Hámory Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hámory Imre
Született 1909. május 9.
Bakonytamási
Elhunyt Budapest
1967. november 12. (58 évesen)
Foglalkozása operaénekes (bariton), színész

Hámory Imre (Bakonytamási, 1909. május 9.Budapest, 1967. november 12.) magyar operaénekes (bariton), színész.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pedagógus szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Hatásukra ő maga is elvégezte Kalocsán a tanítóképzőt, tanítóként Budapesten dolgozott. 1933-ban elindult a Fráter Lóránd Társaság nótaolimpiáján, ahol ezüstkoszorút nyert. E siker után korábban megszakított énektanulmányait Székelyhidy Ferenc tanítványaként fejezte be a Zeneakadémián. Az Állami Operaházban is felfigyeltek rá, Radnai Miklós szerződtette, előbb ösztöndíjasként, majd egy év múlva magánénekesként. Első szerepe a Bánk bán c. opera Peturja volt.

Ezután folyamatos sikerek követték egymást, szinte az összes bariton szerepet elénekelte, több, mint 80 szerepet tudott. Előszeretettel énekelt népdalokat, nótákat is, több hanglemez és rádiófelvétel őrzi meg hangját. 1938-ban ő játszotta a Margitszigeti Színpadon a János vitéz c. daljáték címszerepét. Még ebben az évben két filmben is játszott. Felkérték az első amerikai-magyar koprodukciós film, a Borcsa Amerikában férfi főszerepére. A forgatáson, New Yorkban együtt dolgozott Dajka Margittal, Gózon Gyulával és Mály Gerővel. Ő volt az első aki az USA-ban élő adásban énekelt magyar nótát. A szintén 1938-as Leányvári boszorkányban partnerei Csortos Gyula és Szörényi Éva voltak.

A felívelő pályáját a második világháború törte derékba. Egy előadáson kívánságra elénekelte a Pajtás, pajtás, jössz-e velem c. indulót, amit a háború után operaházi tagságának megvonásával büntettek. Internálták, majd mint csősz, kanász és gyári munkás élt Biatorbágy Kutya-hegynek nevezett részén.

1950-ben rehabilitálták, így 1957-ig a debreceni Csokonai Színház magánénekese volt.

1957 és 1965 között újra az Operaház tagja lett, amikor is betegsége miatt vissza kellett vonulnia.

1967-ben távozott az élők sorából, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

1999-ben Göncz Árpád köztársasági elnök posztumusz Köztársasági Elnöki Aranyérmet ajándékozott neki munkája elismeréséül.

Filmszerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Biatorbágyon díjat neveztek el róla, amit mindig az év legjobb zenei tanulója kap.
  • Bakonytamásiban a községházát nevezték el róla.
  • Biatorbágyon utcát neveztek el róla.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hámory Imre témájú médiaállományokat.