József nádor
| József nádor | |
 |
|
| Barabás Miklós: József nádor | |
| Született | Firenze 1776. március 9. |
| Elhunyt | Buda 1847. január 13. (70 évesen) |
| Foglalkozása | politikus |
Habsburg József nádor (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich; (Firenze, 1776. március 9.[1][2] – Buda, 1847. január 13.), német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k.k. Generalfeldmarschall), 1796-tól haláláig Magyarország nádora, a Habsburg-ház ún. magyar vagy nádori ágának megalapítója.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Származása, testvérei [szerkesztés]
József Antal főherceg 1776. március 9-én [1][2] született Firenzében, a Toszkánai Nagyhercegség fővárosában, a Poggio Imperiale nagyhercegi palotában.
Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-házból való Lipót toszkánai nagyherceg (1747–1792), a későbbi II. Lipót osztrák főherceg, német-római császár, magyar és cseh király, édesanyja pedig a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő (María Luisa de España, 1745–1792) volt. József Antal az uralkodópár 16 gyermeke közül kilencedikként született. A felnőtt kort megérő testvérek:
- Mária Terézia Jozefa főhercegnő (1767–1827), aki I. Antal szász királyhoz ment feleségül.
- Ferenc József Károly főherceg (1768–1835), a későbbi II. Ferenc német-római császár, I. Ferenc néven osztrák császár, magyar és cseh király.
- Ferdinánd József János főherceg (1769–1824), később III. Ferdinánd néven Toszkána nagyhercege.
- Mária Anna Ferdinanda főhercegnő (1770–1809), a prágai Szent Teréz apácakolostor főapátnője.
- Károly főherceg (1771–1847) tábornagy, Teschen hercege, Napóleon legyőzője az asperni csatában.
- Sándor Lipót főherceg (1772–1795), 1790-től haláláig Magyarország nádora.
- József Antal János főherceg (1776–1847), a későbbi József nádor
- Mária Klementina főhercegnő (Maria Klementine von Österreich, 1777–1801), aki Ferenc nápoly–szicíliai trónörököshöz ment feleségül.
- Antal Viktor főherceg (1779–1835), Köln püspöke, 1816–1828-ig a Német Lovagrend Nagymestere.
- János főherceg (1782–1859) tábornagy, a „stájer herceg”.
- Rainer József főherceg (1783–1853) tábornagy, a Lombard–Velencei Királyság alkirálya.
- Lajos főherceg (1784–1864) tábornagy, 1836–1848-ig az Államkonferencia vezetője.
- Rudolf főherceg (1788–1831) bíboros, Olmütz hercegérseke, Beethoven mecénása.
Politikai, közéleti működése [szerkesztés]
József Antal főherceg gyermekéveit a firenzei nagyhercegi udvarban töltötte. Tizennégy éves volt, amikor 1790-ben apja megörökölte a császári trónt, és családjával együtt Bécsbe költözött. 1792-ben mindkét szülőjét elveszítette, három hónapon belül. József Antal elsőszülött bátyja, a 24 éves Ferenc lett az uralkodó (II. Ferenc néven német-római, 1804-től I. Ferenc néven osztrák császár).
József Antal főherceg tizenhat éves korában járt először Pest-Budán, amikor bátyját, Ferencet Budán magyar királlyá koronázták (1792. június 6-án). Ekkor még másik bátyja, Sándor Lipót főherceg (1772–1795) volt Magyarország nádora. 1795-ben Sándor Lipót nádor egy vegyészbaleset következtében fiatalon életét veszítette. A császár 1795. szeptember 20-án 19 éves öccsét, József Antal főherceget jelölte ki Magyarország császári helytartójává (Regent). József Antal főherceg Budára költözött. A Diadalkapun át vonult be a városba. Köszöntésére Buda polgármestere, Laszlovszky József mondott beszédet.[3] Kinevezték a császári–királyi hadsereg tábornagyává (Generalfeldmarschall), több ezrednek tulajdonosa (tiszteletbeli ezredpanacsnoka) lett.
A fiatal főherceg megtanult magyarul, ennek nyomán hamar megkedvelték Magyarországon. Helytartói kinevezése után egy évvel, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen a rendek közfelkiáltással megválasztották őt a Magyar Királyság nádorává, ami a király után a legmagasabb közjogi méltóságnak számított. A nádorok sorában a százharmadik helyet foglalta el, ő volt az utolsó előtti nádor. Korábban a Habsburg-házból csupán fiatalon elhunyt bátyja kapta meg ezt a méltóságot. Tisztségét több mint 50 esztendőn át töltötte be. Az ország állapotáról írott nádori jelentéseiben többször is javasolta császári bátyjának, I. Ferencnek, hogy az uralkodó térjen vissza az alkotmányosság útjára, és átgondolt reformokkal igyekezzék javítani a magyar közvéleménynek az uralkodóházhoz való viszonyát. Kieszközölte, hogy a császár kegyelmet adjon a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek.
