M2-es metróvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapesti M2-es metróvonal
Budapest M2 Metro.svg
A hálózat térképe
Budapest metro network 2.svg
Adatok
Hálózat Budapesti metró
Átadás 1970 április 3.
Vonal hossza 10,3 km
Állomások száma 11
Járművek száma 22
Nyomtáv 1435 mm
Áramellátás 825 V egyenáram
Üzemeltető
Üzemeltető Budapesti Közlekedési Központ
A Budapesti M2-es metróvonal weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz M2-es metróvonal témájú médiaállományokat.
Útvonaldiagram
BSicon utENDEa.svgBSicon .svgBSicon utENDEa.svg
BSicon utBST.svgBSicon .svgBSicon utBST.svg Déli kihúzóvágányok
BSicon utABZgl+l.svgBSicon utSTRq.svgBSicon utABZgr+r.svg
BSicon utHST.svgBSicon MAV.svgBSicon utHST.svg Déli pályaudvar
BSicon utHST.svgBSicon .svgBSicon utHST.svg Széll Kálmán tér
BSicon utHST.svgBSicon HEV.svgBSicon utHST.svg Batthyány tér Budapest H5 HÉV.svg 
BSicon utHST.svgBSicon .svgBSicon utHST.svg Kossuth tér
BSicon utSTR.svgBSicon .svgBSicon utSTR.svg
BSicon utSTR.svgBSicon utBST.svgBSicon utSTR.svg Összekötővágány
BSicon utKRWg+l.svgBSicon utKRWlr.svgBSicon utKRWg+r.svg Deák tér kihúzóvágány
BSicon utINT.svgBSicon .svgBSicon utINT.svg Deák Ferenc tér Budapest M1 Metro.svg BKV m 3 jms.svg
BSicon utHST.svgBSicon .svgBSicon utHST.svg Astoria
BSicon utHST.svgBSicon .svgBSicon utHST.svg Blaha Lujza tér
BSicon utINT.svgBSicon MAV.svgBSicon utINT.svg Keleti pályaudvar Budapest M4 Metro.svg 
BSicon .svgBSicon utSTR.svgBSicon .svgBSicon utSTR.svgBSicon utENDEa.svg
BSicon utKRW+l.svgBSicon utKRWgr.svgBSicon .svgBSicon utKRWgl.svgBSicon utKRWg+r.svg
BSicon utHSTACC.svgBSicon utHSTACC.svgBSicon .svgBSicon utHSTACC.svgBSicon utHSTACC.svg Puskás Ferenc Stadion
BSicon utSTR.svgBSicon utABZgl+l.svgBSicon utSTRq.svgBSicon utABZgr+r.svgBSicon utSTR.svg Volán átszállás
BSicon utSTR.svgBSicon utBST.svgBSicon .svgBSicon utBST.svgBSicon utSTR.svg Puskás Ferenc Stadion
BSicon utSTR.svgBSicon utENDEe.svgBSicon .svgBSicon utENDEe.svgBSicon utSTR.svg fordítóvágányok
BSicon utSTRlf.svgBSicon utSTRq.svgBSicon utSTRlg.svgBSicon utSTRrg.svgBSicon utSTRrf.svg
BSicon .svgBSicon utSTRe.svgBSicon utSTRe.svg
BSicon .svgBSicon uHSTACC.svgBSicon uHSTACC.svg Pillangó utca
BSicon uKBHFa.svgBSicon uKRWg+l.svgBSicon uKRWgr.svg
BSicon uKRWg+l.svgBSicon uKRWgr.svgBSicon uSTR.svg
BSicon uSTR.svgBSicon uSTR.svgBSicon uSTR.svg
BSicon uKRWgl.svgBSicon uKRWg+r.svgBSicon uSTR.svg
BSicon uSTR.svgBSicon uABZgl+l.svgBSicon uABZgr+r.svg
BSicon HEV.svgBSicon uKACCe.svgBSicon uKACCe.svgBSicon uKACCe.svgBSicon .svg Örs vezér tere Budapest H8-H9 HÉV.svg 
Budapesti M2-es metró építése. Aluljáró építése a Blaha Lujza téren.
Népszínház 1877-ben. Ma Blaha Lujza tér

