1967
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| 1967 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1967 |
| Ab urbe condita | 2720 |
| Bahái naptár | 123 – 124 |
| Berber naptár | 2917 |
| Bizánci naptár | 7475 – 7476 |
| Buddhista naptár | 2511 |
| Burmai naptár | 1329 |
| Etióp naptár | 1959 – 1960 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 2022 – 2023 |
| Shaka Samvat | 1889 – 1890 |
| Kali juga | 5068 – 5069 |
| Holocén naptár | 11967 |
| Iráni naptár | 1345 – 1346 |
| Japán naptár | 2627 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4663–4664 |
| Kopt naptár | 1683 – 1684 |
| Koreai naptár | 4300 |
| Muszlim naptár | 1386 – 1387 |
| Örmény naptár | 1416 ԹՎ ՌՆԺԶ |
| Thai szoláris naptár | 2510 |
| Zsidó naptár | 5727 – 5728 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek
Évek: 1962 – 1963 – 1964 – 1965 – 1966 – 1967 – 1968 – 1969 – 1970 – 1971 – 1972
Tartalomjegyzék |
Események [szerkesztés]
Határozott dátumú események [szerkesztés]
- január 27. – Az Outer Space Treaty amerikai–brit–szovjet szerződés aláírása a világűr kutatásáról és békés felhasználásáról, amely megtiltja az atom- vagy más tömegpusztító fegyverek Föld körüli pályára, a Holdra, vagy más égitestre való eljuttatását vagy világűrben való állomásoztatását; a szerződés a ratifikációs eljárás után október 10-én lép hatályba.
- január 31. – Románia – a Varsói Szerződés tagállamai közül elsőként – felveszi a diplomáciai kapcsolatokat az NSZK-val.
- március 17. – A Jugoszláviában élő horvát értelmiségiek nyilatkozata a horvát nyelv önállóságáról.
- március 28. – A jugoszláv alkotmány első módosítása.
- március 31. – A Mons közeli Casteauban ünnepélyesen megnyitják a Szövetséges Fegyveres Erők Európai Legfelső Parancsnokságát (SHAPE).
- április 6–7. – Washingtonban első alkalommal tanácskozik az Atomtervező Csoport.
- április 14. – A Kállai-kormány lemond.
- április 18. – A jugoszláv alkotmány második módosítása.
- április 21. – Katonai rendszer veszi át a hatalmat Görögországban.
- június 5–10. – Hatnapos háború Izrael Állam és négy arab ország között.
- június 9. – A Ceaușescu vezette román delegáció Moszkvában nem írja alá a közel-keleti helyzetről kiadott közös nyilatkozatot, és – szövetségeseitől eltérően – nem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.
- június 14. – Az Észak-atlanti Tanács Luxemburgban ülésezik, ahol megvitatja a hatnapos izraeli–arab háború tapasztalatait.
- június 17. – Az első kínai kísérleti hidrogénbomba-robbantás.
- július 2. – Raymond Barre francia politikus lesz az EGK gazdasági és pénzügyi biztosa.
- augusztus 8. – Létrejön a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége, az ASEAN.[1]
- október 8. – Bolíviában La Higuera faluban kivégezték Ernesto Che Guevara kubai származású forradalmárt.
- október 10. – Hatályba lép a január 27-én aláírt Outer Space Treaty amerikai–brit–szovjet szerződés a világűr kutatásáról és békés felhasználásáról, amely megtiltja az atom- vagy más tömegpusztító fegyverek Föld körüli pályára, a Holdra, vagy más égitestre való eljuttatását vagy világűrben való állomásoztatását.
- október 13. – Megnyílik a Mikroszkóp Színpad.
- október 14. – Kolárovo ismét megkapja a városi rangot. (A városban Alexander Dubček mond beszédet.)
- október 16. – Hivatalosan megnyitják a NATO új központját Brüsszelben.
- november 30. – Dél-Jemen kikiáltja függetlenségét Nagy-Britanniától.
- december 3. – Christiaan Barnard sebészprofesszor Fokvárosban elvégzi a történelem első szívátültetését, a páciens a szívátültetést követően még 18 napig élt.
- december 12. – A NATO Nukleáris Védelmi Ügyek Bizottságának brüsszeli ülésén megvitatják az Atomtervező Csoport jelentését a hadászati nukleáris erőkről, a ballisztikus rakéta–elhárító rakétákról, a nukleáris fegyverek harcászati alkalmazásáról, és a nukleáris tervezésben való nemzeti részvételről.
Határozatlan dátumú események [szerkesztés]
- Népszavazás erősíti meg Gibraltár Nagy-Britanniához tartozását.
- Angliában elfogadják a homoszexualitásra vonatkozó törvényt, amely megengedi két huszonegy év feletti felnőtt homoszexuális aktusát privát helyszínen.[2]
- Világkiállítás Montréalban.
