Nyírábrány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírábrány
Nyírábrány címere
Nyírábrány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Nyíradonyi
Kistérség Hajdúhadházi
Jogállás nagyközség
Polgármester Nyíri Béla[1]
Irányítószám 4264
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 3774 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 67,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 55,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírábrány (Magyarország)
Nyírábrány
Nyírábrány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 32′ 40″, k. h. 22° 00′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 40″, k. h. 22° 00′ 52″
Nyírábrány (Hajdú-Bihar megye)
Nyírábrány
Nyírábrány
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Nyírábrány weboldala
Szent-György-Ábrány Gróf Szapáry György kastélya (illusztráció Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai (1869–1914) című sorozat kötetéből

Nyírábrány nagyközség Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyírábrány Hajdú-Bihar megye északkeleti szélén, közvetlenül a magyar-román államhatár mellett, a 48-as számú főút mentén, Debrecentől mintegy 30 km-re fekszik. A település közúton és vasúton (a Debrecen–Nyírábrány-vasútvonalon) egyaránt jól megközelíthető. Nyírábrány egyre nagyobb jelentőséggel bíró, immár nemzetközi közúti és vasúti átkelőhely, vasútállomása számottevő teher-, és személyforgalmat bonyolít le. A nagyközség település-, és közlekedés-földrajzi pozícióját erősíti az is, hogy a környező településekről könnyen megközelíthető. Az egyre javuló magyar-román kapcsolatok fényében Nyírábrány határmenti fekvéséből adódó szerepe mindinkább felértékelődik, miután 2000 őszén nemzetközi határátkelőhellyé lépett elő.

Az 5.571 hektár (55,7 km2) területű település fermészetföldrajzilag a Dél-Nyírség kistájhoz tartozik, egyszersmind része a történelmi és tájföldrajzi alapokon kialakult Ligetalja tájnak és település-együttesnek. Területe a Dél-Nyírség tájegység 100–162 m közötti tengerszint feletti magasságú, szélhordta futóhomokkal fedett hordalékkúp-síkságának északkeleti részét alkotja, ahol széles sávban alakultak ki szélbarázdák, kisebb deflációs mélyedések. A vadregényes vidéken nagyméretű parabola-, és szegélybuckák a jellemző felszíni formák.

Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi napfénytartalom kb. 2000 óra, az évi középhőmérséklet 9,6-9,8 0C, a csapadék évi összege 600 mm. A Nyírségre, mint tájegységre jellemző mikroklímával, – flórával és faunával – rendelkezik. Vízrajzi szempontból a Berettyó vízgyűjtő területéhez tartozik ugyan, de alapvetően száraz, vízhiányos a település.

A felszín közeli üledékek jelentős része futóhomok. A térséget lényegében a homoktalajok uralják, amelyek közül említésre érdemes a mezőgazdasági szempontból csaknem terméketlen futóhomok, a gyenge termékenységű humuszos homoktalaj és kis mértékben a kovárványos barna erdőtalaj. A túlnyomórészt gyenge termőképességű, átlagosan mindössze 6-7 aranykorona értékű homoktalajok inkább csak speciális kultúrák, például az őshonos málna, uborka, paprika, paradicsom, dohány és torma termesztésére alkalmasak.

Növényföldrajzi térbeosztás szerint a térség a Nyírségi flórajárásba (Nyírségense) tartozik. Legjellemzőbb erdőtársulásai a kisebb-nagyobb kiterjedésű ligetes akácerdők. Jelentős felületeket borítanak a homokpuszta-gyepek és a homokpuszta-rétek. Különleges természeti értékkel ugyan nem rendelkezik a terület, ám a futóhomokbuckák és a ligetes, dimbes-dombos, erdős táj sajátos szépsége kivívja a természetkedvelők csodálatát.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Nyírábrányt alkotó településrészek eredete visszanyúlik az Árpád-korba, egészen a tatárjárás előtti időkbe. A falu a tatárjárás előtt a Gutkeled nemzetség birtokában volt (a környező vidék történetét e korban, hosszú ideig, általában is e nemzetség birtokszerzései határozták meg, szerte a korabeli Szabolcs és Bihar vármegyék területén. A település első írásos említése 1279-ből való, amikor a falu örökös nélküli birtokosának halála után ugyancsak a Gutkeled nemből származó Bátori és Szakolyi családok kezébe került.

Településrészeit 1320 előtt az adonyi monostornak adják, s ekkor már elnéptelenedő falu volt. Hányattatásai tovább folytatódnak azzal, hogy 1326-ban a tulajdonos család ellenségei kirabolták és felégették, s ezért sem találni papját a pápai tizedjegyzékekben.