Az M2-es metróvonal (kelet-nyugati metróvonal) a budapesti metró második vonala a Déli pályaudvar és az Örs vezér tere között. Építését 1950-ben kezdték el; az első szakaszt 1970-ben, a teljes vonalat 1972-ben adták át.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A földalatti vasútépítés gondolata és megvalósítása egyidős a londoni földalatti vasútvonal születésével. 1860-ban kezdtek hozzá az építéséhez és 1863-ban helyezték üzembe az első földalatti vasutat. London után elsőként az európai kontinensen a millenniumi kiállításra készült el Budapesten a Sugárút alatt haladó földalatti kéregvasút. A belváros és a Városliget közötti kapcsolatot teremtette meg. A II. világháború végéig a további fejlődés nem folytatódott.

Építés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 3 éves terv sikere érlelte meg az ország vezető szerveinek döntését, hogy Budapesten föld alatti gyorsvasutat kell építeni. 1949-ben megkezdődött a metró törzshálózatának, illetve első vonalának tervezése. A budapesti metróhálózat építését az 1950. szeptember 17-i minisztertanácsi határozattal rendelték el. A tervek szerint a metró a Népstadion (a mai Puskás Ferenc Stadion) és a Déli pályaudvar állomás között közlekedett volna. A Népstadionnál akartak közös végállomást kialakítani a gödöllői HÉV-vel, amelynek nyomai a mai napig láthatók (4 vágány az állomáson). A Gödöllői HÉV a két külső vágányra érkezett volna, melyről egy rámpán a Keleti pályaudvar üzemi területére jutott volna ki, ahol visszafordult volna. Az egyik ilyen rámpa a '90-es évek végéig megvolt, de a benzinkút építése miatt betömték. Nyomai már csak a Déli pályaudvar felé vezető külső vágány előre vezető sínpályán fedezhetők fel, mely jelenleg tároló. Az állomás két kupolás épülettel volt lefedve, amit később elbontottak. Ma a BKV metró, HÉV és villamos üzemigazgatósága található az állomás felett. Az állomás négy vágányát később egy lehetséges új szárnyvonalhoz hasznosították volna a korabeli tervek szerint. Ez a szárnyvonal Kőbánya-Felső, Kőbánya-Alsó és a Zalka Máté tér (ma Liget tér) állomásokat tartalmazta volna.

195455-re kellett volna elkészülnie a teljes vonalnak, de az 1950-ben nagy erőkkel megindított építkezést 3 és féléves munka után más nagy beruházásokkal együtt le kellett állítani. 1954-től egészen 1962-ig a metró építése szünetelt, s csak az állagmegőrző munkákat végezték el.

Az 1963. november 14-én hozott kormányhatározat rendelte el a továbbépítést, a határidőket 1970. december 31-ben, a teljes vonalra 1973. december 31-ben jelölve ki. Ekkor már a tervek az Örs vezér teréig (Fehér útig) való megépítésről szólnak, a tervezett üzemi vágányok mentén. Ezzel az útvonal 2,3 kilométerrel meghosszabbodott. Az Astoria állomást is utólag tervezték be. Így született meg a Budapest stílusú 5 alagutas állomás, eltérően az eddigi, 3 alagutas állomásoktól. Később a Batthyány téri és a Kossuth Lajos téri állomás épült még 5 alagutas szerkezettel. Ezt a szerkezetet az állomások mennyezetén is megfigyelhetjük. A Blaha Lujza téren lévő Nemzeti Színházat el kellett bontani az alatta épülő aluljáró és mozgólépcső-alagút miatt. Ez egykor szenvedélyes vitákat váltott ki, az új Nemzeti Színház pedig csak évtizedekkel később, 2001-ben épült meg.

