 5,1 10,7 15,8 18,7 20,3 19,6 15,8 10,3 4,5 −0,2 10,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −5,5 −3,0 0,6 5,4 10,1 13,1 14,4 13,7 10,3 5,3 1,3 −2,8 5,2
Átl. csapadékmennyiség (mm) 37 30 34 42 59 80 65 61 38 31 45 44 47
Havi napsütéses órák száma 55 82 146 191 239 250 282 261 201 160 70 45 165
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nagytemplom


A honfoglalás előtt a területen több különböző népcsoport élt. Az ókortól kezdve számos népcsoport (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok) telepedett le hosszabb-rövidebb időre a mai Debrecen területén. A szarmaták által épített Csörsz árok két nyomvonala is átmegy a városon (é. sz. 47° 33′ 04″, k. h. 21° 38′ 34″ és é. sz. 47° 31′ 42″, k. h. 21° 43′ 20″).

Már a rómaiaknak volt itt katonai telepük; őseink e vidéket Mén Marót bolgár fejedelemtől foglalták el, de a honfoglalás óta állandóan magyarok lakták s így hazánk egyik legtősgyökeresebb magyar városa.

A középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1091-ben már jelentékeny hely volt és 1218-ban II. Andrástól városi jogokat nyert.

A Piac utca a XX. század elején

Írott forrásban elsőként 1235-ben tűnik fel Debrecen neve, mégpedig a Váradi Regestrumként ismert ítéletgyűjteményben, ekkor még „Debrezun” alakban (a név feltehető forrása egy török (kipcsak) *Tébrésün ~ *Débrésün, jelentése: mozogjon, éljen. Szláv származtatásai nem elfogadhatóak.[4]) A három falu (Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Debreczun) egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek, rövid idő alatt az ország leggazdagabb, így egyik meghatározó városává vált, elsősorban földesurának, Károly Róbert bizalmasának, Debreceni Dósának köszönhetően.

1245-ben újból felépült a mai nagytemplom helyén állott templom, később pedig Debrecen a Csák Máté ellen való küzdelmekben oly jó szolgálatot tett, hogy ezek fejében Nagy Lajos mezővárosi kiváltságokat adományozott a városnak 1361-ben, ekkortól rendelkeztek az itt élők a szabad bíró- és tanácsválasztás jogával. 1450 és 1507 között a Hunyadi család birtoka volt.

A 15. század elejétől a város számos újabb kiváltságot nyert el az uralkodótól illetve földesurától. Legfontosabbak ezek közül talán a vásárok tartását engedélyező kiváltságlevelek, hiszen a következő évszázadokban a kereskedelem, a vásárok biztosították a város gazdagságát, folyamatos fejlődését. A török hódoltság, az ország három részre szakadása sem jelentett végzetes csapást a városra nézve, sőt a 17. században Debrecen gazdagsága és jelentősége tovább nőtt, elsősorban a fellendülő marhakereskedelemnek köszönhetően. Debrecen az Alföldet Erdéllyel és a Felvidékkel összekötő kereskedelmi utak mentén feküdt, emellett a város kereskedői a legjelentősebb német piacokra szállították portékáikat, szarvasmarhákat, lovakat, búzát és bort.

Légifotó középen a Nagytemplommal, mögötte a Református Kollégiummal, balra hátul a Déri Múzeummal. Előtérben a Kossuth tér, melynek jobb oldalán a város egyetlen villamosvonala halad el

A török hódoltság idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mohácsi vész után Debrecen sorsa viszontagságos volt; védurai közül legnevezetesebb volt Enyingi Török Bálint, ki a reformációt 1536-ban Debrecenbe behozta és az Méliusz Juhász Péter, a város első püspöke alatt annyira elterjedt, hogy 1552-re a katolikus egyház teljesen megszűnt.

Debrecen gyakran került nehéz helyzetbe földrajzi helyzete miatt és azért is, mert nem rendelkezett várral vagy városfallal, és csak a városatyák diplomáciai lavírozása menthette meg. A városnak hol a terjeszkedő törököket, hol az osztrákokat, hol Rákóczit támogatva sikerült fennmaradnia. Talán ez is hozzájárult a polgárok nyitott gondolkodásához, ami előkészítette az utat a reformáció számára. A gazdag kereskedőváros polgársága körében hamar visszhangra találtak a kálvini reformáció tanai, és lehetőségeiket kihasználva a korszakban szinte egyedülállóan fejlett iskolahálózat kiépítését kezdték meg. Ekkoriban alakult ki a cívis mentalitás, amiben a református vallás morális értékrendje egyesült az itt élők pragmatikusan puritán életfelfogásával. A 16. század közepén már a város teljes lakossága protestáns. Így nyerte el a város a „kálvinista Róma” nevet.

A régi Debrecen hanyatlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A XVII. század végére, szinte semmivé lesz már a korábbi másfél évszázad alatt kialakított debreceni biztonság; az erők egyensúlya megbomlik, Erdély nem védheti többé a Habsburgok ellen Debrecent, a Habsburgok nem védik a török ellen, s a debreceni kereskedelmet oltalmazó török fermánok is erejüket vesztik. A gazdag Debrecen végnapjai következnek. Előbb gazdaságilag megy tönkre Debrecen a kétoldali rablások következtében, s mert a korábbi, viszonylag békés török-Habsburg- hatalmi egyensúly felbomlása lehetetlenné teszi a távolibb vidékkel és országokkal folytatott, jól gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatok fenntartását.

A város gazdasági és kulturális jelentőségét is elismerve adományozta I. Lipót Debrecennek a szabad királyi városi rangot 1693-ban. 1715-ben pedig visszatért a városba a katolikus egyház, és a várostól kapott telken a piarista szerzetesek felépítették a mai Szent Anna-székesegyházat. Ebben az időben a város már fontos kulturális, kereskedelmi és mezőgazdasági központ. Református Kollégiumában (a mai egyetem elődje) későbbi tudósok és költők tanulnak. 1725-ben Debrecenbe helyezték át a kerületi táblát.

A XIX-XX. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város gyorsan fejlődött, de konzervativizmusát mindig megtartotta. A történelem úgy hozta, hogy az utóbbi két évszázadban kétszer is meghatározó szerepet játszhatott Magyarország történetében. Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált – Kossuth szavaival élve – a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. 1849 áprilisában Kossuth a Debreceni Református Kollégium oratóriumában mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Debrecen tanúja volt a szabadságharc egyik utolsó csatájának is, melyben a Habsburg-párti orosz sereg legyőzte a magyar honvédség egyik fontos elővédjét (Nagysándor József hadteste), a város nyugati részén zajlott augusztus 2-án.

