Kaba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaba
Kaba címere
Kaba címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Kistérség Püspökladányi
Jogállás város
Polgármester Szegi Emma[1]
Irányítószám 4183
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség 6005 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 63,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 95,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kaba  (Magyarország)
Kaba
Kaba
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 20″, k. h. 21° 16′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 20″, k. h. 21° 16′ 27″
Kaba  (Hajdú-Bihar megye)
Kaba
Kaba
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Kaba weboldala

Kaba alföldi, Hajdú-Bihar megyei település a Püspökladányi kistérségben. 32 km-re fekszik a megyeszékhelytől, Debrecentől. Városi rangját 2003. július 1-jén kapta.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város az Alföldön, Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúság déli részén, a 4-es számú főút mellett található. A Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza-vasútvonal közvetlenül áthalad a településen. Kabáról autóbusz járatokkal lehet eljútni Tetétlenre, Földesre, Berettyóújfaluba és Nádudvarra. Kaba közvetlenül határos a gyógyvizéről híres Hajdúszoboszlóval, Püspökladánnyal, Nádudvarral.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kabát először 1212-ben említik, a Váradi Regestrumban.

1857. április 15-én este 10 óra körül meteorit csapódott be Kaba határában. (Lásd: Kabai meteorit.)

1904. június 1-jétől 1971. december 31–ig működött a Kaba–Nádudvar-vasútvonal.

A 2006-os év nagy eseménye a cukorgyár bezárásával kapcsolatos válság[3]

A település szülötte Juhász Nagy Sándor (1883–1946) politikus, az őszirózsás forradalom egyik meghatározó alakja.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Városháza
  • Református templom
  • Szent István-szobor
  • Világháborús emlékmű
  • Az új közművelődési ház, amely Mácsai Sándor nevét viseli

Kabai városi fürdő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az a terület, ahol most a kabai fürdő fekszik, 1908-ban Szabó Mihály tulajdona volt, aki 150 méteres kutat fúratott, és csaknem 40 °C-os vizet talált. Orvosi vizsgálat és vegyelemzés után kiderült, hogy a víz ásványi anyagokban gazdag, valamint gyógyhatású. A második kutat 1937-ben fúrták Bagi István tulajdonos megbízásából. Bartha Ferenc kútfúró mester 535 m mélységben találta meg a gyógyvizet. A kút percenként 450 liter vizet szolgáltatott. A vízzel együtt naponta 500 köbméter 94%-os metángáz tört elő. Bagi István a vízből leválasztott gázt egy malom üzemeltetésére is felhasználta. A termálmedence építésére csak 1959-ben került sor, ezután a fürdő a helyi tanácshoz került. A medence csak 1965-re készült el.

2002-ben a kabai termálvíz "gyógyvíz" minősítést kapott, a szomszédos Hajdúszoboszló híres vizéhez hasonló jellemzőkkel bír. Az Országos Közegészségügyi Intézet szakvéleményében megállapította, hogy a kút vize 5226 mg/l összes ásványi anyag tartalmú víz, nátrium-kloridos típusú jódion tartalma alapján a jódos vizek csoportjába tartozó, metakovasavat és metabórsavat tartalmazó termálvíz.[5]

Nevezetessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kabai meteorit, melyet Szilágyi Gábor kabai gazda talált meg, s amelyet a Debreceni Református Kollégiumban őriznek.

Kaba városa világhírű az 1857-ben hullott meteorit révén. A meteoritot a várostól északra, külterületen (tanyán) lakó Szilágyi Gábor kabai gazda találta meg, miután április 15-én este megfigyelte a lehullását. Reggel tért vissza a helyszínre, ahol "horkantott" a lova, és gyűjtötte be a 2,5 kilogrammos kőzetdarabot. A debreceni Református Kollégiumba eljuttatott meteoritet Török József, a természetrajz tanára tanulmányozta elsőként.

 Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt tevékenykedett Kállai Kristóf

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kaba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Kossuth Rádió: Fizet az EU, hogy bezárják a cukorgyárat
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Kaba: Fürdő története

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]