Az új terv előírta a metró vonalába eső nagy felszíni és közúti és gyalogos csomópontok egyidejű rendezését. E csomópontok átalakítása a lakosság szeme láttára történt meg. Az építkezés területét a szokványos palánkok helyett egyes helyeken drótkerítéssel határolták el, amin keresztül látni lehetett a munkálatokat. Máshol deszkakilátókat építettek a kerítés fölé, ahonnan jól lehetett tájékozódni. Az 1963-tól kezdve sorra épült meg az Astoriánál lévő, a Blaha Lujza téri, a Baross téri aluljáró és bennük a metróállomások. A metró és a többi tömegközlekedési eszköz célszerű hálózatának kiépítése megteremtette a metró pesti végállomásának korszerű kapcsolatait az autóbuszokkal, a villamosokkal és a HÉV-vel az Örs vezér terén. A többi ágazatnak gyűjtő, elosztó, de elsősorban a metróra - mint fő közlekedési eszközre - történő ráhordó szerep jutott. A metró Fehér út–Deák tér közötti szakaszát 1970. április 2-án adták át.

A forgalom az első szakaszon, a Fehér út és a Deák Ferenc tér között 1970. április 3-án indult meg, míg a teljes vonalszakaszon 1972. december 23-án. 1972. december 22-én a Deák Ferenc tér–Déli pályaudvar közötti szakaszt adhatták át az utasforgalomnak.

Felújítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kossuth Lajos téri metróállomás
Astoria metróállomás
Keleti pályaudvar metróállomás
Pillangó utca metróállomás

A több ütemből álló vonalfelújítás során 2004-ben a Kossuth Lajos tér és a Blaha Lujza tér[1], 2005-ben pedig a Batthyány tér, az Astoria és a Keleti pályaudvar metróállomás kapott új arculatot.[2] Ez utóbbi három állomás felújítására kiírt nyílt, nemzetközi pályázat nyertese a STRABAG Rt. lett. 2006-ban a Déli pályaudvar, Moszkva tér (mai Széll Kálmán tér) és Deák Ferenc tér állomásokat[3], 2007-ben pedig az Örs vezér tere és Stadionok (mai Puskás Ferenc Stadion) közötti szakaszt újították fel.[4]

A felújításhoz kapcsolódóan a vonalra új szerelvényeket is rendelt a BKV, amelyről 2006. május 30-án írták alá a francia Alstom céggel. A 22 darab, az M2-es vonalra érkező járműért 139 millió eurót fizet a BKV.[5] A vonalra 2008-ban érkeztek volna meg a szerelvények, de egy nagy kínai megrendelés miatt a cég hátrébb sorolta a budapesti szállítást, így azok a régi kocsik közlekednek tovább, amelyek harmada már 2008-ra elérte a selejtezési szintet.[6] Az első új szerelvényt 2009. február 9-én mutatták be Budapesten, és ekkor kezdődött meg a tesztelés is, úgy tervezték, hogy 2009 második felében állhat forgalomba.[5]

2005-ben a BKV tendert írt ki új metrókocsik gyártására és leszállítására, amelyet a francia Alstom cég nyert meg.

Az M2-es vonalra 22 db egyenként 5 kocsis, 100 m hosszú szerelvény került.[7] Egy kocsi 20 méter hosszú, magassága 3,1 méter, tömege 32 tonna és körülbelül 200 utas szállítására alkalmas. A motorok teljesítménye 150 kW, az 5-ből csak 4 kocsi hajtott. A járművek légkondicionáltak, képi és hangbemondásos utastájékoztatással is fel vannak szerelve. A kocsik külső arculatára a francia Xavier Allard formatervező és csapata három változatot készített, melyek között internetes szavazás döntött. A középre helyezett fényszórók, valamint az ütközők elhelyezése a kisföldalatti járműveinek stílusjegyeit idézik.[7][8]