A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel, majd hamarosan vasúti gócponttá vált. Új iskolák, kórházak, gyárak, malmok épültek, bankok és biztosítótársaságok telepedtek meg a városban. Magasabb épületek, villák épültek, parkokat alakítottak ki, így a város egyre inkább nagyvárosias külsőt öltött. 1884-ben az országban elsőként elindult a gőzvontatású városi közúti vasút (helyét 1911-ben a villamos vette át, mely a mai napig nagyrészt a régi gőzvasút nyomvonalán halad).

Nagyváraddal mindig „konkurenciaharcot” vívott a város, mint Hajdú és Bihar vármegyék központjai. Az első világháború után azonban, amikor Magyarországtól elcsatolták a Partium területeit, Debrecen határközeli várossá vált. A gazdasági válságból a turizmus nyújtott kiutat. A Nagyerdőben kikapcsolódási és sportolási lehetőséget nyújtó épületek épültek, köztük fedett uszoda és az ország első stadionja. A városhoz tartozó Hortobágyi Nemzeti Park turistalátványossággá vált.

Belváros, Piac utca

A második világháború alatt Debrecen hatalmas veszteségeket szenvedett. Az 1944. augusztusi bombatámadások során az épületek fele elpusztult, további 20%-uk megrongálódott. 1944 után megkezdődik az újjáépítés, és Debrecen egy időre másodszor is az ország fővárosa lett, amikor itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és száz napig itt tevékenykedett az Ideiglenes Nemzeti Kormány is. A polgárok nekiláttak a város újjáépítésének, azonban a háború előtti állapotok teljes visszaállítását az új rendszer nem tette lehetővé. Az államosítások során a város területének felét elvesztette, ezeket újonnan kialakított községekhez csatolták, ezenkívül Debrecen a Hortobágy feletti rendelkezési jogát is elveszítette. Bár az újonnan épült lakótelepek megváltoztatták a városi arculatát, de otthont teremtettek azoknak, akiknek háza elpusztult a háborúban.

Napjainkban Debrecen a Tiszántúl legnagyobb városa, ezenkívül az ország egyik fontos kulturális, kereskedelmi, vasúti, építészeti központja.

Politikai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989-ben Debrecen megyei város az 1693. április 11-én kiállított királyi oklevél alapján, a történelmi örökség szellemében fogadta el az alábbiakban leírt címerképet.

„Egyenesen fennálló égszínkék hadipajzs, alján három csúcsú halomból képzett zöld mező közepén zöld lombkoronájú pálmafa emelkedik. Alatta fehér színű gyapjas bárány áll, három lábával két nyitott könyvön, felemelt és kissé behajlított jobb első lábával aranyszínű kereszt rúdját tartja, a kereszten lecsüngő és szétterjesztett fehér kereszttel hímzett veres lobogó. A bárány egész testének súlyával a pajzs jobb oldala felé fordul és lép. A pajzs tetején nyílt sisak felett a koronán kiterjesztett szárnyú, mellén zöld borostyán koszorút viselő felemelt fejű és kitátott szájú főnix madár, mely a koronából felcsapó lángoknál magát perzseli. A sisak felső részéről egyik oldalon veres és fehér, a másik oldalon arany és kék színű címerrojtok futnak le szorosan a sisakhoz, illetve a pajzshoz simulva. A főnix madár feje felett tündöklő napot ábrázolnak.”

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Aranybika Szálló

Debrecen Magyarország második legnépesebb városa. A 18. században Magyarország legnagyobb városa volt, Budát, Pestet és Pozsonyt is megelőzve.[forrás?] Népességszámának alakulását nyomon követhetjük 1850-től a következő táblázatban:

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakossága 211 034 fő volt, ebből 199 794 fő (94,67%) magyar, 1108 fő (0,53%) cigány és 10 132 fő (4,8%) egyéb (577 fő német, 213 fő román és 186 fő ukrán) nemzetiségűnek vallotta magát.[5] A 2011-es népszámláláskor a KSH adatai szerint a város lakossága már 211 320 fő volt, a természetes szaporulatot ellensúlyozta a városba migrálók száma,[6] de ugyancsak a KSH 2013. január 1-jén 204 333 fő ad meg.[7]

A debreceni önkormányzat nyilvántartása is a fenti százalékos arányokat mutatja.[forrás?]

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Légifotó az egyetemről
Belváros

A történelmi városmag a város tengelyét képező Piac utca két oldalán, az egykori árokkal megerősített városfallal körbekerített területen jött létre. Az árok építését még Zsigmond király rendelte el a 15. század elején, eredetileg kőfallal. A kőfal sohasem épült meg, tekintve, hogy az Alföld híján van kőnek. A fal helyett líciumtövissel (gledícsával) kerítést építettek, mely 450 évig állt fenn. Jelképességét jelzi, hogy a magisztrátus szigorúan büntetett minden, a kerítéssel kapcsolatos kihágást. A kör alakú kerítést a nagyobb utcák torkolatánál kapuk és kisajtók (gyalogosátjárók) szakították meg, megfelelő őrséggel ellátva. A városárkot 1862-ben töltötték fel, ekkor bontották le az őrházakat is, helyettük vámházakat emeltek. A kerítésen hét nagyobb kapu és ugyanannyi kisajtó volt.

A belváros központi területe a Nagytemplom szűkebb környéke, innen indul ki a város főutcája, a Piac utca, kelet-nyugati irányban kereszteznek az úgynevezett "derék-utcák" (pl. Széchenyi, Kossuth, Csapó utcák). A belváros emeletes házai főleg a Piac utca vonalán és a keresztutcák első felében találhatóak.

