Hortobágy (település)
 |
A településen világörökségi helyszín található |
| Hortobágy | |||
 |
|||
| A hortobágyi kilenclyukú híd | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Kistérség 2012-ig | Balmazújvárosi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vincze Andrásné[1] | ||
| Irányítószám | 4071 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1522 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 5,35 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 284,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Hortobágy
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Hortobágy
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,58348°, k. h. 21,15199° | |||
| Hortobágy weboldala | |||
Hortobágy Hajdú-Bihar megyei község Debrecentől 36 kilométerre nyugatra a Balmazújvárosi kistérségben. Hortobágy Magyarország legnagyobb területű községe.[3]
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
1699 nyarán építették meg a hortobágyi csárdát, melynek kocsmárosát Debrecen városa vámszedéssel is megbízta. 1785-ben szekérállást építettek mellé, ebből alakították ki a mai Pásztormúzeum épületét. 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján épült meg a „Hortobágyi Kilenclyukú híd”, amely Közép-Európa mindeddig leghosszabbnak tartott közúti kőhídja. 1891. augusztus 5-én adták át a települést átszelő vasútvonalat, amely növelte az érdeklődést a terület, különösen a nyaranta megrendezett pásztortalálkozó és a hídi vásár iránt.
A mai Hortobágy területe 1952-ig Debrecen határához tartozott, akkor Balmazújvároshoz csatolták, majd 1966-ban alakult önálló községgé.[4]
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 98,8%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát, és 1,2%-a cigánynak.[5]
Infrastruktúra [szerkesztés]
Hortobágyot érinti a 33-as főútvonal, valamint önálló vasútállomással rendelkezik (Debrecen–Füzesabony-vasútvonal).
A községben óvoda, általános iskola és diákotthon működik, valamint több szálláshely és egy hotel. A község Magyarország egyik legkisebb népsűrűségű települése.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Hortobágyi Nemzeti Park: a Világörökség része a különleges pásztorkultúra
- Kilenclyukú híd: Magyarország leghosszabb közúti kőhídja (167,3 m)
- Hortobágyi Hídivásár (augusztus 20-án)
- Hortobágyi Vadaspark (Pusztaszafari), HNPI
- Hortobágyi Nagycsárda (2011 augusztusa óta nyitva van)
- Hortobágyi Nemzetközi Lovasnapok (július első hétvégéje)
- Hortobágyi Pásztormúzeum
- Körszín kézműveskiállítás és bolt
- Hortobágyi Alkotótábor (nemzetközi képzőművészeti tábor, február 15. és március 15. között)
- Hortobágy Galéria
- Tourinform iroda (Petőfi tér 13.) és HNPI Látogatóközpont Természetrajzi kiállítás
- Hortobágyi Kézművesudvar és játszótér (HNPI Látogatóközpont)
- Millecentenáriumi Kiállítás a Polgármesteri Hivatalban
- Pusztai Állatpark
- Mátai ménes
- Hortobágyi Madárkórház
- Hortobágyi Kisvasút - HNPI
- Daruünnep (október közepe) - HNPI
- Tavaszi télbúcsúztató és tavaszköszöntő kihajtási ünnep
- Adventi behajtási ünnepség
- Hortobágyi Csillagoségboltpark - A gyakorlatilag fényszennyezésmentes égbolt (HNPI)
Testvértelepülések [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Hortobágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
- ↑ Hortobágy története a KSH Helységnévtárában
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Képgaléria [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Hortobágy témájú médiaállományokat.- Hortobágy község honlapja
- Hortobágy közigazgatási portálja
- Kilenclyukú híd - hortobágyi geocaching 'kincsesláda'
- Térkép Kalauz – Hortobágy
- Légifotók a hídról
- Hortobágy anno - képgaléria
