Lipótváros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 03′ 03″

Lipótváros
Будапешт.jpg
Lipótváros és környéke látképe, középen a Szent István-bazilika
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület V.
Alapítás dátuma 1780-as évek
Népesség
Teljes népesség 16 704 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól 0–0,5 km
Elhelyezkedése
Lipótváros  (Budapest)
Lipótváros
Lipótváros
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 03′ 03″

Lipótváros Budapest városrésze az V. kerületben. Itt található Magyarország pénzügyi és közigazgatási központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lipótváros Budapest V. kerületének északi felére terjed ki. Déli határa a Vigadó tér déli oldala – Deák Ferenc utca – Deák Ferenc tér vonalon fut, ez választja el a kerület déli városrészétől, a Belvárostól. A többi irányban határai a kerület határával esnek egybe (keleten a Bajcsy-Zsilinszky út, északon a Szent István körút, nyugaton pedig a Duna).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban a dunai átkelőhely körüli területen több kisebb település volt (Révjenő, Újbécs). Ezek a falvak a török időkben teljesen elpusztultak. A 18. század végétől előbb a városfalhoz közeli déli terület települt be ismét. A környék fejlődésére élénkítően hatott az 1787-ben létesült hajóhíd, amely Pestet és Budát kötötte össze. II. József idejében, 1786-tól a korabeli belvárostól északra, a mai Szabadság tér és a szomszédos háztömbök területén felépült Újépület és a pesti városfal között új városrész keletkezett, amely II. Lipót koronázásakor, 1790-ben kapta a Lipótváros (Leopoldstadt) nevet[2]. Schilson János készítette az első területrendezési tervet 1789-ben. A terv az akkoriban már épülőfélben volt Újépület és a városfal közötti területet mértani rendszer szerint osztotta fel. Kialakította a mai Erzsébet tér és a Szent István tér helyét és a környék sakktáblaszerű úthálózatát. Ez okozta később az Andrássy út és a Lánchíd közvetlen összeköttetésének hiányát – az Andrássy út folytatása a Dunáig a mai József Attila utca. 1805-ben Hild János készített tervet a városfaltól a mai Markó utcáig terjedő rész rendezésére.

Az 1838-as árvíz csaknem teljesen elöntötte; vízborítottsága néhol a két métert is elérte. Az árvíz szintje alól két magaslat emelkedett ki, ahová menekülni tudott a lakosság. Az egyik a lipótvárosi plébániatemplom (ennek emlékére építették ide a Bazilikát). A másik az Újépület északnyugati sarkánál, kb. a mai Báthori utca és Vécsey utca környékén.

A városrész beépítése a Terézváros irányából haladt nyugat felé. A mellékelt térképen látható, hogy A Duna és a Váci körút (Bajcsy-Zsilinszky út) között még az 1870-es években is beépítetlen telkek találhatóak (köztük gyárak is, mint a Valero selyemgyár). Ezeknek a telkeknek a beépítését 1874 és 1914 között végezték el.[3]

A mai városkép kialakulásának fontos állomása volt 1897: ekkor az Újépületet lebontották, helyén kialakult a Szabadság tér. Ekkor alakult ki az Országház építésével a Kossuth Lajos tér is. A terület az ország politikai-közigazgatási központjává vált, az ide települt ipart (például Valero-gyár) kitelepítették. Az Újlipótvárosnak nevezett negyed a Lipótváros északi részén az 1910-es évektől épült ki a Dráva utcáig.

A Széchenyi rakpart

Gyárváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A telekhatárok - és így a még névtelen utcák kijelölése után gyárak települtek a Lipótvárosba.

  • 1838 Pesti Hengermalom Társaság; később József Hengermalom a jelenlegi Honvédelmi Minisztérium területén
  • 1865 Haggenmacher Hengermalom a jelenlegi Szent István körút és a Szemere utca sarkán
  • Pesti Vasöntő és Gépgyár. Az 1848-as forradalom alatt államosították és átállították fegyvergyártásra. Erről kapta a nevét a Fegyvergyár utca (Szent István körút)
  • Valero Selyemgyár. Még a XIX. században kaszárnyává alakították. Emlékét az épületen emléktábla őrzi.
  • 1854 Pesti Cukorfinomító Gyár a mai Szent István körút és a Bihari János utca találkozásánál[4]

Városszerkezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lipótvárost a XIX. század elején a hagyományos sugaras szerkezet helyett modernebb, négyzetrácsos szerkezetűnek tervezték. Ezt a szerkezetet néhány középület és tér törte csak meg. A Duna kanyarulata miatt a derékszögű szerkezetet nem volt lehetséges következetesen megtartani. Ezért a Szalay utcától északra az utcák merőlegesek a Lipót (Szent István) körútra; az Alkotmány utcától délre merőlegesek a Fürdő (József Attila) utcára. Ez utóbbi szerkezetet részben a Fő utca (Arany János utca), részben az Újépület határozta meg. Az ezekre merőleges (kelet–nyugati irányú) utcák egymástól kb. 20 fokos szögben eltérnek.

Két részre szakadt a Nádor utca, amelyet az Országház építése tört ketté; emiatt külső (északi) része önálló nevet kapott (Falk Miksa utca). Fordítva: az Újépület lebontása után egyesítették a Báthory utcát az egyenes folytatásaként már meglévő Gyapjú utcával.

Határai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állandónak tekinthető határa nyugat felől a Duna, kelet felől a Bajcsy-Zsilinszky út.

A Lipótváros határait 1989 óta fővárosi rendelet[5] határozza meg a következőképpen: Szent István körút – Nyugati tér – Bajcsy-Zsilinszky út – Deák Ferenc tér – Deák Ferenc utca – a Vigadó tér déli oldala – a Duna folyam.[6]

Északi határainak előzményét az 1838-as árvízben látjuk. Akkor ugyanis Pestet egy észak–dél irányú töltés védte, a Waitzner Damm, amely nem volt képes megvédeni a várost. Ezért építettek egy nyugat–kelet irányú töltést a jelenlegi Szent István körút vonalában. Akkor ott különféle gyárak működtek. Ám a Nagykörút tervezési munkálatai (és az épülő Margit-híd) miatt ezt a töltést hamarosan lebontották, az erre haladó iparvágányt is felszedték; megkezdődött a modern nagyvárosi körút és az azt környező épületek építése. 1874 után már többemeletes bérházak emelkedtek az akkori Lipót körút mentén (főként a Terézvároshoz közeli részeken).

Déli határainak előzménye a középkori városfal. Ezen állt a Váci kapu (a Vörösmarty tér környékén), valamint bástya, illetve rondella a mai Deák Ferenc tér környékén. Ezért volt a Deák Ferenc utca egyik régi neve: Bástya utca.

Utcanévváltozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1872. és 1874. között rendezte az utcaneveket. Az újonnan létrejött fővárosban számtalan név nélküli utca volt, de túl sok volt az egyező utcanév is. Ekkortól kezdve magyar nyelvű utcaneveket határoztak meg.[7]

A jelenlegi Jászai Mari tér előző nevei:

1903 Rudolf trónörökös tér
1918 Leiningen tér
1919 Rudolf tér
1938 Rudolf trónörökös rér
1947 Rudolf tér
1950 Jászai Mari tér

József Attila utca 1945; előzőleg Marokkaner Gasse 1810 (a mai Bajcsy-Zsilinszky utca felőli részen); Baad Gasse 1823; Donaubad Gasse 1833; Fürdő utca 1874;[8] gróf Tisza István utca 1924 (az akkori Széchenyi tér közelében)

Nagy Ignác utca előzőleg: Koháry utca

Szemere utca előzőleg Szemere Gasse[* 1]

Honvéd utca 1872 (a Valero utca 1861 keresztutcája); eredeti név

Stollár Béla utca 1951, előzőleg: Valero utca 1840; Eisenbahn Linie (Vaspálya vonal) 1854; Clotild Gasse 1860;[9] Klotild utca [* 2]

Báthori utca keleti része előzőleg: Gyapjú utca

Bihari János utca 1952; előzőleg: Sólyom utca 1874; Zsitvay Leó utca 1935

Alkotmány utca 1874; előzőleg Sonnen Gasse 1850 körül, illetve részben Fa tér 1860

Zrínyi utca előzőleg: Haynau Gasse

Falk Miksa utca (1910) előzőleg Neuer Strassen Damm (Új úti védgát, folytatódott a mai Újlipótváros területén) 1854; Nádor utca 1874; Juhász Andor[* 3] utca 1943; Néphadsereg utca 1953

