Lipótváros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lipótváros
Будапешт.jpg
Lipótváros és környéke látképe, középen a Szent István-bazilika
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület V.
Alapítás dátuma 1780-as évek
Népesség
Teljes népesség 16 704 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól 0–0,5 km
Elhelyezkedése
Lipótváros (Budapest)
Lipótváros
Lipótváros
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 03′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 03′ 03″

Lipótváros Budapest városrésze az V. kerületben[* 1]. Itt található Magyarország pénzügyi és közigazgatási központja. A katolikus egyházi adatokban Szentistvánváros néven szerepel[2][3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lipótváros Budapest V. kerületének északi felére terjed ki. Déli határa a Vigadó tér déli oldala – Deák Ferenc utca – Deák Ferenc tér vonalon fut, ez választja el a kerület déli városrészétől, a Belvárostól. A többi irányban határai a kerület határával esnek egybe (keleten a Bajcsy-Zsilinszky út, északon a Szent István körút, nyugaton pedig a Duna).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelem előtti időkben nem létezett még Margitsziget, kisebb szigetek voltak a Duna folyása mentén. Ugyanekkor a Rákos árok körülvette ezt a területet, tehát valójában sziget volt. A Rákos árok északabbra vált ki a Dunából, és a mai Ferencváros területén lépett vissza a főmederbe. Talaja emiatt jellegzetesen öntéstalaj, s ez megnehezítette a II. Metró építkezését is. A középkorban a dunai átkelőhely körüli területen több kisebb település volt (Révjenő, Újbécs). Ezek a falvak a török időkben teljesen elpusztultak. A 18. század végétől előbb a városfalhoz közeli déli terület települt be ismét. A környék fejlődésére élénkítően hatott az 1787-ben létesült hajóhíd, amely Pestet és Budát kötötte össze. II. József idejében, 1786-tól a korabeli belvárostól északra, a mai Szabadság tér és a szomszédos háztömbök területén felépült Újépület és a pesti városfal között új városrész keletkezett, amely II. Lipót koronázásakor, 1790-ben kapta a Lipótváros (Leopoldstadt) nevet[4]. Schilson János készítette az első területrendezési tervet 1789-ben. A terv az akkoriban már épülőfélben volt Újépület és a városfal közötti területet mértani rendszer szerint osztotta fel. Kialakította a mai Erzsébet tér és a Szent István tér helyét és a környék sakktáblaszerű úthálózatát. Ez okozta később az Andrássy út és a Lánchíd közvetlen összeköttetésének hiányát – az Andrássy út folytatása a Dunáig a mai József Attila utca. 1805-ben Hild János készített tervet a városfaltól a mai Markó utcáig terjedő rész rendezésére.

Az 1838-as árvíz csaknem teljesen elöntötte; vízborítottsága néhol a két métert is elérte. Az árvíz szintje alól két magaslat emelkedett ki, ahová menekülni tudott a lakosság. Az egyik a lipótvárosi plébániatemplom (ennek emlékére építették ide a Bazilikát). A másik az Újépület északnyugati sarkánál, kb. a mai Báthori utca és Vécsey utca környékén.

A Váci töltés (Waizner Damm) mellett épült a vasúti Indóház. Ezt a mai Nyugati pályaudvar elkészülte után lebontották; erre a helyre kerültek az ú.n. Wesetend házak.

A városrész beépítése a Terézváros irányából haladt nyugat felé. A régebbi térképeken látható, hogy A Duna és a Váci körút (Bajcsy-Zsilinszky út) között még az 1870-es években is beépítetlen telkek találhatóak (köztük gyárak is, mint a Valero selyemgyár). Ezeknek a telkeknek a beépítését 1874 és 1914 között végezték el.[5]

A mai városkép kialakulásának fontos állomása volt 1897: ekkor az Újépületet lebontották, helyén kialakult a Szabadság tér. Ekkor alakult ki az Országház építésével a Kossuth Lajos tér is. A terület az ország politikai-közigazgatási központjává vált, az ide települt ipart (például Valero-gyár) kitelepítették. Az Újlipótvárosnak nevezett negyed a Lipótváros északi részén az 1910-es évektől épült ki a Dráva utcáig.

A Széchenyi rakpart

Gyárváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A telekhatárok - és így a még névtelen utcák kijelölése után gyárak települtek a Lipótvárosba.