József nádor a magyar reformkor idején élt. Sokat tett az ország gazdasági és kulturális felemelkedéséért, Pest-Buda fejlesztéséért. 1808-ban létrehozta a Szépítő Bizottságot, amely a klasszicista építészeti stílus felvirágoztatását, a város egységes stílusú épületekkel való gazdagítását segítette. E szellemben épült a Nemzeti Múzeum is. Kezdeményezte Pest fejlesztését, így a hatalmas Német Színház felépítését (1808–1812), illetve az új pesti városrész, a Lipótváros kiépítését (amely a király és a nádor apjának, II. Lipót császárnak és királynak nevét kapta). A műszaki újdonságok iránti érdeklődésének számos tanújelét adta. Kezdeményezte a Gellért-hegyi Egyetemi Csillagda (csillagvizsgáló) építését, a Császári-királyi Magyar Ludovika Akadémia (Ludoviceum) építését, amely József nádor édesanyjának nevét viseli. Előmozdította a Pest és Vác közötti vasútvonal és a Kőbányára vezető próbavasút létrehozását. Jelentős része volt a Városliget rendezésében. Megvásárolta és parkosította a Margit-szigetet.
Segítette a magyar kultúra sorsának javítását, adományaival bővítette a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit, fejlesztette az Országos Széchényi Könyvtárat. A Magyar Tudományos Akadémia alapításához Széchenyi István mellett József nádor is jelentősen hozzájárult, 10 000 forintos adományával. Az Akadémia működését később is rendszeresen támogatta. Támogatott és felkarolt számos haladó polgári kezdeményezést, így alakulhatott meg a Magyar Gazdasági Egylet, a Kisfaludy Társaság, a Tudós Társaság, a Természettudományi Társaság és a Vakok Intézete is. Ő maga jegyezte az újonnan alakult Kereskedelmi Bank első részvényeit.
Bőkezű mecénásként támogatta a művészeteket és a közoktatást. Szorgalmazta a műszaki oktatás első magyarországi intézményének, a II. József császár rendeletére még 1782-ben felállított Ipartanodának fejlesztését. (Ez az intézmény 1856-tól József nádor nevét viselte, majd 1871-ben egyetemi rangot kapott, belőle fejlődött ki a mai Műegyetem).
Alcsútdoboz határában kiépítette az alcsúti kastélyt, melyet Pollack Mihállyal együtt tervezett. Az alcsúti uradalomban mintagazdaságot rendezett be. A kastély parkjában arborétumot rendeztetett be háromszáznál több ritka növényfajjal, amely ma is látogatható. Szolgálatába fogadta Tost József császári kertész 3 fiát, akik a Budai Királyi Vár, a Nádorkert (a mai Lágymányos területén, a Budafoki út, Hengermalom utca, a Duna és a vasúti töltés között volt), a Margitsziget és az alcsúti kastély kertészeti munkáit irányították.
Budán hunyt el 1847. január 13-án, 71 éves korában. Halála után a rendek fiát, Istvánt választották utódává. A nádort, „aki Habsburgnak született és magyarnak halt meg”, a Budavári Királyi Palota nádori kriptájában helyezték el, majd ide temették fiát, az utolsó magyar nádort és más családtagjait is. Temetése alkalmából Kossuth Lajos pesti újságíró, a Védegylet vezetője, e méltató sorokat írta róla: „És Ő, az agg Nádor míg testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült.”
Alig több, mint egy évvel József nádor halála után kitört a bécsi és a pesti forradalom.
Házasságai, gyermekei [szerkesztés]
József Antal főherceg háromszor nősült meg:
Első felesége Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1783–1801), I. Pál cár leánya, Nagy Katalin cárnő unokája volt. A fiatalasszony 1801-ben első gyermekének, Alexandrina főhercegnőnek születésekor gyermekágyi lázban meghalt, kislányával együtt.
Második házasságát 1815. augusztus 30-án Schaumburgban kötötte Hermina Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym-i hercegnővel (1797–1817), aki 1817. szeptember 14-én, ikergyermekeinek születése után gyermekágyi lázban elhunyt. Gyermekei:
- Hermina Amália Mária főhercegnő (1817–1842), aki egy prágai kolostor vezetőjeként (apátnőjeként) hunyt el.
- István Ferenc főherceg (1817–1867), István nádor néven 1847-től 1848. szeptember 24-éig Magyarország utolsó nádora.
Harmadik házasságát 1819. augusztus 24-én a Stuttgart melletti Kirchheim unter Teck várkastélyában kötötte az evangélikus vallású Mária Dorottya württembergi hercegnővel (1797–1855). E házasságból 5 gyermek született:
- Erzsébet Karolina főhercegnő (*/† 1820, egy hónapig élt).
- Sándor Lipót Ferdinánd főherceg (1825–1837, 12 évesen meghalt).