1340 körül újratelepült a falu, amelybe 1355-ben beolvadt a szomszédos Kisbátor. Egyháza védőszentje után 1374-ben neve Szentábrány, Szentgyörgyábrány. Más forrás szerint a község neve a bibliai Ábrahám személynevéből származik.[3]14. századi sokszögzáródású szentélyes templomának alapjait 1924-ben Zoltai Lajos tárta fel. Adat szól arról is, hogy 1441-ben Nagyábrány, 1446-ban Nyírábrány a neve.[forrás?] 1448 előtt részei a Váradi család birtokában voltak, 1552-ben a Bátoriaké és a Bornemissza család tagjaié.

Szent György Ábrány nem sokkal az újratelepítés után, az 18061869 között készített katonai topográfiai térképen
Budai Ábrány térképe ugyanarról a szelvényről

A török hódoltság idején a település elpusztult, s csak a 18. század végén települt újjá. Az új benépesülés előtt Ábrahám Puszta és Ábrány Puszta néven két lakatlan faluhely ismert. Eördögh György birtokos a Felvidékről szlovák, Erdélyből román jobbágyokat is hozatott a település benépesítése céljából. Ez idő tájt Ördög Ábrány néven szerepelt az Ábrány Puszta helyén épített falu, majd a magyar-szlovák lakosságú község a Szent György Ábrány vagy Nagy Ábrány nevet vette fel. Az Ábrahám Puszta a Budai Ábrány vagy Kis Ábrány nevet kapta.

A jobbágyfelszabadítás-t megelőzően a kortársak előtt jeles gazdálkodásáról ismert Ábrányi Lajos volt a falu földesura. A község 1901-ben egyesült a szomszédos Budaábránnyal, s ekkor vette fel a Nyírábrány nevet.

Közigazgatásilag Szentgyörgyábrány és környéke hosszú évszázadokig Szabolcs vármegyéhez tartozó községi, majd nagyközségi rangú település volt, bár a megyehatárok sokszor változtak, így időnként Bihar vármegyéhez is tartozott. 1901-ben Budaábrány kisközség és Szentgyörgyábrány nagyközség egyesüléséből alakult meg Nyírábrány.

A település címeres pecsétnyomója 1828-ból ismeretes, még mielőtt 1901-ben felvette volna a Nyírábrány nevet. A későbbi településrésznek, Budaábránynak egyetlen pecsétnyomója ismeretes, amelynek azonban címerképe nincs, csak a "BA" monogrammal a falu kezdőbetűit rögzítik. Az 1828-as pecsétnyomó alapján Nyírábrány címerleírása az alábbiak szerint adható meg: csücskös talpú, kék színű címerpajzsban két, egymást keresztező, élével felfelé, hegyével kifelé néző, ezüstszínű görbe kard fölött aranyszínű sárgadinnye (a 19. században meghonosodott és elterjedt dinnyetermesztés szimbóluma).

1933-tól a – közigazgatásilag egyelőre egyesített – Szabolcs és Ung vármegyéhez tartozott.

A település sorsát és közigazgatási helyzetét befolyásoló további jelentős változásokat az 1945-ös esztendő hozott, amikor Erősstag külterületi lakóhelyet Bagamér nagyközségtől Nyírábrányhoz csatolták.

Az 1945-ös megyerendezés során Fülöp, Nyírábrány és Nyírmártonfalva községeket Szabolcs megyétől Hajdú-Bihar megyéhez csatolták. Nyírábrány 1946. április 1-jén került át Hajdú-Bihar megyéhez, s ugyanebben az esztendőben külterületi lakott helyeiből megalakult az önálló Fülöp nagyközség. 1948-tól már "Fülöp" név alakban szereplő új település, az 1950. évi közigazgatási átszervezés után Hajdú-Bihar megyéhez tartozó önálló tanácsú község lett. 1978-ban ismét elveszítette önállóságát és nagyközségi közös tanácsú társközségi jogállást kapott, közigazgatásilag pedig újra Nyírábrány irányítása alá került. Fülöp község az önállóságát hosszas huzavona után 1988-ban kapta vissza.

1972-ben a településhez került a Külső-Liget nevű külterületi lakott hely egy része Bagamértól, 1977-ben nagyközségi közös tanácsú székhelyközség (Fülöp társközséggel együtt). 1989-ben Fülöphöz került át a Tótfalu nevű külterületi lakott hely.

1990-től önálló nagyközségként, saját polgármesteri hivatallal és jegyzőséggel szervezi saját életét.

2003-ban megújult a nyírábrányi határátkelő állomás. Kétszer négy sávos úton kelhetnek át az utasok, Magyarország és Románia határán. A korszerű útlevélkezelő fülkében és a tágas, korszerű háromszintes épületben a legmodernebb műszereket állították üzembe.[4]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született Ábrányi Kornél (ered. Eördögh Kornél) zenei író, zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus (1822. október 15.1903. december 20. Budapest), és Ábrányi Emil (1820-1850) író, 48-as kormánybiztos.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nyírábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Nyírábrány
  4. Megújult a Nyírábrányi Határátkelő
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]