1962

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1962 más naptárakban
Gergely-naptár 1962
Ab urbe condita 2715
Bahái naptár 118 – 119
Berber naptár 2912
Bizánci naptár 7470 – 7471
Buddhista naptár 2506
Burmai naptár 1324
Dzsucse-naptár 51
Etióp naptár 1954 – 1955
Hindu naptárak
Vikram Samvat 2017 – 2018
Shaka Samvat 1884 – 1885
Kali juga 5063 – 5064
Holocén naptár 11962
Iráni naptár 1340 – 1341
Japán naptár 2622 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4658–4659
Kopt naptár 1678 – 1679
Koreai naptár 4295
Muszlim naptár 1381 – 1382
Örmény naptár 1411
ԹՎ ՌՆԺԱ
Thai szoláris naptár 2505
Zsidó naptár 5722 – 5723

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek1990-es évek2000-es évek2010-es évek

Évek: 19571958195919601961196219631964196519661967

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az év témái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1962 a filmművészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1962 az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Somlyó György – Tó fölött, ég alatt (válogatott versek), Szépirodalmi

1962 a zenében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1962 a tudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Glenn a Mercury fedélzetén
Glenn (balra) és Tyitov (jobboldalt) Washingtonban a Fehér Házban (középen John F. Kennedy am. elnök)
  • április 30.-május 9.: A III. Nemzetközi Űrkutatási Szimpózium Washingtonban, mintegy 400 tudós részvételével. A befejező előadásokat két űrhajós, John Glenn és German Tyitov tartotta, akik űrrepüléseik tapasztalatairól számoltak be [3].
  • május 9-10.: Nemzetközi Vulkanológiai Szimpózium Japánban. A fő téma a kitörések előrejelezhetősége, illetve a magma összetétele és a kitörések jellege közti összefüggések. T. Minakami japán kutató felvázolt egy formulát az Aszama-vulkán kitöréseinek előrejelzésére.[3]
  • május 11.: Massachusettsi mérnökök egy csoportja végrehajtja az első „földönkívüli” lézerkísérletek egyikét: lézernyalábot irányítanak a Holdra, majd regisztrálják a visszaverődését.[3]
  • május 12.: Washingtonban az Amerikai Fizikai Társaság ülésén bejelentik egy új elemi részecske, az η-mezon (éta-mezon) felfedezését.[3]
A Karmir-Bluron lévő régészeti lelőhely
Az Aurora 7 nevű Mercury űrhajó kilövése
  • május 24.: a Mercury-sorozathoz tartozó amerikai Aurora 7 űrhajó felbocsátása, fedélzetén [5] Malcolm Carpenter. Az űrhajó háromszor megkerülte a Földet.[3]
  • július 1-2.: A Szovjet Tudományos Akadémia több alintézményének kibernetikai konferenciája. Számos témából főképp kettő váltott ki közérdeklődést: a kibernetika tudományának definíciója (A. A. Ljapunov, Sz. V. Jablonszkij előadásai); valamint A. N. Kolmogorov előadása („Az élet és gondolkodás a kibernetika szemszögéből”), melyben többek között azt fejtegette, hogy az élő és gondolkodó lény fogalmának minden olyan modelljét, amely eléggé tökéletesen tükrözné ezeket a vonásokat, szintén az élő és gondolkodó lények osztályába kellene sorolni.[3]
A Telstar műhold (a felszínén lévő kékes képletek napelemek)
  • július 10.: Az AT&T cég Telstar híradástechnikai műholdjának fellövése. A műhold tévéadások és telefonbeszélgetések továbbítását végezte.[3] (A brit Tornados rockzenekarnak a műholdról írt (instrumentális) zeneszáma a brit, a belga, az ír listák élére kerül, és számos más országban is előkelő helyen végez [6] .
  • július 16.: Az UTA laborjaiban elkészült egy elektronikus számológép, ami nem lyukkártya-bevitelű, hanem a közönséges papírra írógéppel írt számokat olvas be.[3]
  • július 18.: Új és rendkívül instabil, ideiglenesen „ξ*-nak” (olv.: „kszí sztár”) nevezett elemi részecske felfedezése egy időben (de függetlenül) a Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumban és a szintén USA-beli Syracusai Egyetemen.[3]
  • szeptember 16.: Új elemi részecske, az f° detektálása amerikai kutatók által a Brookhaveni Nemzeti Atomenergia-laboratóriumban. A semleges részecske kb. 30%-kal nehezebb a protonnál, élettartama 10-23 sec., pí-mezonokra esik szét.[3]
  • július 25-31.: A Nemzetközi Általános Relativitás-és Gravitációelméleti Bizottság relativisztikus gravitációelméleti tárgyú konferenciája Jablonban (Varsó környékén). A fő téma az ekkoriban már elismert létezésű gravitációs hullámok mibenléte, és kísérleti észlelésének lehetősége.[3]
  • augusztus 11.: Föld körüli pályára áll a Vosztok–3 űrhajó, utasa Andrijan Grigorhevics.[3]
  • augusztus 12.: Föld körüli pályára áll a Vosztok–4 űrhajó, utasa Pavel Romanovics Popovics alezredes. A két űrhajó rekord kis távolságra megközelítette egymást, a kísérlet célja az ilyen navigációs műveletek és ennek során a rádióösszeköttetés jellegének vizsgálata.[3]
  • augusztus 20.: A Stanfordi Egyetem elektronikai laborjában a világon először továbbítottak mikrohullámú jeleket lézer segítségével, amely „fontos lépés a laser híradástechnikai felhasználása felé”.[3]
A Mariner–2 űrszonda (fantáziarajz)
  • augusztus 27.: A Mariner–2 amerikai Vénusz-vizsgáló űrszonda fellövése, fedélzetén mintegy 18 kg-nyi (a szonda tömegének kb. 10%-a) érzékelőműszerrel: köztük rövidhullámú és infravörös radiometrikus berendezések (a felszíni hőmérséklet mérésére és a légkör vizsgálatára), magnetométerek, ionizációs kamra és három Geiger–Müller-cső; továbbá egy detektor a Nap részecskesugárzásának és a kozmikus por paramétereinek mérésére.[3]
  • szeptember 22.: Albert Falcaud és Claude Veslit francia tudósok a közismert oceanográfus honfitársuk, Cousteau elgondolásai alapján egy teljes hetet töltöttek a marseille-i part közelében 10 m mélyen a víz alatti tengerfenéken felállított ideiglenes szálláson, hogy a körülmények emberre gyakorolt fiziológiai hatását tanulmányozzák.[3]
  • október 3.: A Föld körüli pályára fellőtt amerikai Sigma–7 űrhajó elindítása, utasa Walter Shirra. Az egy fordulatot 88,5 perc alatt megtevő űrhajó hatszor kerülte meg a bolygót, majd kabinja a Csendes-óceánon landolt.[3]
  • november 1.: A szovjet Mars-program keretében elindítják a világűrbe a Marsz–1 űrszondát („bolygókutató állomást”).[3]
Sematikus rajz a Mariner–2 sugárzásmérő műszereinek felvételkészítési programjáról a Vénusznál. [mj 2]