Az M2-es metróvonalra szánt szerelvények első példányait a gyártónak már 2008 májusában le kellett volna szállítania, de csak 2009 elején érkeztek meg.[9] A típusvizsgálati tesztek során több probléma is felszínre került, többek között az áramszedő és a homlokfali menekülőajtó kérdése. Az Alstom a hibák javítása után benyújtotta a végleges típusengedélyre vonatkozó kérelmét, de a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) további vizsgálatokat kért.[10] 2010 októberében, az NKH jogerős elutasító határozatának kézhezvétele után a BKV felmondta az Alstommal kötött szerződéseket, lehívta a bankgaranciákat és kötbérigényt jelentett be.[11]

A főváros 2011 júliusában megegyezésre jutott az Alstommal,[12] így a 2006-os szerződés újra életbe lépett. Az NKH hiánypótlást írt elő a gyártónak a típusengedély megszerzéséhez,[11] mely alapján – miután a hatóság elfogadta a fékrendszer biztonsági szintjének igazolását – 2012 júniusában kiadta a végleges típusengedélyt.[11] Az első utasokat szállító Alstom szerelvény 2012. szeptember 7-én, 11:08 perckor indult az Örs vezér téri végállomásról.[13] Az első időszakban a szerelvényeken több hiba jelentkezett, főként az utastájékoztató rendszerben, a vezérlő szoftverben, valamint az ajtóknál.[14][15] 2013. március 15-étől hétvégén,[16], 2013. május 1-jétől pedig mindennap csak Alstom típusú szerelvények járnak a 2-es metró vonalán. Az utolsó orosz szerelvény 2013. április 30-án közlekedett.[17]

2010 júniusában az Alstom ultimátumot kapott a Fővárosi Közgyűléstől. A gyártónak 2010. július 31-ig meg kellett volna szereznie a metró típusengedélyét,[18] azonban a Nemzeti Közlekedési Hatóság az engedélyt nem adta ki, az indoklás szerint a vonatok nem voltak megfelelő műszaki állapotban.[19][20] A főváros végül 2011 júliusában jutott megegyezésre az Alstommal.[21] Az első utasokat szállító Alstom szerelvény 2012. szeptember 7-én, 11:08 perckor indult az Örs vezér téri végállomásról. 2013. március 15-étől hétvégén[22], 2013. május 1-jétől minden nap csak Alstom típusú szerelvények járnak az M2-es metró vonalán. Az utolsó orosz szerelvény 2013. április 30-án közlekedett.[23]

2013. december 8-án állították üzembe a vonalon a CBTC-rendszerű biztosítóberendezést.[24]

Felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hungarian Metro 2.jpg

Főbb jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műszaki paraméterek
Az alagúti szakasz hossza 8,9 km
Az állomások száma 11 db
Átlagos állomástávolság 1000,9 m
Legrövidebb állomásköz 598 m
Leghosszabb állomásköz 1775 m
A legnagyobb állomási mélység 38,4 m
A főszellőző ventilátorok száma 18 db
Maximális sebesség 70 km/h
Szállítási paraméterek
Napi üzemidő Örs vezér tere - Déli pályaudvar: 4:28 - 23:19
Déli pályaudvar - Örs vezér tere: 4:33 - 23:24
Menetidő 18 perc
Napi utasszám (munkanapokon) 451 627 fő
Legnagyobb szállítási kapacitás 23 000 utas/h
Legnagyobb forgalmú állomás napi utasforgalma 77 521 fő
Legnagyobb forgalmú állomás csúcsórai utasforgalma 11 297 felszálló
A legkisebb követési időköz 140 másodperc
A legnagyobb követési időköz 10 perc
Szerelvényekre vonatkozó adatok
A vontatás üzemi feszültsége 825 V egyenáram
Járműállomány 110 db (Alstom típusú metrókocsi)
Csúcsidőben közlekedő vonatok száma 18+1 db

Állomáslista és átszállási lehetőségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BKK GTFS adatbázisa szerint a menetidő csúcsidőben 18 perc 25 másodperc, csúcsidőn kívül pedig 18 perc.[25] Az alábbi táblázatban a csúcsidei menetidők olvashatók.

