Edda Művek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Edda Művek
Pataky Attila 2012.jpg
Pataky Attila az Edda énekese
Információk
Eredet Magyarország
Aktív évek 1974-1983, 1985-napjainkig
Műfaj rock, hard rock, blues-rock
Kiadó Pataky Management
Tagok
Pataky Attila
Alapi István
Gömöry Zsolt
Kicska László
Hetényi Zoltán
Korábbi tagok
Kun Péter
Slamovits István
Zselencz László
Barta Alfonz
Csapó György
Fortuna László
Mirkovics Gábor
Csillag Endre
Donászy Tibor
Pethő Gábor
A teljes névsor a Tagok fejezetben olvasható.

Az Edda Művek együttes weboldala

Az Edda Művek Magyarország egyik leghíresebb rockegyüttese. Az együttes magva 1973-ban alakult Griff néven, majd 1974-től Edda néven folytatták (ezt tekintjük a zenekar születési évének a „miskolci időszámítás” szerint, valamint ez év szeptemberében lett Pataky Attila az énekes). 1977-ben került a zenekarba Slamovits István, akinek a zenéje meghatározta a zenekar hangzásvilágát. A klasszikus „bakancsos” felállás 1978 szeptemberére állt össze, amikor Zselencz László is a zenekar tagja lett. 1980-tól Edda Művek a nevük, és ezt tekintjük a zenekar születési évének „országosan”. A zenekar nevében a „művek” szó azt szimbolizálja, hogy az együttes Miskolcon, egy tipikus északkelet-magyarországi iparvárosban – az „acélvárosban” – kezdte pályafutását. A lemezeladást nézve Magyarország egyik legsikeresebb rockcsapata lett. Szinte valamennyi lemezük "bearanyozódott". Ők voltak az elsők, akiknek vidéki létükre sikerült megtörniük a fővárosi bandák egyeduralmát.

Tartalomjegyzék

Történet [szerkesztés]

A kezdetek [szerkesztés]

Egyetemi zenekarként indultak. 1973 lehetett - senki nem tudja pontosan a dátumot - amikor ketten-hárman pengetni kezdtek valamelyik kollégiumi szobában, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Amikor a szoba már tele lett hallgatókkal a kollégium folyosóján folytatták, majd heti rendszerességgel az egyetem szomszédságában lévő Boci-bárban zenéltek. Az akkori elvárásoknak megfelelően főleg világhírű együttesek slágereit játszották. Népszerűségük hamar felfelé ívelt: bálokba, ötórai teákra, műsoros estekre hívták őket. Nem voltak hosszú távú terveik, mindössze az volt a céljuk, hogy az ösztöndíj mellé némi plusz jövedelmet szerezzenek. Ráadásul ezt a hobbijukkal, a zenéléssel tehették. Az alapító Halász József volt.

A névválasztás [szerkesztés]

Az egyetemre való bekerülése után Griff néven alapította meg az együttest. Néhány hónap elteltével azonban úgy tűnt, hogy nem volt szerencsés a névválasztás. Ebben az időben került a kezébe egy könyv, melynek a címe: EDDA-dalok. Megtetszett neki az Edda név, ez lett az új nevük. Ekkor már 1974-et írtak.

Edda névvel az óizlandi-germán irodalomnak két nagy fontosságú alkotását jelölik. Ezek mitológiai és hősi énekek, mondai dalok, de van köztük drámai párbeszéd és tanító darab is. A régebbi a verses Edda-dalok gyűjteménye, a másik az un. ifjabb Edda, melyet Gábor Ignác fordított magyarra.

A névválasztásból majdnem botrány lett, ugyanis a pártbizottságról „leszóltak”, hogy ezzel a névvel nem játszhatnak tovább, mivel Mussolini lányát is így hívták. A vita úgy ért véget, hogy bemutatták az Edda-dalok c. könyvet, s ettől kezdve minden rendben lett.

A korai évek [szerkesztés]

A kollégium pincéjét próbateremnek rendezték be, a felszerelés nagy részét az egyetemi KISZ szervezet kulturális bizottságától kapták.