Hold utca 1991; Mondschein Gasse 1830; Mond Gasse 1850; Hold utca 1874; Klebelsberg Kuno utca 1938; Hold utca 1947; Rosenberg házaspár utca 1953

Arany János utca 1882, előzőleg Hochstrasse, illetőleg Fő-út

Steindl Imre utca 1963; előzőleg Árpád utca

Vigyázó Ferenc utca előzőleg Sperliggasse; Bélagasse, Béla utca

Széchenyi utca előzőleg Kronawettergasse 1817; Fenyvesmadár utca 1874; Veréb utca; Széchenyi Gasse

Széchenyi István tér 2010; előzőleg Salz Plazt, Salzamt Platz, Zimmermann Platz; Obere Donau Zeile 1830; Ausladungplatz 1840; Kennebrücke Platz 1850; Ferenc József tér 1858 és 1919 (a koronázás itt történt); Október tér 1918; Roosevelt tér 1946[10]

Szent István körút előzőleg: Lipót körút, korábban: Neuer Damm Strasse (1840), illetve Tüköry töltés. Az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt itt gépgyár működött, ezért nevezték Fegyvergyár utcának is.

Tér a Markó utca–Nagy Ignác utca–Honvéd utca–Stollár Béla utca között: Ferdinand Platz[* 4]

Szalay utca előzőleg: Szalay Gasse

Honvéd tér előzőleg: Néphadsereg tér (a II. világháborúban elpusztult háztömb helyén)

Nádor utca 1874 (előzőleg: Palatin Gasse, Wind Gasse) 1874; illetve 1990; közben Münnich Ferenc utca 1968

Balaton utca 1872; Rothermere utca 1936; Moszkva utca 1948; Pálffy György utca 1969

Sas utca 1990; Zwei Adler Gasse 1822; Két sas utca 1850; Sas utca 1874; Guszev utca 1951

Zoltán utca 1991; Raben Gasse 1838; Attila Gasse 1858; Beloiannisz utca 1952[11]

id. Antall József rakpart (2010) korábban Duna-sor; Rudolf rakpart[12]; Széchenyi rakpart; Pesti alsó rakpart néven ismerték

Kálmán Imre utca előzőleg: Kálmán utca[13]

Garibaldi utca előzőleg: Géza utca (egy időben: Geyza utca)

Vajkay utca (2000) előzőleg: László Jenő utca (1963)[* 5]

Kozma Ferenc utca eredetileg Gorove utca[14]

Vértanúk tere 1936 és 1990; a XIX. században: Fa tér 1849 előtt; majd Ságvári tér (1945-1990)

Zrinyi utca előzőleg Alstergasse

Akadémia utca előzőleg Obere Donauzeile

Balassi Bálint utca előzőleg: Személynök utca

Bank utca 1906, illetve 1990; előzőleg Koth Gasse (Sár utca) 1800; Lipótvárosi sétatér, Sétatér utca 1874, Séta utca 1871, Széchenyi sétány[15]; Lengyel Gyula utca 1963

Vadász utca előzőleg Jägerstrasse

Nagysándor József utca előzőleg Hajnal utca

Október 6. utca (1953) eredetileg: Niederlagsgasse 1806, Göttergasse 1817, Bálvány utca[* 6] 1874, majd Teleki Pál utca 1941

Mérleg utca előzőleg Waaggasse

Hild tér előzőleg Perc köz[16][* 7]

Tüköry utca előzőleg: Tükör utca, régebben Spiegel Gasse

Hercegprímás utca 1992[17]; Drei Kronen Gasse 1804[* 8]; Nagy korona utca 1874; Wekerle Sándor utca 1925; Alpári Gyula utca 1952; Nagykorona utca 1991

Szent István tér 1907; előzőleg a XVIII. században gránátos kaszárnya, Vadvita tér, majd a Hetz Theater[* 9] volt; Waage Gasse, illetve Waagehaus Platz (Mázsaház tér); Kirchen Platz, később Lipót térnek nevezték el 1872-ben, Bazilika tér 1880 körül. Jelenlegi nevét a Szent István Bazilika után nyerte

Kossuth Lajos tér előzőleg: Hajóhivatal tér[* 10]; Országház tér, majd Népszava tér[18]

