Belváros (Budapest)

Belváros
A Klotild paloták épületei a Ferenciek tere két oldalán
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	V.
Népesség
Teljes népesség	12 244 fő (2001) +/-
Elhelyezkedése
Belváros Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 32.63″, k. h. 19° 03′ 11.93″47.4923972222, 19.0533138889

A Belváros Budapest központi városrésze az V. kerületben, annak déli részén: az évszázadokon át kialakult és a 19. század elejéig városfallal körülvett ősi pesti városmaggal egyezik meg.

Tágabb értelemben szintén belvárosként hivatkoznak (kisbetűvel írva) a Nagykörút által körülvett területre, mivel a VI. és VII. kerület ezen része is inkább belvárosi jellegű (kulturális és szórakozási lehetőségek, vásárlás, bankok stb.)

Budapest egyesítésétől Nagy-Budapest létrejöttéig a Belváros önálló kerület volt Budapest IV. kerületeként, ez azonban 1950-ben megszűnt, területét az V. kerületbe olvasztották, sorszámát pedig az akkor Budapesthez csatolt Újpest kapta meg.

Fekvése

A Belváros határai: Vámház körút–Kálvin tér–Múzeum körút–Károly körút–Deák Ferenc tér déli oldala–Deák Ferenc utca–Vigadó tér déli oldala–Duna.

Története

A Váci utca

Valaha a Contra-Aquincum nevű római erőd állt itt, a mai Március 15. tér helyén. A középkorban kialakult a pesti városmag, amely nem önálló városként, hanem Buda külvárosaként fejlődött virágzó iparos- és kereskedővárossá. Területét Zsigmond király uralkodása idején hajóhíddal kötötték össze Budával. A település 1468-ban Mátyás királytól kapott szabad királyi város jogot. Ebben az időben épült ki a települést övező városfal a mai Deák Ferenc utca-Károly körút-Múzeum körút-Kálvin tér-Vámház körút vonalában (maradványai ma is láthatók a Kálvin tér és a Kiskörút egyes házainak falaiban). A városból kivezető utakat kapuk őrizték: a Váci-kapu, a Hatvani-kapu (a mai Astoria Szállónál), a Kecskeméti-kapu (a mai Kálvin tér-Kecskeméti utca sarkánál), a Belgrádi kapu (feltehetően azon a területen, ahol ma a Váci utca a Fővám térbe torkollik), a Duna kapu a mai Régiposta utca vonalában és a Vízi kapu ott, ahol ma a Sörház utca kifut a Duna-partra.

A török hódoltság alatt megállt a város fejlődése, erre az időre csak a Belvárosi plébániatemplomban látható mihrábfülke emlékeztet.

A hódoltság után újjáéledő Pest fejlődését a 18. század végén már gátolták a középkori városfalak, így megkezdődött azok bontása, ám nyomai fellelhetők a mai Kiskörút belső oldalán lévő háztömbök közepén, és a középkori útvonalak nyomát ma is őrzi a Belváros utcaszerkezete.

Látnivalók

• Belvárosi plébániatemplom
• Deák téri evangélikus templom
• Egyetemi templom
• Ferenciek tere
• Klotild-paloták
• Pesti Vigadó
• Pilvax
• Váci utca