  • 1838 Pesti Hengermalom Társaság; később József Hengermalom a jelenlegi Honvédelmi Minisztérium területén
  • 1865 Haggenmacher Hengermalom a jelenlegi Szent István körút és a Szemere utca sarkán
  • Pesti Vasöntő és Gépgyár. Az 1848-as forradalom alatt államosították és átállították fegyvergyártásra. Erről kapta a nevét a Fegyvergyár utca (Szent István körút)
  • Valero Selyemgyár. Még a XIX. században kaszárnyává alakították. Emlékét az épületen emléktábla őrzi.
  • 1854 Pesti Cukorfinomító Gyár a mai Szent István körút és a Bihari János utca találkozásánál[6]

Városszerkezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lipótvárost a XIX. század elején a hagyományos sugaras szerkezet helyett modernebb, négyzetrácsos szerkezetűnek tervezték. Ezt a szerkezetet néhány középület és tér törte csak meg. A Duna kanyarulata miatt a derékszögű szerkezetet nem volt lehetséges következetesen megtartani. Ezért a Szalay utcától északra az utcák merőlegesek a Lipót (Szent István) körútra; az Alkotmány utcától délre merőlegesek a Fürdő (József Attila) utcára. Ez utóbbi szerkezetet részben a Fő utca (Arany János utca), részben az Újépület határozta meg. Az ezekre merőleges (kelet–nyugati irányú) utcák egymástól kb. 20 fokos szögben eltérnek.

Két részre szakadt a Nádor utca, amelyet az Országház építése tört ketté; emiatt külső (északi) része önálló nevet kapott (Falk Miksa utca). Fordítva: az Újépület lebontása után egyesítették a Báthory utcát az egyenes folytatásaként már meglévő Gyapjú utcával.

Határai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állandónak tekinthető határa nyugat felől a Duna, kelet felől a Bajcsy-Zsilinszky út.

A Lipótváros határait 1989 óta fővárosi rendelet[7] határozza meg a következőképpen: Szent István körút – Nyugati tér – Bajcsy-Zsilinszky út – Deák Ferenc tér – Deák Ferenc utca – a Vigadó tér déli oldala – a Duna folyam.[8]

Északi határainak előzményét az 1838-as árvízben látjuk. Akkor ugyanis Pestet egy észak–dél irányú töltés védte, a Waitzner Damm, amely nem volt képes megvédeni a várost. Ezért építettek egy nyugat–kelet irányú töltést a jelenlegi Szent István körút vonalában. Akkor ott különféle gyárak működtek. Ám a Nagykörút tervezési munkálatai (és az épülő Margit-híd) miatt ezt a töltést hamarosan lebontották, az erre haladó iparvágányt is felszedték; megkezdődött a modern nagyvárosi körút és az azt környező épületek építése. 1874 után már többemeletes bérházak emelkedtek az akkori Lipót körút mentén (főként a Terézvároshoz közeli részeken).

Déli határainak előzménye a középkori városfal. Ezen állt a Váci kapu (a Vörösmarty tér környékén), valamint bástya, illetve rondella a mai Deák Ferenc tér környékén. Ezért volt a Deák Ferenc utca egyik régi neve: Bástya utca.

Utcanévváltozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1872. és 1874. között rendezte az utcaneveket. Az újonnan létrejött fővárosban számtalan név nélküli utca volt, de túl sok volt az egyező utcanév is. Ekkortól kezdve magyar nyelvű utcaneveket határoztak meg.[9]

