Gáborján
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Gáborján | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Hajdú-Bihar |
| Kistérség | Berettyóújfalui |
| Rang | község |
| Irányítószám | 4122 |
| Körzethívószám | 54 |
| Népesség | |
| Népesség | 927 (2001) |
| Népsűrűség | 35,03 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 26,46 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Gáborján
|
|
Gáborján község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Hajdú-Bihar megyében, Berettyóújfalutól keletre, Váncsod és Konyár között, Szentpéterszeg és Hencida mellett fekvő település.
[szerkesztés] Története
Gáborján település ősi monostoros hely, mely már a tatárjárás előtt is fennállt, akkori neve Gáborján monostora (Geberján-monostora) volt.
Nevét a XV. században említették először a korabeli oklevelek. Nevét többféleképpen írták: Gabrián, Gabán, Gagán, Gábrán, de Geberján-monostora néven is előfordult a XV. századig.
A Gáborjáni apátság a lakosság által Földvár-ként emlegetett területen, a váncsodi-Szentpéterszeg-i határ szegletében (összeszögellésénél) feküdt.
1245-ben birtokosának Raffain bán, 1311-ben Dósa nádor volt a falu földesura.
1451-ben Géberjén néven említették a fennmaradt írásokban.
1455-ben a falut Szabolcs vármegyéhez tartozónak írták le.
Gáborján monostora kegyura Debreczeni Dósa nádor volt, a XV. században pedig Debreczeni Dósa nádor utódai voltak.
A Debreczeniek után a Domoszlayak, majd a Széchyek és a Héderváryak birtokába jutott.
1462-ben a Szokolyi, 1471-ben a Széchyek, és 1476-ban a Hunyadiak 1498-ban pedig a vácsodi Horváth' család volt birtokosa.
Az 1552-ben végzett összeírás alkalmával Gáborján településen 31 és fél portát találtak.
1658-ban lakosait Bethlen Gábor fejedelem felmenti a tized fizetése alól.
A Rákóczi-szabadságharc idején, 1705 végén heves összecsapás zajlott a község határában egy Ilosvay Imre ezredes vezette kuruc csapattest és a császári zsoldban álló rác portyázók között, amely a kurucok vereségével végződött.
1745-ben az Eszterházy család volt a falu földesura. Ekkor a faluról feljegyezték azt is, hogy a Berettyó folyón 9-kerekű vizimalma is volt.
A falu lakossága még az 1800-as évek végén is híres volt szalmakalap fonó iparáról.
Gáborjánhoz tartozott Szaján puszta is.
A falu határában régen két falu is állt, melyek azonban teljesen elpusztultak.
A két elpusztult település közül az egyiket, Tótfalu községet említi egy 1405-ben kelt oklevél is, mint Gáborjántól délre fekvő települést.
[szerkesztés] Nevezetességei
Református temploma - Nagyon régi épület, melyet többször is átalakítottak. Pontos építési ideje nem ismert.
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Bihar vármegye.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A Berettyó mentén fekvő települések | |
|---|---|
 Szilágybagos | Berettyószéplak | Bályok | Szentjobb | Margitta | Pocsaj | Esztár | Hencida | Gáborján | Berettyóújfalu | Bakonszeg | Szeghalom |
|