Budapest M2 Metro.svg  (Déli pályaudvar – Örs vezér tere)
Menetidő
(p:mp)
Állomás Menetidő (p:mp) Átszállási kapcsolatok Fontosabb létesítmények
0:00 Déli pályaudvar 18:25 BKV villamos.svg 18, 59, 59A, 61
BKV busz symbol.svg 21, 21A, 39, 102, 139, 140, 140A
Bkktavolsagibusz.png Távolsági autóbuszok

BSicon MAV.svg Budapest–Hegyeshalom–Rajka
BSicon MAV.svg Budapest–Martonvásár–Székesfehérvár
BSicon MAV.svg Budapest–Pusztaszabolcs

Országos Onkológiai Intézet, Vérmező, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
1:40 Széll Kálmán tér
(Korábban Moszkva tér)
17:00 BKV villamos.svg 4, 6, 18, 59, 59A, 61
BKV busz symbol.svg 5, 16, 16A, 21, 21A, 22, 22A, 39, 91, 102, 116, 128, 129, 139, 140, 140A, 149, 155, 156, 222
Bkktavolsagibusz.png 782, 783, 784, 785, 786, 787, 789, 794, 795
Városmajor, Budai Várnegyed, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Nemzetgazdasági Minisztérium, Mammut bevásárlóközpont, Millenáris Kulturális Központ
3:27 Batthyány tér 15:12 Budapest H5 HÉV.svg 
BKV villamos.svg 19, 41
BKV busz symbol.svg 11, 17, 39, 86, 160, 260, 260A
BKV hajo symbol.svg D11 budapest.svg, D12 budapest.svg, D13 budapest.svg
Batthyány téri vásárcsarnok, Szent Anna templom, Erzsébet-apácák kolostora és temploma, Öntödei Múzeum, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
4:55 Kossuth Lajos tér 13:45 BKV villamos.svg 2
BKV troli.svg 70, 78
BKV busz symbol.svg 15, 115
Országház, Néprajzi Múzeum,
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Hivatali negyed
6:55 Deák Ferenc tér 11:50 Budapest M1 Metro.svg  Budapest M3 Metro.svg 
BKV villamos.svg 47, 48, 49
BKV busz symbol.svg 9, 15, 16, 105, 115
Főpolgármesteri Hivatal, Pesti megyeháza, Szent István-bazilika, Evangélikus templom, Erzsébet téri Kulturális Központ és Park (Gödör), Anker ház, Kempinski szálloda, Meridien szálloda, Madách Imre tér, Örkény István Színház, Merlin Színház, Földalatti Vasút Múzeum, Postamúzeum
8:35 Astoria 10:07 BKV villamos.svg 47, 48, 49
BKV troli.svg 74
BKV busz symbol.svg 5, 7, 8, 8A, 9, 15, 107, 112, 115, 133, 178, 233, 239
ELTE-Bölcsészettudományi Kar, Astoria szálloda, Dohány utcai zsinagóga, Belvárosi Színház, Puskin mozi
10:02 Blaha Lujza tér 8:40 BKV villamos.svg 4, 6, 28, 28A, 37, 37A, 62
BKV troli.svg 74
BKV busz symbol.svg 5, 7, 7E, 8, 8A, 99, 107, 112, 133, 178, 217E, 233, 239
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Óbudai Egyetem-BGK, Corvin Áruház, New York-palota, Corvin Áruház, Uránia Nemzeti Filmszínház, New York-palota, Szent Rókus Kórház, EMKE szálloda, Nemzeti szálloda
11:50 Keleti pályaudvar 6:50 Budapest M4 Metro.svg 
BKV villamos.svg 24
BKV troli.svg 73, 76, 78, 79, 80, 80A
BKV busz symbol.svg 5, 7, 7E, 8, 8A, 20E, 30, 30A, 107, 112, 133, 178, 230, 233, 239
BSicon MAV.svg Budapest–Hatvan
BSicon MAV.svg Budapest–Újszász–Szolnok
Péterfy Sándor utcai kórház, Baleseti Intézet, Arena Plaza bevásárlóközpont, Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, Rendőrmúzeum, Park Szálloda, Hungária szálloda, VII. kerületi Polgármesteri Hivatal
14:35 Puskás Ferenc Stadion
(Korábban Népstadion, Stadionok)
4:07 BKV villamos.svg 1, 1A
BKV troli.svg 75, 77, 80, 80A
BKV busz symbol.svg 95, 130
Bkktavolsagibusz.png 396, 397, 2100, 2102, 2103, 2104, 2105, 2106, 2107, 2110, 2111, 2112, 2113, 2114, 2304
Bkktavolsagibusz.png Távolsági autóbuszok
Puskás Ferenc Stadion, Papp László Budapest Sportaréna, Készenléti Rendőrség, Kisstadion, Körcsarnok, Syma Csarnok
16:25 Pillangó utca 2:10 BKV busz symbol.svg 100 Lóverseny pálya (Kincsem Park)
18:25 Örs vezér tere
(Korábban Fehér út)
0:00 Budapest H8 HÉV.svg  Budapest H9 HÉV.svg 
BKV villamos.svg 3, 62, 62A
BKV troli.svg 80, 81, 82
BKV busz symbol.svg 31, 32, 44, 45, 67, 85, 85E, 97E, 100, 131, 144, 161, 161A, 168E, 169E, 174, 176E, 231, 244, 261E, 276E, 277
Bkktavolsagibusz.png 2104, 2105, 2107, 2108, 2110, 2211, 2214, 2304, 2310
Bkktavolsagibusz.png Távolsági autóbuszok
Sugár és Árkád üzletközpont, IKEA áruház