Kertségek

Debrecenben a legtöbb városrész neve kertre végződik. A városban a 17-18. században a szálláskertes-ólaskertes településforma volt jellemző. A hosszan elnyúló telkek hátsó részén, túl a gazdasági udvaron, dúsan termő szőlők és gyümölcskertek voltak a 18. század végétől kezdve. A lakosság növekedésével egyre kisebb területre szorultak vissza a kertek, és az újabb utcák nyitásával lassan beépültek, ez arra késztette a várost, hogy az a város árkán túl létesítsen megfelelő területet a szőlők, gyümölcsösök és veteményesek számára. Így alakultak ki a várost övező kertségek. Nemcsak gazdasági hasznot hoztak, hanem a város levegőjét is tisztították. A városi tanács 1890-ig szigorúan tiltotta a kertségekben a lakóházak építését. A lakosság 1890–1910 között megkétszereződött, egyre többen települtek ki a kertségekbe. A Boldogfalvi-, Csapó- és a Homokkert teljesen beépült a 20. század elejére. A lakótelepek terjedésével a kertségeket felszámolták és bérházakkal építették be, emiatt fokozatosan kintebb szorultak. A mai Debrecent szintén kertségek veszik körül (pl. Bizcó István-kert, Bayk András-kert, Bánk, Nagycsere, Bocskaikert), jó részük már szinte belterületnek tekinthető.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

DKV logo

Debrecenben 1884. október 2-án indult meg a tömegközlekedés gőzhajtású városi vasúton (Magyarországon elsőként), amit 1911-ben váltott fel a villamos. Az 1960-as évek végéig 6-7 villamosvonal is volt a városban, de az 1970-es években (a korabeli vidéki közlekedéspolitikának megfelelően) központi utasításra Debrecen valamennyi egyvágányú viszonylatát felszámolták, helyettük autóbusz-közlekedést vezettek be. Egyetlen vonal maradt meg (az 1-es), ami a mai napig közlekedik a Nagyállomás és az Egyetem között. A 2000-es években merült föl komoly lehetőség egy új villamosvonal elindítására, a város pályázatát 2008-ban hagyta jóvá az Európai Unió. A 2-es villamos a város két legzsúfoltabb (31, 32) autóbuszjáratát váltotta ki indulása után. Trolibuszok 1985 óta közlekednek a városban. Az autóbusz közlekedés 2009. július 1. óta a villamoshoz és trolibuszokhoz hasonlóan a DKV Zrt.-hez tartozik.

Ma Debrecenben a tömeg- (vagy közösségi) közlekedésről az előbb említett DKV gondoskodik. A városban háromféle (villamos, autóbusz, trolibusz) tömegközlekedési eszköz vehető igénybe, összesen 67 (2 villamos, 5 trolibusz és 60 autóbuszjárat), a DKV Zrt. által üzemeltetett viszonylaton. A kötöttpályás elektromos vontatású járművek (villamos, trolibusz) számozása 1-től 9-ig terjed, 10-től felfelé az autóbuszokat jelölik (A kellemetlenségek elkerülése érdekében nincs azonos számozású busz, troli vagy villamosvonal). Jelenleg az Inter Tan-Ker Zrt. végzi a buszok karbantartását.

A Nagyállomás fő várócsarnoka

A városban 2010-ben kezdődött meg egy második villamosvonal megépítése mely összköltsége 17,6 milliárd forint. Az új szakaszon 18 db új villamos közlekedik, a menetrend szerinti forgalom 2014. február 26-án indult el a 2-es villamosvonalon.

Helyközi és távolsági közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A távolsági és helyközi közlekedést Debrecenben és környékén a Hajdú Volán Zrt. és a MÁV végzi.
  • Debrecenben számos kerékpárút található, melyekből egy a város és Józsa között lett megépítve.
Közúti közlekedés

Debrecen a 4-es, a 33-as, a 35-ös, 47-es, 48-as, 354-es és a 471-es főútvonalak találkozópontja, illetve Debrecent érinti az M35-ös autópálya. Ezen kívül mellékutak és egyéb alacsonyabb besorolású útszakaszok érnek be a városba, illetve indulnak ki onnan.

Vasúti közlekedés

A város egyetlen főpályaudvara a Nagyállomás. A város különböző részein kisebb vasútállomások, mint például a Tócóvölgy vasútállomás (korábbi nevén Debrecen-Vásártér)[8] vagy megállóhelyek is találhatóak mint például a Debrecen-Csapókert, vagy a Debrecen-Kondoros illetve a Debrecen-Szabadságtelep. A városhoz összesen 18 vasútállomás és megállóhely tartozik.

Légi közlekedés

A Debreceni nemzetközi repülőtér (IATA: DEB; ICAO: LHDC) Kelet-Magyarország legfontosabb és egyben legnagyobb forgalmú repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér után a második legforgalmasabb. A város központjától 7 km-re délre található a 47-es főút mellett. A Wizz Air menetrend szerinti járatokat közlekedtet heti ötször London-Luton repülőtérre, heti kétszer a hollandiai Eindhovenbe, heti kétszer a németországi Dortmundba és heti kétszer a milánói Malpensa repülőtérre, viszont az utóbbi járat az alacsony kihasználtság miatt 2013. április 23-tól nem közlekedik tovább. A Wizz Air további úticélok felé indítana járatokat Debrecenből, tervei között szerepel egy bázis létrehozása is. További rendszeres járatok indítása, és lehetséges úticélok feltérképezése fokozott tempóban indult el 2012 elején. A Wizz Air járatain kívül indulnak még gépek többek között Antalyaba, Burgaszba, Drezdába és Monastirbe. Időszakos úticélként Olaszország és Oroszország irányába is indulnak gépek. Reálissá vált egy müncheni járat, ami a Lufthansa tervei közt szerepel és egy kínai menetrend szerinti járat is. Utóbbit budapesti indulással és debreceni megállással tervezik megvalósítani.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Debreceni virágkarnevál

Debrecen a 16. század óta a térség szellemi-kulturális központja, amivé elsősorban a reformáció és rangos iskolája, a Kollégium tette. Vonzáskörzete az évszázadok alatt az Eger és Nagyvárad közötti északkeleti országrészen alakult ki, amire ma is érvényesülő hatást gyakorol a történelmi határok megváltozása, illetve Miskolc és Nyíregyháza növekvő szerepköre. Debrecen az ország egyik legnagyobb egyetemi központja, egyeteme az ország legrégebben, folyamatosan ugyanabban a városban működő felsőoktatási intézménye.[9]

A 19. század második felében a debreceni sajtó jelentős személyiségeket vonzott a városba, bár hosszú távon megtartani nem tudta őket. Itt kezdte újságírói pályafutását pl. Ady Endre, Krúdy Gyula, Tóth Árpád. A debreceni irodalom kiemelkedő alakjai többek között Oláh Gábor, Szabó Magda, Tóth-Máté Miklós, az ország egyik legnagyobb és legismertebb költője, Csokonai Vitéz Mihály, szintén a város szülötte.

