Papp László Budapest Sportaréna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Papp László Budapest Sportaréna
Papp László Budapest Sportaréna.jpg
A stadion adatai
Korábbi neve(i) Budapest Sportcsarnok (BS)
Elhelyezkedés Magyarország Budapest, Magyarország

Építés éve 2001. június 30.
Megnyitás ideje 2003. március 13.

Felület műanyag
Befogadóképesség 12 500
Tulajdoni viszonyok
Kezelő BSÜ Kft.
Az építkezés adatai
Kivitelezők Bouygues
Elhelyezkedése
Papp László Budapest Sportaréna (Magyarország)
Papp László Budapest Sportaréna
Papp László Budapest Sportaréna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 06′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 06′ 19″
A Papp László Budapest Sportaréna weboldala
Papp László Berlinben, 1955. december 13.
A Budapest Sportaréna 2004. május 28-a óta viseli Papp László háromszoros ökölvívó olimpiai bajnok nevét

A Papp László Budapest Sportaréna (gyakran Aréna néven rövidítve) Budapest és Magyarország legnagyobb fedett sportcsarnoka, a Puskás Ferenc Stadion szomszédságában, a 2-es metró és az 1-es villamos "Puskás Ferenc Stadion M" megállójánál található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sportaréna elődjét, a Kiss István tervezte Budapest Sportcsarnokot 1982. február 12-én avatták fel. Az épület a leningrádi Jubileumi Sportpalota mintájára épült, bár annál valamivel nagyobb lett. 12 500 nézőt tudott befogadni.

A Budapest Sportcsarnok 1999 decemberében a karácsonyi vásár ideje alatt a tűz martalékává vált. A katasztrófa sokkolta a közvéleményt, mivel a BS volt az egyetlen, több ezer ember befogadására alkalmas fedett épület, amely számos zenei koncertnek, kulturális eseménynek, sportrendezvénynek adott otthont. Az épület teljesen leégett, helyreállítására nem volt lehetőség, ezért kezdeményezték egy új sportcsarnok felépítését, melynek építése 2001. június 30-án kezdődött. Az építő a francia Bouygues építőipari cég lett, amely 2002-ben a világ legnagyobb építővállalata volt. Az épület formáját, csakúgy, mint az egész épületkomplexumot, a magyar építészek (KÖZTI) egyesülete az angol-amerikai Sport Concepts építészeivel közösen álmodták meg. Befogadóképessége 12 500 fő.

Az épület számokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Aréna jegypénztára
Az aréna légifotón
Papplaszloarena2.jpg

A „kavics”-nak becézett épületbe 50 000 tonnányi betont, 2300 tonna acélszerkezetet, több mint 11 000 000 csavart, és több kilométernyi kábelt fektettek. Az épület nehezebb, mint az Erzsébet híd és a Szabadság híd együtt. Tömege nagyjából 200 000 tonna. Az épület gyalogos terét Magyarország legnagyobb gránitfelülete borítja, melynek területe 15 000 m².

Az átadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ünnepélyes átadásra 2003. március 13-án került sor, az épületet Jánosi György, akkori ifjúsági- és sportminiszter avatta fel. A rendezvény nagyszabású klasszikus-komolyzenei koncerttel zárult.

A megnyitó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megnyitásra március 14-én került sor, mely egy gigantikus komolyzenei koncerttel zárult, Beethoven IX. szimfóniájával, mely szimbolizálta Magyarország leendő belépését az Unióba.

A Budapest Sportaréna 2004. május 28-a óta viseli Papp László háromszoros magyar olimpiai bajnok ökölvívó, edző és sportvezető nevét.[1]

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a 2-es metró Puskás Ferenc Stadion állomásáig
  • az 1-es, 1A villamossal
  • a 75-ös, a 77-es, a 80-as és a 80A-s trolival
  • gépkocsival (a látogatók részére 1160 parkolóhely áll rendelkezésre az őrzött parkolóban)
  • 25 perc alatt a repülőtérről,
  • Az épületbe a Kerepesi út és Hungária körút felől, illetve a parkolóházból a feljáratokon keresztül lehet bejutni.
  • Az épülethez külön bejárat tartozik a kamionok, egy másik pedig a művészek, sportolók részére.
  • Az alatta lévő buszpályaudvarra érkező távolsági buszjáratokkal

Kulturális események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2004[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2003[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]