A megalakulást követően számtalan tagcsere volt, melyek szinte nyomon követhetetlenek. Hamarosan énekesváltás következett, Fodor Attila (Foci) került a posztra, majd kiválásával - bevonult katonának - Pataky Attila. Nem sokkal később egy billentyűssel bővültek, Fancsik Zoltán személyében. Kis idő múlva Deák Ákos váltotta őt a billentyűknél. Bár a zenekar fellépéseit egyre többen látogatták, és már nem csak Miskolcon, hanem megyeszerte ismerték őket, a tagok továbbra is csak hobbijuknak tekintették a zenélést, az elsődleges cél a diploma megszerzése volt. Ez alól Pataky Attila volt a kivétel, aki a zenekarba kerülése után hamarosan húzóember lett a csapatban, és félbeszakadt sportpályafutása után élethivatásának tekintette a zenélést. Az ő biztatására a vidéki zenekarok közül az elsők között megszerezték az ORI-vizsgát, de még ekkor is hihetetlennek tűnt, hogy az Edda egyszer országosan ismert zenekar lehet. A vizsgával azonban az alapító tagok válaszút elé kerültek. A diplomához közeledve világossá vált, hogy nem bírják már a felgyorsult tempót, számukra véget ért az Edda. 1974 őszén Halász József hazaköltözött Zalaegerszegre, előtte átadta Pataky Attilának a zenekar vezetését és az Edda név tulajdonjogát.

1977-ig élénk zenészvándorlás volt az Eddánál. A zenekar tagjai voltak ebben az időszakban Szepcsik József (Sucu) dobos, Róna György basszusgitáros és Aranyosi György billentyűs. Attila mellett rövid ideig egy másik énekes, Darázs István is tagja volt a csapatnak. Miután Szepcsik Józsefről 1976 tavaszán kiderült, hogy halálos beteg, abbahagyta a dobolást. Helyére Pataky Attila visszahívta Zalaegerszegről Halász Józsefet, aki elfogadta a felkérést. Szepcsik József hamarosan meghalt, ez volt az első tragédia az Edda történetében. Nemsokára Halász Józsefről is kiderült, hogy nagyon beteg. Egy darabig még játszott betegen, aztán felállt a dobok mögül. 1980-ban, 29 éves korában hunyt el. Az Ő tiszteletére íródott később az „Emlékezni (egy régi jó barátra)” c. dal.

1977-ben kereste fel Attis Slamovits Istvánt, akinek épp akkor szűnt meg előző zenekara. Mindkettőjüknek határozott elképzelése volt, új útra lépnek, stílust váltanak, a rock felé fordulnak. A helyi bandákból kiválogatták a célnak legmegfelelőbb embereket, amolyan miskolci szupercsapatot hoztak létre.

Országos siker, majd feloszlás (1980–83) [szerkesztés]

A budapesti bemutatkozás először nem volt sikeres, de második nekifutásra már telt házas koncertet adtak. Első nagylemezük 1980 májusában jelent meg, és 250 000 példányban kelt el. A mai napig rendkívül népszerű, számai közül több sláger lett. Szerepeltek Almási Tamás Ballagás című filmjében, a második nagylemezük több száma filmzeneként is szerepel. A dorogi rockfesztiválon forgatták A pártfogolt című film egyes jeleneteit, melyben az Edda is kapott szerepet egy koncertbetét erejéig. Három nagylemezt adtak ki. A felállás stabilnak volt mondható, bár adódtak problémák (Barta Alfonz bevonulása katonának, majd disszidálása). Az első nagylemez sikere után Platina Turnét tartottak, amelyen fúvósokkal színesítették a hangzásvilágot. Ekkor turnézott velük először többek között Gömöry Zsolt is. 1983-ban a Pataky és Slamovits közötti ellentétek arra vezettek, hogy 1983. december 17-én búcsúkoncertet adtak. A szakítás oka, hogy míg Pataky a jól bevált zenét akarta játszani (a biztos megélhetést), addig Slamovits zeneileg többre vágyott. A gondokat tetézte, hogy harmadik nagylemezük anyagát a lemezgyár visszadobta, és egy szám kivételével (Fekete élmény) az egészet újra kellett írni (később ezek a számok a Pataky-Slamovits lemezen megjelentek).