Csokonai Színház

Több mint 200 évvel ezelőtt, 1789-ben alapították meg Debrecenben a Nemzeti Játékszín Társaságot, amely a Fehér Ló vendégfogadó szekérszínében (a mai Megyeháza helyén) tartotta előadásait. Az első kőszínház 1865-ben készült el, és 1916-ban nevezték el a város nagy költőjéről Csokonai Színháznak. Az első igazgató Reszler István volt. Színészcsoportjában olyan művészek léptek föl, mint Blaha Lujza, Foltényi Vilmos, Fektér Ferenc. A színtársulat anyagi helyzete általában csapnivaló volt, mégis itt léptek fel a századforduló magyar színművészetének legjobbjai (pl. Krémer Jenő, Bércky Ernő, Rózsa Lili, Rózsahegyi Kálmán, Csortos Gyula). A színházban napjainkig jeles színészek és rendezők alkotnak.[10]

Egyházi élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Attila téri görög katolikus templom

A 12. század végén a mai Debrecen helyén már templomos falvak voltak. A középkorban a város nagy és vallásos katolikus település volt, több templommal, melyek között a legnagyobb a gótikus Szent András templom volt, melyet I. Imre váradi püspök építtetett 1297 és 1317 között. Ez volt az Alföld legnagyobb gótikus kegyúri temploma.

A 16. század első harmadától fogva Debrecen vallási életét egyre jelentősebb mértékben előbb a lutheri, majd a kálvini reformáció határozta meg. Az 1551. évet határkőnek foghatjuk fel, mert ettől kezdve a város kálvinista vezetése – a többi hajdúvároshoz hasonlóan – tiltotta a katolikusok letelepedését, a katolikus templomokat pedig a reformátusok foglalták el. A reformáció debreceni térhódítása így olyan mértékűvé vált, hogy 1552-ben lényegében megszűnt a római katolikus egyházi élet a városban. Ferences szerzetesek csak 1715-ben telepedhettek vissza a városba, s szintén királyi parancsra 1716. április 27-én kijelölte ki a debreceni magisztrátus a Szent Anna-székesegyház mai helyét, valamint a katolikusok számára külön temetkezési helyét.

Újabb jelentősebb vallási mozgás csak a 19. században tapasztalható újra a városban. A görög katolikus hívek beköltözése Debrecenbe a század elején kezdődött meg. A város az 1840. évi XXIX. törvényével teremtette meg a zsidók betelepedésének lehetőségét, s a Debreceni Zsidó Hitközség 1852-ben alakult meg. 1882-ben jött létre a cívisváros önálló evangélikus egyházközsége, s 1892-ben alakult meg a baptista gyülekezet. Az unitárius leányegyházközség pedig csak 1921-ben alakult meg.

A 20. században újabb nagy jelentőségű változás történt az egyházi életben. 1993. május 31-én megalakult II. János Pál pápa rendelkezésére a római katolikus Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye, székesegyháza a korábbi Szent Anna plébániatemplom.

Ma már számos további egyház van jelen közösségeivel Debrecen vallási életében, így – a teljesség igénye nélkül – az Evangéliumi Pünkösdi Közösség, a Hit Gyülekezete, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (Mormon Egyház), az Új Apostoli Egyház, a Jehova tanúi, a Magyarországi Bahá’í Közösség, a Krisna-tudatú Hívők Közössége, a Dianetika Misszió valamint a Református Presbiteriánus Egyház.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem főépülete

Debreceni nagy múltú iskolaváros, Az oktatásban való meghatározó szerepe a 16. századig nyúlik vissza. A Debreceni Református Kollégium alsófokú latin iskolából lett a reformáció térhódítása után Sárospatak és Nagyenyed mellett főiskola, az "ország iskolája". Hatalmas vonzáskörzete mellett 40 középfokú és 120 alsófokú résziskolája működött szerte az országban.[11] A Kollégiumban a rendkívül viszontagságos idők ellenére európai szintű műveltséget és tudást adtak át a diákoknak Nyugat-európai, főleg svájci és német egyetemek mintájára. Olyan európai hírű professzorok tanítottak itt, mint Hatvani István, Maróthi György, Budai Ézsaiás, Martonfalvi Tóth György, Sinai Miklós, Komáromi Csipkés György.

A Debreceni Egyetem több mint 30000 hallgatójával és 1500 oktatójával az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye, 15 karával és 24 doktori iskolájával a legszélesebb képzési és kutatási kínálatot nyújtja.[12]. A Kollégium jogutódja, és ezzel Magyarország legrégebben, folyamatosan ugyanabban a városban működő felsőoktatási intézménye.[13] Valamint itt található a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem is.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Debrecenben, a korábban kézműiparáról és élelmiszeriparáról híres városban csak a második világháborút követően indultak be a talán túlságosan is előtérbe helyezett nehézipari fejlesztések. Az 1950-es évektől kezdődően mentek végbe a jelentős munkaerőbázisra alapozó feldolgozóipari beruházások, amelyek az 1990-es években lezajlott privatizációs folyamatnak köszönhetően nagyrészt külföldi kézbe kerültek. A város az ipar területén is vezető szerepet tölt be a régióban, ám a régió országos összehasonlításban kedvezőtlen értékekkel rendelkezik. A kis- és középvállalkozások között keveset találunk, amely termelési potenciáljával a helyi gazdaság húzó tényezői között lenne említhető. Problémát jelent számukra a tőkéhez és a piachoz jutás is. Kevés a külső befektető, a friss tőke. A nagy multinacionális cégek hiányában a kis- és középvállalkozások beszállítói hálózatainak kibontakozása is lassabban halad.

A nehézipar, a tömegtermelés hiánya, ami korábban a gazdasági elmaradás jegye volt, mára előnnyé válhat Debrecenben, itt nincsenek jelen kiterjedt rozsdaövezetek. A versenyképes gazdaság azokra a helyi adottságokra alapozódhat, amelyek versenyelőnyt jelentenek a térség számára. A város jelentős - a térség kedvező mezőgazdasági adottságaira alapozó - élelmiszer-feldolgozó kapacitásokkal rendelkezik. Az ágazatban azonban az elmúlt években negatív folyamatok zajlottak le. Több száz munkahely szűnt meg a szektorban, kilátástalan helyzetbe sodorva a gyárak beszállítói körét is (Hajdú-Bét Rt., Reemtsma Debreceni Dohánygyár Kft.). A magas biopotenciállal rendelkező területek kihasználásának új formáit kell megtalálni. Ilyenek lehetnek a különböző biomassza hasznosítási formák, amelyek közül az alkohol, az ecetsav gyártásához, gyógyhatású készítmények előállításához a szükséges adottságokkal rendelkezik a város.