- Erzsébet Franciska Mária főhercegnő (1831–1903), akinek első férjétől, Habsburg–Estei Ferdinánd Károly Viktor főhercegtől (1821-1849) egy leánya született, Habsburg–Estei Mária Terézia Henrietta főhercegnő, modenai hercegnő (1849–1919), aki később III. Lajos bajor király feleségeként Bajorország királynéja lett. Erzsébet Franciska második férje Habsburg–Tescheni Károly Ferdinánd főherceg volt, (Károly főhercegnek, Teschen első hercegének fia).
- József Károly Lajos főherceg (1833–1905), császári-királyi lovassági tábornok, 1869-től haláláig a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka.
- Mária Henrietta főhercegnő (1836–1902), aki Lipót brabanti herceghez, a későbbi II. Lipót belga királyhoz (1835–1909) ment feleségül, és Belgium királynéja lett.
Emlékezete, utóélete [szerkesztés]
József nádor Magyarországon igen népszerű személyiség volt. A „legmagyarabb Habsburgnak” tartják. Számos intézmény, közterület őrzi nevét. József nádor késői leszármazottai mindmáig szoros kapcsolatokat ápolnak Magyarországgal.
- József nádor tér: Budapest V. kerületében teret neveztek el róla, ahol szobra is látható, a Pénzügyminisztérum épülete előtt (Johann von Halbig alkotása).
- A mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődjét, Institutum Geometricum nevű mérnökképző intézetet 1782-ben alapították, a budai tudományegyetem bölcsészeti karán belül. 1846-ban nyitották meg az önálló magyar mérnökképző intézetet, amely József nádor tiszteletére a József Ipartanoda nevet vette föl. 1934-ben alakult meg a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, amely 1949-ig viselte József nádor nevét.[4]
- József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola (Budapest): 1992-ben alapította a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ. 2001. augusztus 29-én a Vígszínházban felvette József nádor nevét, védnöke József nádor ükunokája, Habsburg–Lotaringiai Mihály főherceg, a zászlóanyaságot Habsburg–Lotaringiai Krisztina vállalta el.[5]
* Azonban: A budapesti Józsefvárost és a József körutat nem József nádorról, hanem II. József császárról nevezték el (Lásd: a Budapest VIII. kerülete).
Kastélyának, síremlékének későbbi sorsa [szerkesztés]
- Alcsúti kastély (Alcsútdoboz): A második világháború végén a lakók, a Habsburg-család tagjai Nyugatra menekültek. A kastélyt ezután helyi lakosok teljesen kifosztották, gazdag berendezését széthordták. Egy időre szovjet katonai parancsnokság költözött bele. Az épületben később tisztázatlan (?) körülmények között tűz keletkezett, teljesen leégett, elpusztult, építőanyagát elhordták, ma csak a főbejárat oszlopsora és homlokzatának egy darabja (a portikusz) látható.
- A 1970-es években, amikor az 1945 óta romos állapotú budai királyi palota felújítása elkezdődött, a nádori kriptát a sírokkal együtt ismeretlenek (?) több alkalommal, rendszeresen visszajárva, módszeresen megrongálták és kifosztották, nyilvánvalóan az őrszemélyzet tudtával és közreműködésével. A helyreállításba antropológus szakértőket is bevontak. A kripta ma régi állapotában látogatható.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ^ a b Paul Theroff: An Online Gotha
- ^ a b Euweb/Habsburg Genealogy
- ↑ Oratio qua reg. Haered Principem Josephum, regium per Hungariam locumentenem... anno 1795. die vero 19. Septembris occasione festivi eius in metropolim civitatem Budensem ingressus, nomine magistratus et electae civium communitatis profundissima cum subiectione salutavit
- ↑ A BME egyetemtörténeti lapja
- ↑ Az intézmény honlapja
További információk [szerkesztés]
- József nádorral kapcsolatos linkek gyűjteménye (portál)
- A reformkor másfél évtizede (a Fejér megyei levéltárban)
- József nádor élettörténete, (Fót város honlapján)
- Hankó Ildikó – Kiszely István: A nádori kripta felmérése a sírrablás után
Kapcsolódó cikkek [szerkesztés]
Irodalom [szerkesztés]
- Vörös Károly: Erzherzog Joseph Anton, Palatin in Ungarn (József Antal János főherceg, Magyarország nádora), megjelent: Der pannonische Raum zwischen Beharrung und Fortschritt – Das Modernisierungsprogramm im 19. Jhdt. bis zum Ausgleich (1867/68) – A pannón térség a maradiság és haladás között a XIX. században, az 1867/68-as kiegyezésig, a mogersdorfi Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpózium évkönyvében, 1982-ben (Burgenlandi Tartományi Levéltár).
- Gonda Imre – Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség, Gondolat, Budapest, 1978. ISBN 963-280-714-6
- A.J.P. Taylor: A Habsburg Monarchia (The Habsburg Monarchy) 1809-1918, Scolar, Budapest, 2003. ISBN 963-9193-87-9
- Hankó Ildikó – Kiszely István: A nádori kripta, Babits Kiadó, Szekszárd, 1990. ISBN 963 7805 54 0 (Online:MEK-OSZK)