Név 2014-ben utolsó változás Előző nevek
Jászai Mari tér 1950 Rudolf trónörökös tér 1903, 1918 Leiningen tér, 1919 Rudolf tér, 1938 Rudolf trónörökös tér, 1947 Rudolf tér
Szent István körút 1937 Lipót körút, korábban: Neuer Damm Strasse (1840), illetve Tüköry töltés. Az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt itt gépgyár működött, ezért nevezték Fegyvergyár utcának is.
Falk Miksa utca 1910 Neuer Strassen Damm (Új úti védgát, folytatódott a mai Újlipótváros területén) 1854; Nádor utca 1874; Juhász Andor[* 2] utca 1943; Néphadsereg utca 1953
Stollár Béla utca 1951 Valero utca 1840; Eisenbahn Linie (Vaspálya vonal) 1854; Clotild Gasse 1860; [10] Jelenleg is emléktábla látható a Valero-gyár épületén, ezt 1776-ban alapították Klotild utca [* 3]
Balassi Bálint utca 1954 Személynök utca
Balaton utca 1991 Rothermere utca 1936; Moszkva utca 1948; Pálffy György utca 1969, Balaton utca 1872
Nyugati tér 1992 Berlini tér 1914 (A Lipót körút, a Váci út, a Teréz körút és a Gyár utca[* 4] közötti, korábban névtelen tér); Marx tér 1945
Honvéd utca 1874 Honvéd utca, eredeti név
Honvéd tér 1990 Néphadsereg tér 1954 (a II. Világháborúban elpusztult háztömb helyén)
Szalay utca 1872 Szalay Gasse
Tér a Markó utca–Nagy Ignác utca–Honvéd utca–Stollár Béla utca között Ferdinand Platz[* 5]
Markó utca 1872 Markó Károly festőművész
Szemere utca 1872 Szemere Gasse[* 6]
Nagy Ignác utca 1953 Koháry utca 1874
Kálmán Imre utca 1967 Stern Gasse 1858, Csillag utca 1866, Kálmán utca[11] 1874
Alkotmány utca 1874 Sonnen Gasse 1850 körül, illetve részben Fa tér 1860 [12]
Kossuth Lajos tér 1927 Hajóhivatal tér[* 7]; Országház tér, majd Népszava tér[13]
Vajkay utca 2000 László Jenő utca (1963)[* 8]
Kozma Ferenc utca 1953 Gorove utca[14] Gorove István 1819-1881 egy ideig földművelésügyi miniszter volt
Vértanúk tere 1990 Fa tér 1849 előtt; majd Ságvári tér (1945-1990), Vértanúk tere 1936-ban lett
Báthory utca 1874 Woll Gasse 1852, Gyapjú utca, előzőleg a keleti része
Báthory utca 1874 Taucher Gasse (Búvár utca) 1838, Thoringer Gasse (Búvárharang utca) 1831, Holz Plazt 1820, Neue Bierhaus Gasse (Új sörház utca) 1827
Bank utca 1906 Koth Gasse (Sár utca) 1800; Lipótvárosi sétatér, Sétatér utca 1874, Séta utca 1871, Széchenyi sétány[15]; Lengyel Gyula utca 1963
Bajcsy-Zsilinszky út 1945 Vilmos császár körút 1914 IX 9. és 1929; korábban: Váczi körút (Waizenerstasse) 1879 és 1919, régebben: Ország út (1800)[16] A váci városkapu erdetileg valahol a mai Vörösmarty tér környékén állt
Október 6. utca 1953 Niederlagsgasse 1806, Göttergasse 1817, Bálvány utca[* 9] 1874, majd Teleki Pál utca 1941
Vadász utca 1874 Jägerstrasse 1817
Hercegprímás utca 1992 Drei Ktonen Gasse 1804[* 10];[17] A Hercegprímás név eredetileg a Bazilika közelsége miatt Mindszenty Józsefre utalt; Drei Kronen Gasse 1804 Nagy korona utca 1874; Wekerle Sándor utca 1925; Alpári Gyula utca 1952; Nagykorona utca 1991
Szent István tér 1907 a XVIII. században gránátos kaszárnya, Vadvita tér, majd a Hetz Theater[* 11] volt; Waage Gasse, illetve Waagehaus Platz (Mázsaház tér); Kirchen Platz 1850, később Lipót térnek nevezték el 1872-ben, Bazilika tér 1880 körül. Jelenlegi nevét a Szent István Bazilika után nyerte
Arany János utca 1885 Hoch Strasse 1838 Felső út, Fő-út 1874
Vécsey utca 1900 az 1874-es névadás idején még nem voltak meg; az Újépület helyén létesült, ekkor hosszabbították meg idáig a Honvéd utcát is. Ekkor kapott új, az 1849-es Szabadságharcra utaló nevet a Nagysándor utca is.
Aulich utca 1900 az 1874-es névadás idején még nem voltak meg; az Újépület helyén létesült, ekkor hosszabbították meg idáig a Honvéd utcát is. Ekkor kapott új, az 1849-es Szabadságharcra utaló nevet a Nagysándor utca is.
Perczel Mór utca 1900 az 1874-es névadás idején még nem voltak meg; az Újépület helyén létesült, ekkor hosszabbították meg idáig a Honvéd utcát is. Ekkor kapott új, az 1849-es Szabadságharcra utaló nevet a Nagysándor utca is.