Az elmúlt évtizedekben szintén fontos szerepe volt a városban, különösen a női munkaerő foglalkoztatásában a különböző könnyűipari ágazatoknak. A napjainkban zajló világgazdasági változások következtében a magyarországi textil- és bőripari kapacitások jelentős része felszámolásra került az ágazat nagyarányú piacvesztése miatt. A nagyobb vállalkozások olyan országokban létesítettek telephelyet, ahol az olcsó munkaerő lehetőséget ad a versenyképes áron történő termelésre. Így történt ez Debrecenben is, a 2000-es évek elejére a textil- és ruházati ipari kapacitások döntő többsége leépítésre került, több száz betanított és szakmunkás vált munkanélkülivé (gépkezelők, gyártósori betanított munkások), köztük jelentős arányban pályakezdők is. A jelenlegi piaci viszonyok alapján hosszabb távon egyedül a városban igen jelentős hagyományokra visszatekintő nyomdaiparnak biztosított a felvevőpiaca.

A másik adottsága Debrecennek a jelentős szellemi potenciál, ami lehetővé teszi a tudásipar meghonosítását Debrecenben. A versenyképes gazdasági szerkezet jellemzője az innovációra, technológia váltásra képes nagyvállalatok jelenléte, valamint innovációra képes, kis- és közepes vállalkozások beszállítói együttműködése a nagyvállalatokkal. A tudásipar az egyetemek, kutatóintézetek, gyógyintézetek, gyógyszergyárak, az informatikai ipar, a mezőgazdasági alapanyaggyártás fejlett kapcsolatrendszerén alakulhat ki. A nagyvállalatok körében érdemi kutatások és fejlesztések folynak jelenleg a gyógyszeriparban a TEVA Gyógyszergyár Rt. révén. Innovációra képes kis- és közepes vállalkozások is vannak szép számmal Debrecenben. Ezek azonban tőkeszegények és hiányzik a mögöttük álló nagyvállalati szféra, az állandó és biztos piac. A tudományos, műszaki, ipari parkoknak ezért különösen nagy jelentősége lehet a kis- és közepes vállalkozások innovációinak felkarolásában, a fejlesztések támogatásában, a késztermékek piacra kerülésében. A kis-és közepes vállalkozások többsége Debrecenben is a helyi vagy esetleg megyei piaci igényekre épít. A Debrecenben is jelentős kézműves hagyományokra építő, speciális fogyasztói igények kielégítésére vállalkozó cégek száma növekszik, a jövőben fokozatosan bővülő piacokra számíthatnak. Ezek a kis- és közepes vállalkozások szakembereik kivételes szakmai tudását tudják elsősorban kamatoztatni.

Hazánkban az ipar ágazatai közül elsősorban a gépipar volt az, amelyikben nagyszabású beruházások zajlottak le, különösen a személygépkocsi gyártáshoz kötődő alkatrészgyártás, összeszerelés esetében. Debrecenben azonban a történeti előzmények és adottságok miatt nem kimondottan ez az ágazat játszotta a vezető szerepet. Ki kell azonban emelni az egykori Gördülőcsapágy Művek telephelyén létrejött új vállalkozásokat, elsősorban a FAG Components Hungary Kft.-t. A város két nagyvállalata is szorosan az egészségügyhöz kötődik, a TEVA Gyógyszergyár Részvénytársaság a vegyipar jelentős debreceni hagyományira épít, míg a Medicor Kéziműszer Rt. egészségügyi segédeszközöket gyárt évtizedek óta. A városban az 1990-es évek végéig az ún. barnamezős beruházások domináltak, az 1990-es évek elején megkezdődő privatizációs folyamat eredményeként pedig az iparban a külföldi tulajdonú vállalatoknak van nagyobb jelentősége. Hangsúlyozandó azonban, hogy nemcsak településszerkezeti, de gazdaságossági szempontból is célszerű a ma meglevő, de nem kellő intenzitással használt vagy használaton kívüli telephelyek újrahasznosítása, intenzifikálása, rehabilitációja. Ezáltal nemcsak a területhasználat lehet gazdaságosabb, de a meglevő infrastruktúrák kihasználtsága is javul, a (város)üzemeltetési költségek csökkenthetők. Ezért a településnek feltétlenül érdeke, hogy ne maradjanak alulhasznosított zárvány-területek. Az elmúlt években megvalósult, a város cégei által megvalósított nagyberuházások és az elsősorban a kertvárosi területek lakásépítései jelentős mértékben hozzájárultak a városkép fejlődéséhez, és ugyanakkor fontos megrendeléseket biztosítottak alvállalkozóként a helyi építőipari kis- és középvállalkozások számára.

Munkanélküliek száma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Munkanélküli (fő) Munkanélküli (%)
2001.01.20. 7 989 6,02%
2002.01.20. 6 473 4,72%
2003.01.20. 6 528 4,73%
2004.01.20. 6 065 4,41%
2005.01.20. 6 980 5,07%
2006.01.20. 7 400 5,36%
2007.01.20. 7 868 5,65%
2008.01.20. 9 420 6,79%
2009.01.20. 9 885 7,04%
2010.01.20. 13 226 9,43%
2011.01.20. 14 279 10,22%
2012.01.20. 12 826 9,24%
2013.01.20. 13 307 9,65%
2014.01.20. 10 875 7,52%

Áruházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aldi diszkontáruház (3 db) - Kishatár utca 9/a, Ozmán utca 1., Ötvenhatosok tere 5/b
  • Auchan hipermarket - Kishatár utca 7.
  • Baumax barkácsáruház - Balmazújvárosi út 4.
  • CBA szupermarket: Péterfia utca 18. – üzletek: Kossuth u. 15., Ribizli u. 34.
  • Coop szupermarket (36 db) -
  • Debrecen Plaza bevásárlóközpont - Péterfia utca 18.
  • Decathlon sportáruház - Balmazújvárosi út 11.
  • Délibáb üzletház - Ötvenhatosok tere 6/a.
  • Fórum üzletközpont - Csapó utca 30.
  • Halköz üzletház - Simonffy u. 4-6
  • Interspar hipermarket - Füredi út 27.
  • Józsapark bevásárlóközpont - Szentgyörgyfalvi út 9.
  • Kika bútoráruház - Kishatár utca 32.
  • Lidl diszkontáruház (2 db) - Derék utca 31., Faraktár utca 58.
  • Malompark bevásárlóközpont - Füredi út 27.
  • Media Markt műszakiáruház - Csapó utca 30.
  • Metro raktáráruház - Balmazújvárosi út
  • MyBox bevásárlópark - Mikepércsi út 168.
  • Park Center bevásárlópark - Kishatár utca 9.
  • Penny Market diszkontáruház (2 db) - Sámsoni út, Vincellér utca.
  • Praktiker barkácsáruház - Füredi út 27.
  • Reál diszkontáruház (18 db) -
  • Spar szupermarket (5 db) - Csapó utca 30, Nagy Lajos király tér, Ötvenhatosok tere 6/b, Somlyai út 3, Szentgyörgyfalvi út.
  • Sports Direct sportáruház - Kishegyesi út 1-11.
  • Stop Shop bevásárlópark - Kishatár utca 34.
  • Tesco Extra hipermarket - Kishegyesi út 1-11.
  • Tesco Repülőtér Extra hipermarket - Mikepércsi út 73/a.
  • Tesco Expressz - Piac utca 16.
  • Tesco szupermarket - Szentgyörgyfalvi utca 9.

