Lipótváros

Lipótváros

Lipótváros és környéke látképe, középen a Szent István-bazilika
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	V.
Alapítás dátuma	1780-as évek
Népesség
Teljes népesség	16 704 fő (2001)^[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól	0–0,5 km
Elhelyezkedése
Lipótváros Pozíció Budapest térképén Koordináták: é. sz. 47° 30′ 9″, k. h. 19° 3′ 3″47.5025, 19.0508333333
é. sz. 47° 30′ 9″, k. h. 19° 3′ 3″47.5025, 19.0508333333

A Széchenyi rakpart

Lipótváros Budapest városrésze az V. kerületben. Itt található Magyarország pénzügyi és közigazgatási központja.

Fekvése[szerkesztés]

A Lipótváros Budapest V. kerületének északi felére terjed ki. Déli határa a Vigadó tér déli oldala – Deák Ferenc utca – Deák Ferenc tér vonalon fut, ez választja el a kerület déli városrészétől, a Belvárostól. A többi irányban határai a kerület határával esnek egybe (keleten a Bajcsy-Zsilinszky út, északon a Szent István körút, nyugaton pedig a Duna).

Története[szerkesztés]

A Lipót (ma Szt. István) körút kiszabályozása a Fegyvergyár utca vonalában

A középkorban a dunai átkelőhely körüli területen több kisebb település volt (Révjenő, Újbécs). Ezek a falvak a török időkben teljesen elpusztultak. A 18. század végétől elsőbb a városfalhoz közeli déli terület települt be ismét. A környék fejlődésére élénkítően hatott az 1787-ben létesült hajóhíd, amely Pestet és Budát kötötte össze. II. József idejében, 1786-tól a korabeli belvárostól északra, a mai Szabadság tér és a szomszédos háztömbök területén felépült Újépület és a pesti városfal között új városrész keletkezett, amely II. Lipót koronázásakor, 1790-ben kapta a Lipótváros nevet. Schilson János készítette az első területrendezési tervet 1789-ben. A terv az akkoriban már épülőfélben volt Újépület és a városfal közötti területet mértani rendszer szerint osztotta fel. Kialakította a mai Erzsébet tér és a Szent István tér helyét és a környék sakktáblaszerű úthálózatát. Ez okozta később az Andrássy út és a Lánchíd közvetlen összeköttetésének hiányát – az Andrássy út folytatása a Dunáig a mai József Attila utca. 1805-ben Hild János készített tervet a városfaltól a mai Markó utcáig terjedő rész rendezésére.

A mai városkép kialakulásának fontos állomása volt 1897: ekkor az Újépületet lebontották, helyén kialakult a Szabadság tér. Ekkor alakult ki az Országház építésével a Kossuth Lajos tér is. A terület az ország politikai-közigazgatási központjává vált, az ide települt ipart (például Valero-gyár) kitelepítették. Az Újlipótvárosnak nevezett negyed a Lipótváros északi részén az 1910-es évektől épült ki a Dráva utcáig.