Görbeháza

Görbeháza
Görbeháza címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Kistérség 2012-ig	Polgári
Jogállás	község
Polgármester	Giricz Béla Lászlóné
Irányítószám	4075
Körzethívószám	52
Népesség
Teljes népesség	2449 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	30,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	80,20 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Görbeháza Pozíció Magyarország térképén
Görbeháza Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
é. sz. 47,81977°, k. h. 21,23741°47.81977, 21.23741

Görbeháza község Hajdú-Bihar megyében, a Polgári kistérségben.

Fekvése

Görbeháza Hajdú-Bihar megye északi részén található, a megyeszékhely Debrecentől körülbelül 50 km-re, a 35-ös számú főút mentén, Miskolc és Debrecen között félúton. Nyíregyházától is hasonló távolságra fekszik.

Története

Görbeháza eredeti neve Görbeházpuszta, mely a szomszédos településhez, Polgárhoz tartozott. Nevét az ott lévő L-alakú házról kapta, mely házformát ezen a vidéken "görbeháznak" mondanak. A hagyomány szerint ez a ház a Hortobágy puszta szélén, a pásztorok és betyárok által látogatott csárda volt, nagy pincével, melynek nyomai még ma is látszanak.

A falu története a szomszédos településsel, Polgárral fonódott össze, területe az egri káptalan polgári birtoktestéből szakadt ki.

Az 1910-es népszámlálás szerint Görbeház puszta lakott hely, 165 lélekkel. A Nagyatádi földreform során vetődött fel Polgáron egy telepes község létrehozásának ötlete. Az ötletet motiválta, hogy Görbeháza mai területe, a Nagykapros és a Lipcsei-hát nevezetű birtokok - melyeket egyébként is kiosztásra szántak - Polgártól messze (13 km-re) estek és azok kisebb darabokban való művelésre igen kedvezőtlennek mutatkoztak.

A földreform értelmében Görbeház-pusztán 1924-ben új telepes község jött létre.

A falu ténylegesen 1925 és 1929 között épült fel, tervszerű mérnöki kiosztásban, melyhez az építők állami hiteleket kaptak.

Népessége gyorsan növekedett, hiszen 1939-1940-ben az országos birtokpolitikai intézkedések következtében újabb telkeket osztottak ki. Ekkor önállósodása már nem volt kétséges, de erre formálisan csak 1945-ben került sor, ekkor lakóinak száma 1638 fő volt, s ebben az évben önálló jegyzőséget kapott, és ezzel érte el a nagyközségi rangot.

A község egyik érdekessége a nagyságához viszonyított rendkívüli hosszúsága, amely a falun átvezető 35-ös számú főúton végighaladva jól érzékelhető.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• Görbeháza a Hortobágyi Nemzeti Park közvetlen határában fekszik, közvetlen környezetében ritka növénytársulásokra és gazdag állatvilágra, a település belterületén tavasztól egészen nyár végéig a környéken egyedülálló számú gólyacsapatokra bukkanhatunk. Ezért nevezik Debrecenben a gólyák városának is.

• Görbeháza fekvése infrastrukturális szempontból nagyon kedvező, hisz az M3, és M35-ös autópálya közvetlen közelében helyezkedik el. A rendkívül kedvező fekvés lehetővé teszi, hogy négy megyeszékhely érhető el településünkről egy órányi utazással: Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Eger.

• Görbeházán található nevezetesség a múlt századi Nagykaprosról a templomhoz beszállított és felállított, legendákkal is övezett út menti kereszt.

• A polgármesteri hivatalt és a jegyzői lakot a település létesítésével tartják egyidősnek.

• A falu jeles alapítója és első főbírája Rapcsák János volt, aki közreműködött az utcanevek adásában is, tehát a község keresztapjának tartják.

• A messze földön híres nagy mesélőt, Forgács Sándor juhászt is számon tartja a falu népe.

• A káptalan emlékét az utóbbi Kolozsvári névre átkeresztelt Káptalan utca őrzi.

• 1967-ben a vízműkút fúrása idején a jelenleg lezárt és észlelőkútként megmaradt próbafúrás kútjából termálvíz tört fel. A termálvíz felhasználási lehetősége jelenleg kiaknázatlan.

Külső hivatkozások

• Görbeháza Önkormányzatának honlapja