- Hazánkban bevezetik a gyermekgondozási segélyt (GYES).
- Több mint 60 ország képviselője aláírja az Atomcsend egyezményt
- Charles de Gaulle kormányzata másodszor is megvétózza Nagy-Britannia felvételét az EGK-be.
- A Ford Mustang megjelenésére válaszul a Chevrolet bemutatja Camaro típusát. A kapható legerősebb motor a 375 lóerős 6490 cm3-es V8-as
- Görögországban katonai puccsal megdöntik a parlamentáris rendszer, megkezdődik az „ezredesek diktatúrája”.
- Biafra tartomány kikiáltja függetlenségét, véres polgárháború tör ki Nigériában.
Az év témái [szerkesztés]
1967 a légi közlekedésben [szerkesztés]
1967 a vasúti közlekedésben [szerkesztés]
1967 a filmművészetben [szerkesztés]
- Fekete István - Tüskevár
- Elvira Madigan - svéd film
1967 az irodalomban [szerkesztés]
- Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita (Мастер и Маргарита) (posztumusz)
- Heller Ágnes: Reneszánsz ember
- Stanisław Lem: Kiberiáda
- Herbert Marcuse: Az utópia vége
- Gabriel García Márquez: Száz év magány (Cien años de soledad)
- Örkény István: Tóték
- Somlyó György – Mesék a mese ellen (versek), Szépirodalmi
- Üvöltés címmel antológia jelenik meg magyarul az amerikai beatnemzedék költőitől
1967 a zenében [szerkesztés]
- Summer of Love Amerikában
- az acid-rock diadalútja
Fontosabb külföldi albumok [szerkesztés]
- The Beatles: Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band, Magical Mystery Tour
- The Beach Boys: Smiley Smile, Wild Honey
- Buffalo Springfield: Buffalo Springfield Again
- The Rolling Stones: Between the Buttons, Their Satanic Majesties Request
- Pink Floyd: The Piper at the Gates of Dawn
- The Jimi Hendrix Experience: Are You Experienced?, Axis: Bold as Love
- The Velvet Underground: The Velvet Underground and Nico
- Cream: Disraeli Gears
- The Doors: The Doors, Strange Days
- Jefferson Airplane: Surrealistic Pillow, After Bathing at Baxter’s
- Bob Dylan: Bob Dylan’s Greatest Hits, John Wesley Harding
- The Who: The Who Sell Out
- The Mothers of Invention: Absolutely Free
- Bee Gees: Turn Around, Look at Us
- Bee Gees: Bee Gees’ 1st
Magyar lemezek [szerkesztés]
1967 a tudományban [szerkesztés]
- A dél-afrikai Fokvárosban Christiaan Barnard professzor végrehajtja az első sikeres emberi szívátültetést.
- A Venyera–4 szovjet űrszonda leszáll a Vénuszra.
1967 a sportban [szerkesztés]
- Muhammad Ali (Cassius Clay) amerikai ökölvívó megtagadja a katonai szolgálatot, ezért ötévi börtönre, 10 ezer dollár pénzbírságra ítélik, a Bokszvilágszövetség (WBA) pedig megfosztja bajnoki címétől.
- Denny Hulme (Brabham) nyeri a Forma-1-es világbajnokságot.
- Szabadfogású birkózó-világbajnokság Bukarestben. A magyar csapat két arany-, két ezüst- és egy bronzérmet szerez.
| Kiírás | Győztes | Ezüstérmes | Bronzérmes |
|---|---|---|---|
| NB1 | |||
| Magyar Kupa | Salgótarján | - | |
| Bajnokcsapatok Európa Kupája |
- | ||
| Kupagyőztesek Európa Kupája |
- | ||
| Vásárvárosok Kupája |
- |
1967 a jogalkotásban [szerkesztés]
Születések [szerkesztés]
- január 2. – James Marshall, amerikai színész
- január 18. – Iván Zamorano, chilei labdarúgó
- február 2. – Anthony Hardwood, magyar születésű amerikai pornószínész
- február 20. – Kurt Cobain, amerikai rockzenész († 1994)
- február 28. – Dwight Mullins kanadai jégkorongozó
- március 1. – Gela Bezsuasvili, grúz diplomata és politikus, 2005–2008 között Grúzia külügyminisztere
- március 16. – Lauren Graham, amerikai színésznő
- március 30. – Barabási Albert-László, fizikus
- március 30. – Christopher Bowman világbajnoki érmes, többszörös amerikai bajnok műkorcsolyázó († 2008)
- április 15. – Dara Torres, amerikai úszónő
- április 29. – Ábrahám Attila, olimpiai bajnok kajakozó, sportvezető
- május 17. – Cameron Bancroft, kanadai színész
- május 29. – Andy Larkin, tinédzser
- június 3. – Darnyi Tamás, magyar úszó, többszörös olimpiai és világbajnok
- június 14. – Filippa Reinfeldt, svéd politikus