Az állomások távolsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Braille-írásos információs tábla az M2-es metró Keleti pályaudvari állomásán
# Útszakasz Távolság (m)
1. Déli pályaudvar – Széll Kálmán tér 880
2. Széll Kálmán tér – Batthyány tér 1010
3. Batthyány tér – Kossuth tér 700
4. Kossuth tér – Deák Ferenc tér 1030
5. Deák Ferenc tér – Astoria 520
6. Astoria – Blaha Lujza tér 860
7. Blaha Lujza tér – Keleti pályaudvar 760
8. Keleti pályaudvar – Puskás Ferenc Stadion 1990
9. Puskás Ferenc Stadion – Pillangó utca 950
10. Pillangó utca – Örs vezér tere 1280

Fejlesztési elképzelések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) tanulmánya szerint a vonalat érdemes lenne összekötni a Gödöllői HÉV-vel, így az Örs vezér tere állomás föld alá kerülhetne, és minden harmadik vagy ötödik szerelvény továbbhaladhatna Csömör, illetve Gödöllő irányába. Az összekötés egy kedvező helyzetet nyújtana azok számára, akik a Déli pályaudvar és Gödöllő, esetleg Csömör közötti szakaszon közlekednének. Az összekötés egyetlen hátránya, mint minden beruházásnak, hogy rendkívül sokba kerülne. Külföldi városokban sok helyen kötik össze a különböző fajtájú kötöttpályás viszonylatokat, átszállásmentes és gyors utazást teremtve ezzel. Jelen esetben például a metró szerelvények felszíni, felsővezetékes szakaszon is közlekedhetnének. Ahol pedig közút szintben keresztezi az összekötött vonalat, felüljárót vagy aluljárót lehetne építeni. A tanulmány részletesen megtekinthető a külső hivatkozások között.

A vonal kapcsán szóba került már a Déli pályaudvar és a Kelenföldi pályaudvar közötti szakasz megépítése, ám a jelenlegi utasforgalmi adatok nem indokolják a hatalmas költségekkel járó beruházást. Felmerült az is, hogy a BAH csomópontig építenék meg a vonalat.

