IX. Keresztély dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IX. Keresztély
Christian IX of Denmark.jpg
IX. Keresztély

Dánia királya
Uralkodási ideje
1863. november 15. – 1906. január 29.
Elődje VII. Frigyes
Utódja VIII. Frigyes
Életrajzi adatok
Uralkodóház Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-ház
Született 1818. április 8.
 Schleswigi Hercegség, Schleswig
Elhunyt 1906. január 29. (87 évesen)
 Dánia, Koppenhága, Amalienborg palota
Nyughelye Roskildei székesegyház
Házastársa Lujza hessen–kasseli hercegnő
Gyermekei VIII. Frigyes dán király (1843–1912)
Dániai Alexandra brit királyné (1844–1925)
I. György görög király (1845–1913)
Dániai Marija Fjodorovna orosz cárné (1847–1928)
Tíra dán királyi hercegnő (1853–1933)
Valdemár dán királyi herceg (1858–1939)
Édesapja Frigyes Vilmos schleswig–holstein–sonderburg–glücksburgi herceg
Édesanyja Lujza Karolina hessen–kasseli hercegnő

IX. Keresztély dán király (Schleswig, 1818. április 8.Amalienborg palota, Koppenhága, 1906. január 29.) Dánia királya 1863-tól haláláig. „Európa apósaként” lett híres, mivel hat gyermeke különböző királyi házakba házasodott be; a legtöbb mai európai uralkodó az ő leszármazottja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Frigyes Vilmos schleswig–holstein–sonderburg–glücksburgi herceg és Lujza Karolina hessen–kasseli hercegnő fiaként született.

1898. április 26-án feleségül vette Lujza hessen–kasseli hercegnőt. Hat gyermekük született:

1863 eltervezte, hogy országa két déli szomszédját, a vele perszonálunióban álló Schleswiget és Holsteint Dániához csatolja. A dánok megszállták a két hercegséget, de a német államok válasza nem maradt el. Különösen felháborította a németeket, hogy a dán vezetés dánosító törekvéseket helyezett kilátásba. Ezt Ausztria hasonlóan sérelmezte, s az osztrák közvélemény nyílt fellépést követelt Ferenc Józseftől. Az osztrák császár kapóra jött mindez, mert ha Keresztélyt le tudja győzni egy háborúban, azzal lecsillapítja az országban uralkodó feszültséget az itáliai vereségek miatt. Poroszország éppúgy hevesen kelt ki Dánia ellen, mindezt természetesen Ausztriával szemben is fel kívánta használni. Ezért von Bismarck kancellár mozgósítást rendelt el.

Miután Keresztély nem tágított a Német Szövetség csapatokat küldött a hercegségekbe, ennek ellenére nem ők folytatták a hadműveleteket, hanem az utánuk érkező osztrák csapatok, majd a poroszok is támadásba lendültek. Az osztrák csapatok heteken belül több ütközetben késztették visszavonulásra a dánokat és igen rövid időn belül a határt is átlépték. Nyomukban érkeztek a poroszok és a fokozódó túlerővel szemben a dán hadsereg képtelennek bizonyult a megfelelő védekezésre. Két hónap múlva újabb fontos csatákat veszítettek Keresztély seregei. A dán szárazföldi területeket az osztrák és porosz hadsereg megszállta, hajóhadaik pedig Koppenhága közelében jártak.

Keresztély próbálta segítségre sarkallni az angolokat és franciákat, de nem kapott semmit. Nem segített sem Norvégia, sem Svédország az előretörő osztrákok és poroszok megállítására, ezért Keresztély végül minden feltételt elfogadva békét kért. Az elvesztett háború Dániát jó ideig tartó válságba sodorta.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
VII. Frigyes
Dánia királya
1863–1906
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
VIII. Frigyes

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz IX. Keresztély dán király témájú médiaállományokat.
  • Profil, dán királyi ház (angol, francia, dán)