- június 20. – Lovasi András, énekes, szövegíró
- június 20. – Nicole Kidman, ausztrál színésznő
- július 1. – Pamela Anderson, kanadai-amerikai színésznő és modell
- augusztus 21. – Serj Tankian, örmény származású amerikai rockzenész, System of a Down énekese, billentyűse, alkalmi gitárosa
- augusztus 29. – Jiří Růžek, cseh fotóművész
- szeptember 3. – Temur Iakobasvili, grúz diplomata és politikus
- július 27. – Sasha Mitchell, amerikai színész (a Kickboxer című filmek főszereplője)
- szeptember 29. – Dónusz Éva, olimpiai bajnok kajakozó
- október 28. – Mics Ildikó, magyar színésznő, szinkronszínésznő
- október 28. – Julia Roberts, amerikai színésznő
- november 22. – Alföldi Róbert, színész, rendező
- november 22. – Boris Becker, német teniszező
- november 26. – Kósz Zoltán, olimpiai bajnok vízilabdázó
- december 5. – Tóth Krisztina író, költő, képzőművész
- december 13. – Jamie Foxx, amerikai színész, komikus, énekes és dalszövegíró
- december 17. – Gigi D’Agostino, olasz zenész és lemezlovas
- december 18. – Bárány Attila, magyar lemezlovas és rádiós műsorvezető
- december 23. – Carla Bruni francia manöken, énekes-dalszerző, Nicolas Sarkozy felesége
Halálozások [szerkesztés]
- január 8. – Zbigniew Cybulski lengyel színész (* 1927)
- január 14. – Kállay Miklós, miniszterelnök (* 1887)
- január 15. – Szirmai Albert, zeneszerző, karmester (* 1880)
- január 16. – Robert J. Van de Graaff, amerikai fizikus (* 1901)
- február 12. – Basilides Barna festő, grafikus, gobelintervező (* 1903)
- február 18. – Robert Oppenheimer, amerikai atomfizikus (* 1904)
- február 28. – Tóth Péter, kétszeres olimpiai bajnok vívó (* 1882)
- március 6. – Kodály Zoltán, zeneszerző, zenepedagógus (* 1882)
- március 8. – dr Szörényi Andor római katolikus pap, biblikus doktor (* 1908)
- március 18. – Baghy Gyula, a magyarországi eszperantó mozgalom kiemelkedő alakja (* 1891)
- március 31. – Rogyion Jakovlevics Malinovszkij, a Szovjetunió marsallja, és honvédelmi minisztere (* 1898)
- április 19. – Konrad Adenauer, német politikus, az NSZK első kancellárja (* 1876)
- április 24. – Széchenyi Zsigmond, író, vadász, Afrika-utazó (* 1898)
- május 5. – Babus Jolán tanár, néprajzkutató (* 1917)
- május 21. – Lakatos Géza, vezérezredes, politikus (* 1890)
- május 30. – Dékány András író (* 1903)
- június 2. – Ferenczy Béni, Kossuth-díjas szobrászművész, grafikus (* 1890)
- június 10. – Spencer Tracy, amerikai filmszínész (* 1900)
- július 8. – Vivien Leigh, angol színésznő (* 1913)
- július 17. – John Coltrane, amerikai jazz-zenész (* 1926)
- július 21. – Basil Rathbone, angol színész (* 1892)
- július 22. – Kassák Lajos, író, költő, műfordító, képzőművész (* 1887)
- július 26. – Füst Milán, író, költő, drámaíró, esztéta (* 1888)
- július 27. – Blattner Géza, festő, grafikus és bábművész (* 1893)
- augusztus 5. – Bródy György, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1908)
- augusztus 6. – Áprily Lajos, költő (* 1887)
- augusztus 31. – Ilja Ehrenburg, szovjet–orosz író, költő, publicista (* 1891)
- szeptember 1. – Siegfried Sassoon, angol író, költő (* 1886)
- október 7. – Sir Norman Angell, Nobel-békedíjas angol író, publicista (* 1874)
- október 8. – Ernesto Che Guevara, argentínai származású latin-amerikai forradalmár, orvos (* 1928)
- október 12. – Günther Blumentritt német tábornok, aki a második világháborúban jelentős tervezőmunkát végzett (* 1892)
- november 12. – Hámory Imre operaénekes (* 1909)
- november 20. – Andreánszky Gábor botanikus, paleobotanikus, az MTA tagja (* 1895)
- november 23. – Szügyi Zoltán vezérőrnagy, a Szent László hadosztály parancsnoka (* 1896)
- november 29. – Münnich Ferenc magyar kommunista politikus, 1956 után a rendszer második legfontosabb káderja, a rendszer egyik jelképe (* 1886)
- december 25. – Iván István ötvös- és éremművész (* 1905)
Nobel-díjak [szerkesztés]
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

