Kaba
| Kaba | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Kistérség 2012-ig | Püspökladányi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Szegi Emma[1] | ||
| Irányítószám | 4183 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6000 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 63,13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 95,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kaba
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kaba
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,3557°, k. h. 21,2742° | |||
| Kaba weboldala | |||
Kaba alföldi, Hajdú-Bihar megyei település a Püspökladányi kistérségben. 32 km-re fekszik a megyeszékhelytől, Debrecentől. Városi rangját 2003. július 1-jén kapta.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A város az Alföldön, Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúság déli részén, a 4-es számú főút mellett található. A Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza-vasútvonal közvetlenül áthalad a településen. Kabáról autóbusz járatokkal lehet eljútni Tetétlenre, Földesre, Berettyóújfaluba és Nádudvarra. Kaba közvetlenül határos a gyógyvizéről híres Hajdúszoboszlóval, Püspökladánnyal, Nádudvarral.
Története [szerkesztés]
Kabát először 1212-ben említik, a Váradi Regestrumban.
1857. április 15-én este 10 óra körül meteorit csapódott be Kaba határában. (Lásd: Kabai meteorit.)
1904. június 1-jétől 1971. december 31–ig működött a Kaba–Nádudvar-vasútvonal.
A 2006-os év nagy eseménye a cukorgyár bezárásával kapcsolatos válság[3]
A település szülötte Juhász Nagy Sándor (1883–1946) politikus, az őszirózsás forradalom egyik meghatározó alakja.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Látnivalók [szerkesztés]
- Városháza
- Református templom
- Szent István-szobor
- Világháborús emlékmű
- Az új közművelődési ház, amely Mácsai Sándor nevét viseli
Kabai városi fürdő [szerkesztés]
Az a terület, ahol most a kabai fürdő fekszik, 1908-ban Szabó Mihály tulajdona volt, aki 150 méteres kutat fúratott, és csaknem 40 °C-os vizet talált. Orvosi vizsgálat és vegyelemzés után kiderült, hogy a víz ásványi anyagokban gazdag, valamint gyógyhatású. A második kutat 1937-ben fúrták Bagi István tulajdonos megbízásából. Bartha Ferenc kútfúró mester 535 m mélységben találta meg a gyógyvizet. A kút percenként 450 liter vizet szolgáltatott. A vízzel együtt naponta 500 köbméter 94%-os metángáz tört elő. Bagi István a vízből leválasztott gázt egy malom üzemeltetésére is felhasználta. A termálmedence építésére csak 1959-ben került sor, ezután a fürdő a helyi tanácshoz került. A medence csak 1965-re készült el.
2002-ben a kabai termálvíz "gyógyvíz" minősítést kapott, a szomszédos Hajdúszoboszló híres vizéhez hasonló jellemzőkkel bír. Az Országos Közegészségügyi Intézet szakvéleményében megállapította, hogy a kút vize 5226 mg/l összes ásványi anyag tartalmú víz, nátrium-kloridos típusú jódion tartalma alapján a jódos vizek csoportjába tartozó, metakovasavat és metabórsavat tartalmazó termálvíz.[5]
Nevezetessége [szerkesztés]
Kaba városa világhírű az 1857-ben hullott meteorit révén. A meteoritot a várostól északra, külterületen (tanyán) lakó Szilágyi Gábor kabai gazda találta meg, miután április 15-én este megfigyelte a lehullását. Reggel tért vissza a helyszínre, ahol "horkantott" a lova, és gyűjtötte be a 2,5 kilogrammos kőzetdarabot. A debreceni Református Kollégiumba eljuttatott meteoritet Török József, a természetrajz tanára tanulmányozta elsőként.
Testvérvárosok [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ Kaba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Kossuth Rádió: Fizet az EU, hogy bezárják a cukorgyárat
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Kaba: Fürdő története
