II. Konstantin görög király

II. Konstantin
II. Konstantin 1987-ben
A hellének királya
Uralkodási ideje
1964. március 6. – 1973. június 1.
Elődje	Pál
Utódja	–
Életrajzi adatok
Uralkodóház	görög királyi család
Született	1940. június 2. Pszihikó, Athén mellett
Elhunyt	2023. január 10. (82 évesen) Hygeia Hospital
Nyughelye	Tatoi Royal Cemetery
Édesapja	Pál
Édesanyja	Hannoveri Friderika Lujza
Testvére(i)	Zsófia spanyol királyné Irén görög királyi hercegnő
Házastársa	Anna-Mária dán hercegnő
Gyermekei	Alexandra görög és dán hercegnő Pál görög koronaherceg Miklós görög és dán herceg Teodóra görög és dán hercegnő Fülöp görög és dán herceg
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Konstantin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szerzett érmek

Vitorlázás Olimpiai játékok arany 1960, Róma Sárkányhajó

II. Konstantin (görögül: Κωνσταντίνος Βʹ; 1940. június 2., Pszihikó, Athén mellett – Athén, 2023. január 10.) Görögország királya 1964 és 1973 között.

Élete

Származása

Édesapja Pál görög királyi herceg (1901–1964) volt, I. Konstantin király (1868–1923) és Zsófia porosz királyi és német császári hercegnő (1870–1932) harmadik fia. Édesanyja Friderika Lujza hannoveri hercegnő (1917–1981) volt, Ernő Ágost braunschweigi herceg (1887–1953) és Viktória Lujza porosz királyi és német császári hercegnő (1892–1980) leánya, II. Vilmos német császár unokája.

Konstantinnak két leánytestvére van:

• Zsófia királyi hercegnő (*1938), aki 1962-ben feleségül ment I. János Károly spanyol királyhoz,
• Irén királyi hercegnő (*1942), nem ment férjhez.

A második világháború alatt Konstantin herceg dél-afrikai emigrációban élt szüleivel, és 1946-ban tért vissza Görögországba.

Apját Pál néven 1947-ben kiáltották Görögország királyává, ekkor Konstantin lett a trónörökös.

Uralkodása és elűzése

Apja halála után, 1964. március 6-án lépett trónra. Tartván attól, hogy a hadseregbe baloldali eszmék szivárognak be, 1965 júliusában menesztette miniszterelnökét, Jórgosz Papandréut, és 1967. április 21-ig ügyvezető kormányfőket nevezett ki. Ekkor azonban egy katonai puccs megelőzte a májusra tervezett parlamenti választást. Konstantin Görögország északi részén, 1967. december 13-án ellenpuccsal próbálkozott, de kevesen támogatták, ezért családostul kénytelen volt Rómába menekülni.

A királyság irányítását a katonai rezsim vette át, és Konstantin helyére régenst neveztek ki. A királynak megengedték, hogy visszatérhessen, ha akar.

A Görög Köztársaságban

1973. június 1-jén a katonaság a monarchiát eltörölve kikiáltotta a köztársaságot; intézkedésüket a július 29-én megtartott népszavazás is megerősítette. A katonai diktatúra bukása után, 1974. december 8-án újabb népszavazást tartottak a monarchiáról, a többség ekkor is a királyság ellen szavazott. Konstantin, aki tiltakozott az 1973-as népszavazás ellen, most elfogadta az eredményt.

Házassága, családja

Konstantin 1964. szeptember 18-án vette feleségül Anna-Mária dán királyi hercegnőt, IX. Frigyes dán király leányát, II. Margit későbbi dán királynő húgát.

Konstantinnak és Mária-Annának öt gyermeke született:

• Alexia görög és dán hercegnő (1965)
• Pál görög koronaherceg (1967)
• Miklós görög és dán herceg (1969)
• Teodóra görög és dán hercegnő (1983)
• Fülöp görög és dán herceg (1986)

Sport

II. Konstantin 1960-ban részt vett a római olimpián, ahol vitorlázásban csapatával aranyérmet szerzett a sárkányhajó (dragon class) kategóriában.

Galéria

• 
  II. Konstantin görög király marsalli díszegyenruhában, mint a Görög Királyi Légierő (Ἑλληνικὴ Βασιλικὴ Ἀεροπορία) főparancsnoka.
• 
  II. Konstantin görög király koronás uralkodói névjele.
• 
  II. Konstantin görög király pénzérméken szereplő portréja.
• 
  Konstantin görög exkirály temetése 2023-ban.

Források

• Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4  

Előző uralkodó: Pál

Görög király 1964 – 1973

Következő uralkodó: Köztársaság