Kiss Ernő utca 1900 az 1874-es névadás idején még nem voltak meg; az Újépület helyén létesült, ekkor hosszabbították meg idáig a Honvéd utcát is. Ekkor kapott új, az 1849-es Szabadságharcra utaló nevet a Nagysándor utca is.
Tüköry utca 1960 Tükör utca, Spiegel Gasse 1850 (Spegel József Tamás emlékére, aki nemsi névként a Tüköry nevet használta)
Akadémia utca 1874 Obere Donau Zeile 1840, Újpester Strasse 1860, Akademie Gasse 1865
Sas utca 1990 Rappen Schwarzer Gasse (Három fekete paripa utca) 1804, Zwei Adler Gasse 1850; Két sas utca 1850; Sas utca 1874; Guszev utca 1951
Zoltán utca 1991 Raben Gasse 1838; Attila Gasse 1858; Beloiannisz utca 1952[18]
Garibaldi utca 1956 Bräuhaus Gasse (Sörház utca) 1830, Biber Gasse (Hód utca) 1838, Géza utca 1874, (1858-ban Geyza utca)
Garibaldi köz 1973
Nagysándor József utca 1987 Rörich Gasse, Morgen Gasse, Hajnal utca 1886, Nagy Sándor utca 1929
Zrínyi utca 1874 Alster Gasse, Zrínyi Gasse 1848 előtt, Haynau Gasse 1849, Zrínyi Gasse 1860
Hold utca 1991 Neugebäude Gasse 1790, Mondschein Gasse 1838; Mond Gasse 1850; Hold utca 1874; Klebelsberg Kuno utca 1938; Hold utca 1947; Rosenberg házaspár utca 1953
Bihari János utca 1952 Sólyom utca 1874; Zsitvay Leó utca 1935
Nádor utca 1874 Auf der Neu Bau 1790, Wind Gasse 1805, Tiger Gasse 1800, Palatin Gasse, Wind Gasse) 1847; illetve 1990; közben Münnich Ferenc utca 1968
Steindl Imre utca 1963 Kranawetter Grasse (Fenyőmadár utca) 1850, Árpád Gasse 1866, Árpád utca 1874
Vigyázó Ferenc utca 1946 Bélagasse 1829, Béla utca 1874, gróf Vigyázó Ferenc utca 1929
Széchenyi István tér 2011 Salz Platz 1804, Salzamt Platz 1809, Zimmerer Platz 1812; Obere Donau Zeile 1840; Ausladungplatz 1840; Kennebrücke Platz 1850; Ferenc József tér 1858 és 1919 (a koronázás itt történt); Október 29. tér 1918; Roosevelt tér 1946[19] fényképekkel
Széchenyi utca 1817 Kronawettergasse; Fenyvesmadár utca 1874; Sperling Gasse (Veréb utca); Széchenyi Gasse
Széchenyi rakpart 1918 Obere Donau Zeile, Rudolf rakpart 1874
id. Antall József rakpart 2010 Duna-sor; Rudolf rakpart[20]; Széchenyi rakpart; Pesti alsó rakpart néven ismerték
Hild tér 1967 Percenet Gasse (Perc utca)[21][* 12], Minuten Gasse 1838, Perc köz 1874
Mérleg utca 1874 Waaggasse 1838
Podmanicky Frigyes tér 1983 A második világháború alatt elpusztult épületek helyén
Apáczai Csre János utca 1951 Obere Donau Zeile, Ezherzogin Maria Valeria Gasse 1870, Mária Valéria utca 1874, Szentmarjai utca 1919, Móricz Zsigmond utca 1951
József Attila utca 1945 Marokkaner Gasse 1810 (a mai Bajcsy-Zsilinszky utca felőli részen); Baad Gasse 1823; Donaubad Gasse 1833; Fürdő utca 1874;[22] A Fürdő utca az eredeti Bad Gasse fordítása, 217. oldal, a Pfeffer Ignác-féle Diana gyógyfürdőről gróf Tisza István utca 1924 (az akkori Széchenyi tér közelében)
Miatyánk utca 1874 Kupfergasse (Réz utca) Renold János rézműves műhelye után, Pater Noster Gasse
Erzsébet tér 1990 Váci kapu előtti temető, Markt Platz 1787, Jahr Markt Plazt, Neustadt Platz, Alte Markt Platz, Deutsche Theter Platz, Elisabeth Platz 1857 (Erzsébet királynő látogatásának tiszteletére), Sztálin tér 1946, Engels tér 1953
Dorottya utca 1874 Maria Dorothea Gasse 1820 (Mária Dorottya würtembergi hercegnő, József nádor felesége után), Dorothea Gasse 1840
Eötvös tér 1879 Obere Donau Zeile
József nádor tér 1938 Salzamts Grund, Salz Platz, Joseph Platz (József tér) 1820, József tér 1874
Vörösmarty tér 1926 Tigris tér, Theátrom piatz 1812, Deysigst Platz (Harmincad tér) 1830, Játékszín tér 1833, Spazeren Platz 1840, Deutsche Theater Platz 1846, Alte Theater Platz 1866, Gizella tér 1874 (Ferenc József gyermeke születése alkamából), Károlyi Mihály tér 1918
Szende Pál utca 1947 Vogel Gasse 1838, Wurmhof Gasse 1850, Wurm utca 1874
Vigadó utca 1874 Játékszín utca 1833, Theater Gasse 1850, Redout Gasse 1870
Bécsi utca 1874 Bech Gasse, Wiener Gasse