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Petőfi téri toronyház

Debrecen évszázadokon át egy kiterjedt mezőgazdasági térség centrumában helyezkedett el, ami a város gazdasági életét hosszú időn át erősen befolyásolta, s a mai napig az átlagosnál magasabb a mezőgazdaság szerepe a város gazdaságában. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban már csak a városban foglalkoztatottak 1,9%-a dolgozott. Az ágazat szerény aránya azonban megtévesztő, hiszen az arra épülő élelmiszer-gazdaság mind a város foglalkoztatásában, mind a város gazdaságában összehasonlíthatatlanul nagyobb szerepet játszik ma is, és így lesz ez a jövőben is. A debreceni földbőség és a földek jó termőképessége, valamint a történelmi előzmények következtében a városban az agrárium súlya ma is magasabb a hazai nagyvárosok átlagánál. A város kiterjedt határát és termőföldjét évszázadokon át a legfontosabb természeti erőforrásként tartották számon, s így van ez ma is. A mintegy 46 000 hektáros (csak Budapest és Hódmezővásárhely területe nagyobb az országban) és változatos agrárhasznosításra lehetőséget adó terület jelentősége napjainkra csökkent a 205 ezer fős népességgel rendelkező város életében, az élelmiszer-gazdaság komplex megközelítése vált meghatározóvá. A természeti adottságok döntően befolyásolták a művelésági szerkezetet és annak racionális alakíthatóságát. A földrajzi szempontból változatos földterület a gazdálkodási formák különböző típusainak kialakulását tette lehetővé. Talajtani adottságok alapján legértékesebbnek a város ÉNy-i, a Hajdúháthoz tartozó része tekinthető, szemben az alacsonyabb termőképességű nyírségi területekkel.

A legjobb, lösztakarón kialakult termőföldek a Tócótól nyugatra találhatók, amelyek a magas színvonalú növénytermesztés (búza-kukorica-cukorrépa) és az állattenyésztés (elsősorban sertéstenyésztés) alapját jelentik. A Tócótól keletre az erdő a domináns művelési ág, a szántó alárendelt, a földminőség közepes vagy gyenge. A város belterületét övező területeken nagy gazdasági értéket jelent a kiterjedt intenzív kertkultúra. A művelési struktúra módosulásának szembetűnő vonása az elmúlt évtizedekben éppen a kert, a szőlő és a gyümölcsös területének a növekedése volt. Az igazi nagyvárosi területhasznosítási forma térhódítása nyomán a kertek ma már szinte összefüggő formában ölelik körül a város belterületét.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 251 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 13. legnépszerűbb települése.[14]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Református Kollégium
A Debreceni Igazságügyi Központ látványterve

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyulai István Atlétikai Stadion
Hódos Imre rendezvénycsarnok
2010 sportaerobic OB zsűri a Hódos Imre rendezvénycsarnokban

Debrecen hosszú évtizedek óta kiemelkedő szerepet játszik a hazai sportéletben. Az 1920-as évek végén a Bocskai FC Magyarország egyik legjobb futballcsapata volt. Csatársorát, a híres "ötösfogat"-ot (Markos, Vincze, Teleki, Zemlei, Hevesi) Európa-szerte ismerték. Az 1936-os berlini olimpiára két debreceni tornász, Nagy Margit és Tóth Lajos is kijutott. A cívisvárosban kezdte pályafutását minden idők egyik legnagyobb magyar kardvívója, Kovács Pál is. Debrecen hírnevét öregbíti Barcza Gedeon, aki a magyar sakkozás nagymestere volt, s többször volt magyar bajnok és olimpiai kerettag. A DVSC-nek kitűnő birkózógárdája volt, s egyik kiválósága, Hódos Imre 1952-ben aranyérmet nyert a helsinki olimpián. A későbbi súlyemelő világbajnok, Veres Győző is Debrecenben kezdte pályafutását.

Az 1990-es évek óta Debrecen tudatosan erősíti pozícióit mind a hazai, mind a nemzetközi sportéletben. A futballisták mellett a női és férfi kézilabdások, a röplabdások, valamint a férfi kosárlabdázók szerepelnek évek óta eredményesen az élvonalban. A 2000-es évektől számtalan rangos nemzetközi sporteseménynek adott otthont a cívisváros, mint például a 2001-es ifjúsági atlétikai világbajnokság, a 2002-es tornász világbajnokság, vagy a 2004-es női kézilabda-Európa-bajnokság (az egyik helyszín Debrecen volt). Debrecenben 2001 óta 14 rangos nemzetközi sporteseményt rendeztek, amelyek közül 5 világ- és 9 Európa-bajnokság volt.

A világversenyek rendezése mellett a sportlétesítmények területén is nagy előrelépések történtek. 2002-ben felépült a Főnix Csarnok, 2006-ban a Sportuszoda, amivel több évtizedes hiányt pótoltak (Debrecenben 2006-ig nem volt fedett pályás, 50 méteres versenyuszoda). 2001-ben felépült az új atlétikai stadion, 2005-ben kibővítették az Oláh Gábor utcai stadiont, és felépült a tócóskerti jégcsarnok. 2014-ben elkészült a megújult Nagyerdei stadion a régi stadion helyén.