Bajcsy-Zsilinszky út 1945; Vilmos császár körút 1914 IX 9. és 1929; korábban: Váczi körút (Waizenerstasse) 1879 és 1919, régebben: Ország út (1800)[19]

Nyugati tér 1992; Berlini tér 1914 (A Lipót körút, a Váci út, a Teréz körút és a Gyár utca[* 11] közötti, korábban névtelen tér); Marx tér 1945

Vécsey utca, Aulich utca, Perczel Mór utca, Kiss Ernő utca az 1874-es névadás idején még nem voltak meg; az Újépület helyén létesültek, ekkor hosszabbították meg idáig a Honvéd utcát is. Ekkor kapott új, az 1849-es Szabadságharcra utaló nevet a Nagysándor utca is.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyházi intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zitterbarth-féle lipótvárosi plébániatemplom (1817-1849)[10], majd Szent István-bazilika
  • Meg nem valósult zsinagóga a Koháry utcában[20] A felhívásra számtalan pályamű érkezett[21][22]
  • Skót egyház a Hold utcában a jelenlegi amerikai nagykövetség közelében
  • Unitárius templom a Nagy Ignác utcában[23]
  • Angol egyház a Hold utca végén (jelenleg német ajkú istentiszteletei hely)[24]

Emlékművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Terek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Itt állt a Haggenmacher Gőzmalom[3]
  2. Itt állt az Első Budapesti Gőzmalom Rt. malma[3]
  3. Juhász Andor jogász 1864-1940
  4. Ferdinánd tér volt a neve 1945 előtt a Lehel térnek is
  5. A jelenlegi Néprajzi múzeum helyén a Királyi társzekérraktár állt; ennek lebontása után keletkezett itt az új utca
  6. Göttergasse inkább azt jelenti: Istenek utcája. A Bálvány utca elnevezés félrefordítás eredménye volt
  7. Itt állt a Zum schlag Uhr (A toronyórához) nevű vendégfogadó
  8. Drei Kronen volt a neve egy vendégfogadónak
  9. Körszínház volt, amelyben meglehetősen brutális állatviadalokat rendeztek
  10. Tőle északra a jelenlegi képviselői irodaház helyén Lipótváros vízműveit helyezték el
  11. A jelenlegi Jókai utca torkolata, 1785 után Fabrikengasse

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Tanulmányok Budapest múltjából A városrész neve 1790 előtt Új-város volt
  3. ^ a b c Lepel Adrienn: Az ipari épületek élete és újrahasznosításuk folyamata Ph.D. dolgozat melléklete
  4. A főváros régisége
  5. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
  6. Ráday, Mihály, Mészáros György. Budapesti utcanevek A – Z. Budapest: Corvina, 669. o. ISBN 9789631361827 (2013) 
  7. A közterületek átnevezése, 1874 1872 október 10-én kelt 2036. sz határozat alapján az 1874. évi X. törvénycikk 14. §
  8. Tanulmányok Budapest múltjából XXIII. kötet A Fürdő utca az eredeti Bad Gasse fordítása, 217. oldal
  9. Szoborséta – Közbevetés: Utcanevek a Szabadság tér környékén Jelenleg is emléktábla látható a Valero-gyár épületén, ezt 1776-ban alapították
  10. ^ a b Déry Attila: Lipótváros fényképekkel
  11. Budapesti utcanévváltozások
  12. Rudolf rakpart
  13. Adatok kitelepítési névsorokból
  14. Az 1848-1849. évi polgári forradalommal és szabadságharccal összefüggő utcaelnevezések a főváros területén Gorove István 1819-1881 egy ideig földművelésügyi miniszter volt
  15. Pest-budai útikönyvek
  16. Déli Lipótváros
  17. Utcanevek Budapesten A Hercegprímás név eredetileg a Bazilika közelsége miatt Mindszenty Józsefre utalt
  18. Terek névadása
  19. Kezdetben Radialstrassénak hívták A váci városkapu erdetileg valahol a mai Vörösmarty tér környékén állt
  20. Gábor Eszter: A lipótvárosi zsinagóga pályázata
  21. Lajta Béla digitális archivum
  22. A tervezett zsinagóga rajza
  23. Unitárius templom
  24. Református templom
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipótváros témájú médiaállományokat.
  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 31–32. o. ISBN 963-05-6411-4