Újrakezdés (1985–93) [szerkesztés]

Pataky 1984-ben úgy döntött, hogy újraindítja az Eddát, és nála tíz évvel fiatalabb, de profi pesti zenészekkel 1985 májusában visszatért. Így a miskolci mítosz némileg veszített erejéből. 1988-ra sikerült stabilizálni a felállást, és zeneileg is elismertebbek lettek. Ekkor jelent meg a máig legerősebbnek tartott lemez, a Változó idők. Akkoriban több szokatlan helyszínen játszottak: Lenin Kohászati Művek Acélszerkezeti csarnoka, márianosztrai börtön. 1991-ben Alapi és Pethő Kanadába ment, helyükre Kicska László (basszusgitár) és Kun Péter (gitár) került. A generációja legsikeresebb gitárosának tartott Kunt az agárdi Edda-tábor idején máig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták, helyére újra Alapi lépett.

Ma (1993–) [szerkesztés]

Az Edda 2007-ben

Azóta gyakorlatilag stabil a felállás, mindössze a dobosposzton történt változás 1997-ben, akkor Hetényi Zoltán került Donászy Tibor helyére. 1998-ban angol nyelvű albumot dobtak piacra (Fire And Rain). Azóta két-három évente jelentkeznek új albummal. 2008 telén megjelent az első koncert-DVD-jük, 2009-ben pedig a harmincadik albumuk (Átok és áldás).

Az Edda még ma is sok helyen népszerű az országban. A legsikeresebb koncerthelyszíneik: az évekig az országos találkozó helyéül szolgáló Agárd, az elmúlt évek alatt "zarándokhellyé" váló Csesznek, valamint a már jól ismert Diósgyőri vár, és természetesen a Petőfi Csarnok.

Az Edda Művek dallamos, gazdagon hangszerelt rockdalai és balladái főként a fiatalok társadalmi és érzelmi életével, mindennapi örömeivel, problémáival foglalkoznak, főként a kétezres években játszik jelentős szerepet dalszövegeikben az aktuálpolitika. Az együttes évente közel száz alkalommal lép fel országszerte, valamint a környező országok magyarlakta területein.

Elismerések [szerkesztés]

Tagok [szerkesztés]

Ős-Edda [szerkesztés]

  • Zsiga Zoltán (ének) 1973
  • Fodor Attila (ének) 1973–1974 (1999)
  • Darázs István (billentyűs hangszerek) 1973-74 (Griff)
  • Pataky Attila (ének) 1974-től
  • Halász József (dob) 1973–1974, 1976–1977 (1980)
  • Szepcsik József (dob) 1974–1976 (1977)
  • Ferenczi Zoltán (szólógitár) 1973–1977
  • Beély Katalin (basszusgitár) 1973–1977
  • Fancsik Zoltán (billentyűs hangszerek) 1974–1975
  • Aranyosi György (billentyűs hangszerek) 1975–1977

Ex-Edda [szerkesztés]

1977–1978

nem készült felvétel

1978–1982
  • Pataky Attila – ének
  • Slamovits István – gitár, ének
  • Zselencz László – basszusgitár
  • Barta Alfonz – billentyűs hangszerek
  • Csapó György - dob, ütőhangszerek
  • 1-2.album
  • 1979-es koncert kislemez
  • angol kislemez
  • Ballagás film és kislemez
  • Egy nap rock (Barta Alfonz nélkül)
1982–1983
  • Pataky Attila – ének
  • Slamovits István – gitár, ének
  • Zselencz László – basszusgitár
  • Róna György - basszusgitár (1982, ideiglenesen)
  • Barta Alfonz – billentyűs hangszerek
  • Fortuna László - dob, ütőhangszerek
  • 1.2.3...Start (Róna Györggyel)
  • 3. album (Zselencz Lászlóval)
1983
  • Pataky Attila – ének
  • Slamovits István – gitár, ének
  • Zselencz László – basszusgitár
  • Fortuna László - dob, ütőhangszerek
  • 4. album
  • Kölyköd voltam film