Ugyancsak felmerül időnként a régi tervek között szereplő Széll Kálmán téri elágazás megépítése, ebben az esetben egyes kocsik nem a Déli pályaudvarra, hanem a Szilágyi Erzsébet fasor alatt Budagyöngyéig közlekednének. E terv ugyan nagyobb utasforgalmat jelentene, mint a Kelenföldi pályaudvari csatlakozás, de óriási költségei miatt nem szerepel a fontos fejlesztések között ez sem.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Újra üzemel a Blaha Lujza és a Kossuth téri metróállomás”, origo.hu, 2004. augusztus 29. (Hozzáférés ideje: 2013. április 13.) 
  2. Szombaton kezdődik a metrófelújítás”, origo.hu, 2005. június 10. (Hozzáférés ideje: 2013. április 13.) 
  3. Moszkva tér-Astoria metrópótló buszok járnak”, origo.hu, 2006. június 11. (Hozzáférés ideje: 2013. április 13.) 
  4. Szombattól folytatódik a 2-es metró felújítása”, origo.hu, 2007. június 5. (Hozzáférés ideje: 2013. április 13.) 
  5. ^ a b Tenczer Gábor: Fekete-fehér lesz az új metró (magyar nyelven). index.hu, 2009. február 9. (Hozzáférés: 2009. június 16.)
  6. Minden késik, ami metró, sehol nincsenek az új szerelvények (magyar nyelven). index.hu, 2008. augusztus 14. (Hozzáférés: 2009. június 16.)
  7. ^ a b Budapestre érkezett az első Alstom METROPOLIS metrószerelvény (magyar nyelven). Budapesti Közlekedési Zrt., 2009. február 8. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  8. Félmillióan szavaztak az új metrókocsikra (magyar nyelven). origo.hu, 2006. december 15. (Hozzáférés: 2006. december 15.)
  9. Már Pesten a 2-es metró két új kocsija (magyar nyelven). origo.hu, 2009. március 15. (Hozzáférés: 2009. március 15.)
  10. Mindkét fél sokat veszíthet egy esetleges szerződésbontással (magyar nyelven). Budapesti Közlekedési Zrt., 2010. március 3. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  11. ^ a b c A BKV Zrt. felmondta az Alstommal kötött szerződéseket (magyar nyelven). Budapesti Közlekedési Zrt., 2010. október 20. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  12. Megegyezett a főváros az Alstommal (Index, 2011. július 11.)
  13. Az Örsről indul az első Alstom metró”, origo.hu, 2012. szeptember 7. (Hozzáférés ideje: 2013. április 13.) 
  14. „Gyermekbetegségek” az Alstom kocsikban (magyar nyelven). Budapesti Közlekedési Központ Zrt., 2012. december 5. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  15. Üzemzavar az M2-es metró vonalán: az Alstom feladata minden hiba kijavítása (magyar nyelven). Budapesti Közlekedési Központ Zrt., 2013. január 20. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  16. Március 15-től hétvégente kizárólag Alstom szerelvények közlekednek az M2-es metró vonalán (magyar nyelven). Budapesti Közlekedési Központ Zrt., 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  17. Utolsó Szovjet metró búcsúzik 2013 április 30”, youtube.com, 2013. május 4. (Hozzáférés ideje: 2013. május 5.) 
  18. Rendeletdömping a fővárosi közgyűlésben”, index.hu, 2010. június 3. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 1.) 
  19. Nemzeti Közlekedési Hatóság, Sajtóközlemény. nkh.hu, 2010. július 30. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
  20. Elbukott az új metrókocsi, bedőlt a BKV óriásberuházása”, origo.hu, 2010. július 30. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 1.) 
  21. Megegyezett a főváros az Alstommal (Index, 2011. július 11.)
  22. Március 15-től hétvégente kizárólag Alstom szerelvények közlekednek az M2-es metró vonalán”, bkk.hu, 2013. március 15. (Hozzáférés ideje: 2013. április 13.) 
  23. Utolsó Szovjet metró búcsúzik 2013 április 30”, youtube.com, 2013. május 4. (Hozzáférés ideje: 2013. május 5.) 
  24. Késések, zsúfoltság a piros metrón az új biztosítóberendezés miatt. 2013-12-10. (Hozzáférés: 2013. december 11.)
  25. BKK Zrt.: A BKK GTFS adatbázisa

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz M2-es metróvonal témájú médiaállományokat.