Közlekedéssel kapcsolatos fontosabb események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1962 a sportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1962 a jogalkotásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halálozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti ünnepek, évfordulók, események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nobel-díjasok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Lev Davidovics Landau
Kémiai Max Ferdinand Perutz, John Cowdery Kendrew
Orvosi-fiziológiai Francis Harry Compton Crick, James Dewey Watson, Maurice Hugh Frederick Wilkins
Irodalmi John Steinbeck
Béke Linus Carl Pauling

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A tudóst a sztálini Nagy Tisztogatás idején (a harmincas évek végén) kivégezték, legtöbb műve csak évtizedekkel halála után jelent meg; ld. angol Wikipédia.
  2. A műszerek meghibásodása miatt a program csak részben valósult meg.


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula, [Budapest], 1999. 141. p. ISBN 963-9215-51-1
  2. ^ a b c Baló György–Lipovecz Iván: Tények Könyve '92, Ráció Kiadó Kft., [Budapest], 1992. 152-153. oldal, ISSN 0238-3748
  3. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae Leonyid Fjodorovics Iljicsov: Tudományos eseménynaptár, 1962 január-december. In: Szalai Sándor (szerk.): Ember és világ. (A Tudomány és emberiség II. évkönyve). AK, Bp., 1964.
  4. Тангутская филология. Исследования и словарь. В 2 кн. М., ИВЛ. 1960. 1000 экз. Кн.1. Исследования. Тангутский словарь. Тетради I-III. 602 стр. Кн.2. Тангутский словарь. Тетради IV-VIII. 684 стр. // Tangut philology. Research and dictionary. In two volumes. Moscow, Oriental Literature Publishing House, 1960. 1000 copies. Volume One: Research. Tangut Dictionary. (Notebooks I-III). 602 pp. Volume Two, Tangut Dictionary. (Notebooks IV-VIII). Terj.: 684 old.
  5. Filmhíradó-kommentárszöveg a Magyar Nemzeti filmarchívumból; 1962/23. Hiv. beill. 2011, 08. 05.
  6. Telstar (angol WP)


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1962 témájú médiaállományokat.