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képviselői irodaház
A helyén előzőleg bérház állt, amely a II: Világháború alatt elpusztult. Első tulajdonosa az Államvédelmi Hatóság volt

Egyházi intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zitterbarth-féle lipótvárosi plébániatemplom (1817-1849)[23], majd Szent István-bazilika
  • Meg nem valósult zsinagóga a Koháry utcában[24] A felhívásra számtalan pályamű érkezett[25][26]
  • Skót egyház a Hold utcában a jelenlegi amerikai nagykövetség közelében
  • Unitárius templom a Nagy Ignác utcában[27]
  • Angol egyház a Hold utca végén (jelenleg német ajkú istentiszteletei hely)[28]

Emlékművek, szobrok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Terek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olimpiai park[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balassi Bálint utcán a Stollár Béla utca torkolatánál egy kis tér emlékeztetett a magyar olimpikonokra. Ezt 2014 nyarán átépítették, jelentősen megnövelték és kerítéssel zárták körbe. Díszes beléptető kapuja és kisebb bejáratai vannak. Süllyesztett sportpálya és elkülönített kutyafuttató tartozik hozzá. Az olimpiai öt karikát – szoborra emlékeztető formában – nemzeti színekre színezve építették fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Eredetileg a Belváros volt a IV. kerület, és a Lipótváros az V. kerület, ezeket vonták össze a mai nevén V. kerületként, Belváros˜–Lipótváros néven
  2. Juhász Andor jogász 1864-1940
  3. Itt állt az Első Bufddapesti Gőzmalom Rt. malma
  4. A jelenlegi Jókai utca torkolata, 1785 után Fabrikengasse
  5. Ferdinánd tér volt a neve 1945 előtt a Lehel térnek is
  6. Itt állt a Haggenmacher Gőzmalom
  7. Tőle északra a jelenlegi képviselői irodaház helyén Lipótváros vízműveit helyezték el
  8. A jelenlegi Néprajzi múzeum helyén a Királyi társzekérraktár állt; ennek lebontása után keletkezett itt az új utca
  9. Göttergasse inkább azt jelenti: Istenek utcája. A Bálvány utca elnevezés félrefordítás eredménye volt
  10. Drei Kronen volt a neve egy vendégfogadónak
  11. Körszínház volt, amelyben meglehetősen brutális állatviadalokat rendeztek
  12. Itt állt a Zum schlag Uhr (A toronyórához) nevű vendégfogadó
  13. A szabadság téri szovjet emlékművet államközi szerződés alapján érintetlenül hagytuk. Viszonzásképpen az orosz állam gondoskodik a Don-kanyarban, Rudkino melletti magyar katonasírok őrzéséről és gondozásáról

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Budapest-Szentistvánváros
  3. Szentistvánvárosi Plébánia
  4. Tanulmányok Budapest múltjából A városrész neve 1790 előtt Új-város volt
  5. Lepel Adrienn: Az ipari épületek élete és újrahasznosításuk folyamata Ph.D. dolgozat melléklete
  6. A főváros régisége
  7. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
  8. Ráday, Mihály, Mészáros György. Budapesti utcanevek A – Z. Budapest: Corvina, 669. o. ISBN 9789631361827 (2013) 
  9. A közterületek átnevezése, 1874 1872 október 10-én kelt 2036. sz határozat alapján az 1874. évi X. törvénycikk 14. §
  10. Szoborséta – Közbevetés: Utcanevek a Szabadság tér környékén
  11. Adatok kitelepítési névsorokból
  12. A névadás időpontjában nem tervezték még a Parlamnt építését
  13. Terek névadása
  14. Az 1848-1849. évi polgári forradalommal és szabadságharccal összefüggő utcaelnevezések a főváros területén
  15. Pest-budai útikönyvek
  16. Kezdetben Radialstrassénak hívták
  17. Utcanevek Budapesten
  18. Budapesti utcanévváltozások
  19. Déry Attila: Lipótváros
  20. Rudolf rakpart
  21. Déli Lipótváros
  22. Tanulmányok Budapest múltjából XXIII. kötet
  23. Déry Attila: Lipótváros fényképekkel
  24. Gábor Eszter: A lipótvárosi zsinagóga pályázata
  25. Lajta Béla digitális archivum
  26. A tervezett zsinagóga rajza
  27. Unitárius templom
  28. Református templom
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipótváros témájú médiaállományokat.
  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 31–32. o. ISBN 963-05-6411-4