Debreceni sportlétesítmények
  • Nagyerdei Stadion: a Nagyerdei körút–Pallagi út–Ady Endre utca közötti területen fekszik. 1990 előtt ez a stadion volt az évenként rendezett május 1-jei felvonulás végállomása. Az 1980-as években a Loki is játszott itt bajnoki meccseket (akkor mint DMVSC), kb. 22-25 ezer fő befogadására volt alkalmas. A város legnagyobb stadionja, mely 2014 tavaszára újult meg teljesen. Ide költözött át a DVSC az Oláh Gábor utcai stadionból. Több mint 20000 ember tekintheti meg a mérkőzéseket.
  • DEAC Sporttelep (Debreceni Egyetemi Atlétikai Club): Móricz Zsigmond út–Dóczy József utca sarkán található. 1926-ban adták át.
  • Vágóhíd utcai stadion (becenevén a Loki stadion).[15] A DVSC megalakulásától kezdve itt játszott az 1993-as labdarúgó bajnokság utolsó NB II-es meccséig. Az Eger SE ellen tartott a nyár elején találkozó 2–1-es debreceni győzelemmel ért véget.[16]
  • Kinizsi pálya: Vágóhíd utca, a Loki pálya mellett közvetlenül. Ezt 2006 körül felszámolták és privatizálták, kereskedelmi és szolgáltató épületeket építettek fel az ingatlanon.[17]
Pályán a Loki
  • Oláh Gábor utcai stadion: korábban DMTE stadion és Haladás SE sporttelep a DVSC-sporttelep mellett. Az NB I-be felkerülés (1993 ősze) óta itt játszik a DVSC labdarúgócsapata. Többször felújították és modernizálták, jelenleg 12 500 néző befogadására képes, a vendégszektor 900 férőhelyes. A belépőjegyek ára 500 Ft-tól 2500 Ft-ig nyúlik labdarúgó-mérkőzésekre.
  • DATE sportpálya: a Debreceni Agrártudományi Egyetem sportpályája.
  • Hajdú Volán sporttelep: a Gázvezeték utca–Egyletkert utca sarkán található a város salakmotor pályája
  • Hódos Imre rendezvénycsarnok: általános célú sportcsarnok (kézilabda, birkózás, sportaerobic). 2500 férőhelyes.
  • Főnix Csarnok: általános célú rendezvénycsarnok, a „Hódos” mellett, koncertek, ritkán kézilabda-mérkőzések gálák és kiállítások helyszíne. Közel 9000 ember fér el benne, Magyarország 2. legnagyobb csarnoka (1.SYMA BUDAPEST)
  • Debreceni Dózsa szabadtéri kézilabdastadion: Kassai út, jelenleg a HBM RFK OKICS (Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Oktatási-kiképző Csoport) működik benne.
  • Debreceni Sportuszoda: Hadházi–Zákány utca sarkán található modern uszoda, amiben úszó Európa-bajnokságot, és még számos neves rendezvényt bonyolítottak le. Több ezer ember fér be, illetve mindennap működik.
  • Városi strandfürdő: ennek a helyére épült fel a Főnix Csarnok 2002-ben.
  • Kerekestelepi fürdő: három medencés (egy 25 méteres hideg vizes és két gyógyvizes, meleg vizű medence) gyógyvizű fürdő, a szájhagyomány szerint a gyógyvíz minősége a hajdúszoboszlói gyógyvízzel vetekszik.[18]
  • Apafai lőtér: 4-es főút (E573)–Lőtér utca. Aktív, a város legjelentősebb lőtere (polgári és rendőri célra egyaránt használják).
  • Simon László utcai sportpálya. A Loki pálya felett egy kispályás sporttelep van, jelenleg lőtér.
  • Debreceni Dózsa lőtér: a Vulkántelepen található sportlőtér az Ifjúsági sporttelep területén. Megszűnt, a sporttelep területe a debreceni Nyugati Ipari Park területébe olvadt be.
  • Buday Ézsaiás utcai sportpálya: kispályás, füves labdarúgó pálya, rendszerint íjászok lőpályája
  • BSK („B” típusú Sport Kombinát): a Magyar Néphadsereg (ma Magyar Honvédség) Kossuth Lajos laktanyájának sportpályája, amely a Szabó Lőrincz utcából közelíthető meg.

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

6 bajnoki cím, 5 Szuperkupa győzelem, 5 Magyar Kupa győzelem, 1 Liga Kupa győzelem.

A Debreceni Vasutas Sport Club (egykori nevén Debreceni Lokomotív, becenevén Loki) debreceni sportegyesület és futballcsapat, amelyet 1902-ben alapítottak. A csapat hivatalos mezszíne piros-fehér. A DVSC a ’90-es évek közepétől fokozatosan Magyarország egyik legjobb futballcsapatává nőtte ki magát: az elmúlt nyolc évben hat bajnoki címet ünnepelhettek. Az 1902-es alapítást követően 1995-ig várni kellett az első komolyabb eredményre, ekkor bajnoki 3. lett az együttes. 2003-ban és 2004-ben is bronzérmes lett a DVSC, 2005-ben viszont felértek a csúcsra, és azóta csak egyszer sikerült leszorítani őket onnan, 2008-ban, de 2009-ben, 2010-ben és 2012-ben újra begyűjtötték a bajnoki címet. A Debreceni VSC ötszörös kupagyőztes is (1999, 2001, 2008, 2010, 2012). Nemzetközi színtéren is találkoztak már komoly ellenfelekkel, így például a VfL Wolfsburggal 1999-ben, a Girondins Bordeaux-val 2001-ben, a Manchester Uniteddel 2005-ben, majd 2009-ben a Lyon, a Liverpool, a Fiorentina, a Levszki Szófia, 2010-ben többek között a PSV és a Sampdoria voltak az ellenfelek. Legemlékezetsebb sikerét a Hajduk Split ellen érte el az együttes: a horvát csapatot hazai pályán 3–0-ra tudta megverni a Loki, míg Splitben 5–0 arányban győzött a debreceni csapat. 2009-ben 14 év után második magyar csapatként a Bajnokok Ligája főtáblájára került.

A csapat szurkolótábora jelentős és kiemelkedő Magyarországon(átlagnézőszám 7000, rangadókon 12 ezres a közönség). Kiemelkedő és színvonalas ultracsoport hazánkban a Szívtiprók Ultras Debrecen 1994(SZ.U.D.) mentalitásban, lelkesedésben, létszámban(2000 óta mindenhol ott volt ez a csoport), de emellett számos kisebb-nagyobb csoport és drukkerhad szorít a DVSC-nek. A szurkolók nagy riválisa keleten a Nyíregyháza, valamint a fővárosban az Újpest, Fradi és a Vasas, nyugaton szurkolói rivalizálás van a Győrrel, a Zalaegerszeggel és a Péccsel is. A debreceni B szektort legtöbbször megtöltik a fanatikusok.

