Hortobágy (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Hortobágy
Hortobagy híd.jpg
A hortobágyi kilenclyukú híd
Hortobágy címere
Hortobágy címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Balmazújvárosi
Kistérség Balmazújvárosi
Jogállás község
Polgármester Vincze Andrásné[1]
Irányítószám 4071
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 1498 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 5,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 284,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hortobágy  (Magyarország)
Hortobágy
Hortobágy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 01″, k. h. 21° 09′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 01″, k. h. 21° 09′ 07″
Hortobágy  (Hajdú-Bihar megye)
Hortobágy
Hortobágy
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Hortobágy weboldala

Hortobágy Hajdú-Bihar megyei község Debrecentől 36 kilométerre nyugatra a Balmazújvárosi járásban. Hortobágy Magyarország legnagyobb területű községe.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1699 nyarán építették meg a hortobágyi csárdát, melynek kocsmárosát Debrecen városa vámszedéssel is megbízta. 1785-ben szekérállást építettek mellé, ebből alakították ki a mai Pásztormúzeum épületét. 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján épült meg a „Hortobágyi Kilenclyukú híd”, amely Közép-Európa mindeddig leghosszabbnak tartott közúti kőhídja. 1891. augusztus 5-én adták át a települést átszelő vasútvonalat, amely növelte az érdeklődést a terület, különösen a nyaranta megrendezett pásztortalálkozó és a hídi vásár iránt.

A mai Hortobágy területe 1952-ig Debrecen határához tartozott, akkor Balmazújvároshoz csatolták, majd 1966-ban alakult önálló községgé.[4]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 98,8%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát, és 1,2%-a cigánynak.[5]

Infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hortobágyot érinti a 33-as főútvonal, valamint önálló vasútállomással rendelkezik a 108 számú vasútvonalon.

A községben óvoda, általános iskola és diákotthon működik, valamint több szálláshely és egy hotel. A község Magyarország egyik legkisebb népsűrűségű települése.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hortobágyi Nemzeti Park: a Világörökség része a különleges pásztorkultúra
  • Kilenclyukú híd: Magyarország leghosszabb közúti kőhídja (167,3 m)
  • Hortobágyi Hídivásár (augusztus 20-án)
  • Hortobágyi Vadaspark (Pusztaszafari), HNPI
  • Hortobágyi Nagycsárda (2011 augusztusa óta nyitva van)
  • Hortobágyi Nemzetközi Lovasnapok (július első hétvégéje)
  • Hortobágyi Pásztormúzeum
  • Körszín kézműveskiállítás és bolt
  • Hortobágyi Alkotótábor (nemzetközi képzőművészeti tábor, február 15. és március 15. között)
  • Hortobágy Galéria
  • Tourinform iroda (Petőfi tér 13.) és HNPI Látogatóközpont Természetrajzi kiállítás
  • Hortobágyi Kézművesudvar és játszótér (HNPI Látogatóközpont)
  • Millecentenáriumi Kiállítás a Polgármesteri Hivatalban
  • Pusztai Állatpark
  • Mátai ménes
  • Hortobágyi Madárkórház
  • Hortobágyi Kisvasút - HNPI
  • Daruünnep (október közepe) - HNPI
  • Tavaszi télbúcsúztató és tavaszköszöntő kihajtási ünnep
  • Adventi behajtási ünnepség
  • Hortobágyi Csillagoségboltpark - A gyakorlatilag fényszennyezésmentes égbolt (HNPI)

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hortobágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  4. Hortobágy története a KSH Helységnévtárában
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]