Lipótváros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 03′ 03″

Lipótváros
Будапешт.jpg
Lipótváros és környéke látképe, középen a Szent István-bazilika
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület V.
Alapítás dátuma 1780-as évek
Népesség
Teljes népesség 16 704 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól 0–0,5 km
Elhelyezkedése
Lipótváros  (Budapest)
Lipótváros
Lipótváros
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 03′ 03″

Lipótváros Budapest városrésze az V. kerületben. Itt található Magyarország pénzügyi és közigazgatási központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lipótváros Budapest V. kerületének északi felére terjed ki. Déli határa a Vigadó tér déli oldala – Deák Ferenc utca – Deák Ferenc tér vonalon fut, ez választja el a kerület déli városrészétől, a Belvárostól. A többi irányban határai a kerület határával esnek egybe (keleten a Bajcsy-Zsilinszky út, északon a Szent István körút, nyugaton pedig a Duna).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lipót (ma Szt. István) körút kiszabályozása a Fegyvergyár utca vonalában

A középkorban a dunai átkelőhely körüli területen több kisebb település volt (Révjenő, Újbécs). Ezek a falvak a török időkben teljesen elpusztultak. A 18. század végétől elsőbb a városfalhoz közeli déli terület települt be ismét. A környék fejlődésére élénkítően hatott az 1787-ben létesült hajóhíd, amely Pestet és Budát kötötte össze. II. József idejében, 1786-tól a korabeli belvárostól északra, a mai Szabadság tér és a szomszédos háztömbök területén felépült Újépület és a pesti városfal között új városrész keletkezett, amely II. Lipót koronázásakor, 1790-ben kapta a Lipótváros nevet. Schilson János készítette az első területrendezési tervet 1789-ben. A terv az akkoriban már épülőfélben volt Újépület és a városfal közötti területet mértani rendszer szerint osztotta fel. Kialakította a mai Erzsébet tér és a Szent István tér helyét és a környék sakktáblaszerű úthálózatát. Ez okozta később az Andrássy út és a Lánchíd közvetlen összeköttetésének hiányát – az Andrássy út folytatása a Dunáig a mai József Attila utca. 1805-ben Hild János készített tervet a városfaltól a mai Markó utcáig terjedő rész rendezésére.

A mai városkép kialakulásának fontos állomása volt 1897: ekkor az Újépületet lebontották, helyén kialakult a Szabadság tér. Ekkor alakult ki az Országház építésével a Kossuth Lajos tér is. A terület az ország politikai-közigazgatási központjává vált, az ide települt ipart (például Valero-gyár) kitelepítették. Az Újlipótvárosnak nevezett negyed a Lipótváros északi részén az 1910-es évektől épült ki a Dráva utcáig.

A Széchenyi rakpart

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Terek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipótváros témájú médiaállományokat.
  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 31–32. o. ISBN 963-05-6411-4