A város 2011-ben új stadion építéséről határozott a régi Nagyerdei stadion helyén. A létesítményt a tervek szerint 2014-re építenék fel, állami segítséggel.[19]

A debreceni labdarúgócsapat a 2011/2012-es szezonban 46 év után veretlenül hódította el a serleget.[20]

Debreceni VSC női kézilabda

A DVSC női kézilabdacsapatának történetét 1948. május elsejétől számíthatjuk. Bokor Ferencnek, a MÁV-igazgatóság pénzügyi ellenőrének felhívására ugyanis ekkor gyűltek először össze a kézilabdát szerető debreceni lányok, akik elsősorban vasutas szülők gyermekei közül kerültek ki. Az NB I-be jutás egy új, a mai napig is tartó fejezetet nyitott a klub történetében. A Loki immár harminc éve szerepel megszakítás nélkül a legjobbak között. Az első évek számtalan nehézséggel jártak. A debreceni hölgyek Komáromi Ákos vezetésével veretlenül lettek elsők az NB I-ben 1987-ben. Négy elvesztett európai kupadöntő után újra a nagy álom kapujába ért a DVSC, ám ezúttal be is teljesült, amire a csapat, és a közönség évek óta várt: a debreceni hölgykoszorú az 1994/95-ös szezonban megnyerte az EHF-kupát. Új korszak kezdődött 2009 márciusában a DVSC kézilabdázóinál. Jelenleg a DVSC női kézilabda csapata erős a bajnokságban, az anyagi gondok után hullámvölgyet követően együtt maradt a társaság. Legnagyobb riválisuk az erősebb kerettel rendelkező Győri ETO, nagy rivális kézilabdában is a Ferencváros és a Békéscsaba, illetve a Vác. A csapat székhelye a debreceni Hódos Imre Sportcsarnok, ami 2500 szurkolót képes befogadni, a szurkolói csoportok ugyan azok, mint a labdarúgásban, vagyis a kézilabdában is a Szívtiprók Ultras Debrecen 1994 (SZ.U.D.) buzdítja a debreceni lányokat. Jelenlegi vezetőedző: Köstner Vilmos Magyar Bajnok: 1955, 1987 Magyar Kupa-győztes: 1985, 1987, 1989, 1990, 1991 EHF-kupagyőztes: 1995, 1996 KEK ezüstérmes: 1990, 1992

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Televízió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Debrecenben jelenleg két helyi sugárzású televíziós adó működik:

– kábelen: UPC (digitális) és Telekom (IP-TV)
– sugárzott adás: DVB-T földfelszíni digitális:
Debrecen Televízió földfelszíni digitális (DVB-T) adás paraméterei:
csatorna frekvencia polaritás hálózat teljesítmény adótorony helye
34 578 MHz H (horizontális) MFN (többfrekvenciás) 0,156 kW Toronyház, Bethlen utca 49.

A városban ugyanúgy fogható minden országos televíziós csatorna, mint más településen.

Debrecen földfelszíni digitális (DVB-T) adó paraméterei:
mux csatorna frekvencia polaritás hálózat teljesítmény adótorony helye
A 46 674 MHz H (horizontális) SFN (egyfrekvenciás) 14,5 kW Pallag
B 51 714 MHz H (horizontális) SFN (egyfrekvenciás) 13,2 kW Pallag
C 49 698 MHz H (horizontális) SFN (egyfrekvenciás) 12,9 kW Pallag
D 32 562 MHz H (horizontális) SFN (egyfrekvenciás) 13,5 kW Pallag
E 29 538 MHz H (horizontális) SFN (egyfrekvenciás) 14,1 kW Pallag

Rádió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban az országos rádiók mellett több olyan adó is van, amit helyben üzemeltetnek:

Híres debreceniek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Debrecen látképe a Nagytemplom tornyából
A Debreceni Egyetem

Debrecenben születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Debrecenben éltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok
   

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  2. Földrajzi atlasz a 10-16 évesek számára, Cartographia Tk., Budapest, 2005, 7-17.o.
  3. Földrajzi atlasz a 10-16 éves tanulók számára, Cartographia Tk., Budapest, 2005, 16.o.
  4. Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára, 358. o. ISBN 963-05-3307-3 (1988) 
  5. 4.1.11 A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint (Hajdú-Bihar) (html). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2014. február 3.)
  6. 4.1.11 A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint (Hajdú-Bihar) (pdf). Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (Hozzáférés: 2014. február 3.)
  7. Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013 (pdf). Központi Statisztikai Hivatal (KSH), 2013. december 1. (Hozzáférés: 2014. február 3.)
  8. A Debrecen-Vásártér állomás nevét a Földrajzinév-bizottság változtatta meg 1990. június 7-ei ülésén, a 4/114-es határozatban. Debrecen-Vásártér állomás a város belsejében feküdt. Helyette építették a város nyugati szélének közelében a ma is üzemelő Tócóvölgy állomást, mindkét csatlakozó (a Debrecen-Füzesabony-vasútvonal (108), és 109: Debrecen-Tiszalök-vasútvonal) esetén komoly nyomvonal korrekciót végrehajtva. Ekkor hagyták fel a 109. sz. vonal régi nyomvonala és a 33. sz. főút kereszteződésénél létesített, legutóbb Debrecen-Kertváros nevű megállóhelyet is.
  9. A Debreceni Egyetem története
  10. Csokonai színház, az első társulat
  11. Városunk - Honismereti Szöveggyűjtemény Debrecenről 1998 ISBN 963-04-8787-X
  12. A Debreceni Egyetem története
  13. A Debreceni Egyetem történte
  14. Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb (magyar nyelven). Turizmus Online, 2013. február 19. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
  15. Fotó róla: Nagy Béla: Fradi futballévszázad. Trio Budapest Kiadó. 1994. 109. oldal.
  16. Helyrajzi száma 10009, lásd a szabrendterv.debrecen.hu-t.
  17. Helyrajzi száma 10005 és 10006 (megosztottak, 10005/...), lásd a szabrendterv.debrecen.hu-t.
  18. ÁNTSZ-mérési adatok nem állnak rendelkezésre, de a kút közkedvelt
  19. Bemutatták a debreceni stadion terveit. Sportgéza, 2012. május 3. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  20. 46 éves magyar focirekordot állított be a Debrecen. origo.hu, 2012. május 26. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  21. http://www.mr2-petofi.hu/
  22. http://www.frissradio.hu/
  23. http://www.dankoradio.hu/
  24. http://www.klubradio.hu/
  25. http://www.euradio.hu/
  26. http://www.dehir.hu/debrecen/kivancsi-az-uj-debreceni-radio-nevere/2013/10/02/
  27. http://www.mr1-kossuth.hu/
  28. http://www.radiofm95.hu/
  29. http://www.mr3-bartok.hu/
  30. Dehír - Költözik a Kisrefi és a református gimnázium is, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. december 19.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Debrecen témájú médiaállományokat.

Források, irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Hajdúböszörmény Nyíregyháza Vásárosnamény Héraldique meuble compas.svg
Tiszafüred

Észak
Nyugat  Debrecen  Kelet
Dél

Érmihályfalva (Románia)
Szolnok Békéscsaba Nagyvárad (Románia)