Barta Alfonz 1980 őszétől 1982 elejéig sorkatonai szolgálatát töltötte, de nem vettek be mást a helyére: fontosabb koncertekre és felvételekre (1980 - szovjet turné, Ballagás film és kislemez, 2. album, KEK 1981) kiengedték, a többi koncerten négyen játszották a dalokat, billentyűs hangszerek nélkül.
Zselencz Lászlót 1982 elején a kézsérülése miatt helyettesítette Róna György.

Új Edda [szerkesztés]

Az 1985-ös újrainduláskor hivatalosan Pataky Attila (ének) és Fortuna László (dob, ütőhangszerek) ketten alkották az Eddát, a többi hangszerre több zenészt is kipróbáltak, hol egymást váltva, hol egyszerre. A 5. album megjelenése után hirdették ki a végleges felállást.

1985 nyara

5. album (Csillag Endre nélkül, Gellért Tiborral és Béres Ferenccel)

1985–1986
  • Pataky Attila – ének
  • Csillag Endre – gitár
  • Mirkovics Gábor – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Hirleman Bertalan - dob, ütőhangszerek

Pataky-D. Nagy kislemez

1986 nyara
  • Pataky Attila – ének
  • Csillag Endre – gitár
  • Mirkovics Gábor – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek

6. album (dob: Papp Tamás)

1986–1987
  • Pataky Attila – ének
  • Csillag Endre – gitár
  • Mirkovics Gábor – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Donászy Tibor - dob, ütőhangszerek

a 7. album előzetes kislemeze

1987–1988
  • Pataky Attila – ének
  • Csillag Endre – gitár (koncertek első fele)
  • Alapi István – gitár (koncertek második fele)
  • Mirkovics Gábor – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Donászy Tibor - dob, ütőhangszerek
1988–1991
  • Pataky Attila – ének
  • Alapi István – gitár
  • Pethő Gábor – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Donászy Tibor - dob, ütőhangszerek
  • 7-12. albumok (a 9.-en Alapi helyett Slamovits Istvánnal)
  • PeCsa 1988, VHS
1991–1993
  • Pataky Attila – ének
  • Kun Péter – gitár
  • Kicska László – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Donászy Tibor - dob, ütőhangszerek
  • 13., 15. album
  • 14. album új felvételei
  • 16. album unplugged része
  • Edda-tábor VHS
1993–1996
  • Pataky Attila – ének
  • Alapi István – gitár
  • Kicska László – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Donászy Tibor - dob, ütőhangszerek
  • 16. album: Lelkünkből
  • 17., 19. album
  • 18. album új felvételei
  • Hazatérsz kislemez
  • Elvarázsolt Edda-dalok
  • 15 éves jubileumi koncert VHS
1996-
  • Pataky Attila – ének
  • Alapi István – gitár
  • Kicska László – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Hetényi Zoltán - dob, ütőhangszerek
  • albumok 20.-tól
  • Aréna 2007 DVD

Vendégzenészek [szerkesztés]

  • Kegye János - szaxofon, fúvós hangszerek; 1982-ben a Platina turnén vett részt először, majd ezt követően az 1983-as feloszlásig közreműködött koncerteken és stúdióban is (a 4. albumról azonban lekeverték)
  • Kincses György – fúvós hangszerek, 1982, Platina-turné
  • Gömöry Zsolt – az 1982-es Platina-turnén még fúvós hangszereken játszott, majd 1985-ben az újjáalakulás után ő lett az egyik billentyűs a koncerteken. Az 5. album megjelenése után lépett elő teljes jogú taggá.
  • Gay Tamás - billentyűs hangszerek; koncertek, 1983 (Barta Alfonz kilépése után)
  • Mirkovics Gábor – basszusgitár, 1985, koncertek, az 5. albumon is hallható, a megjelenés után teljes jogú taggá lépett elő.
  • Csillag Endre – gitár; már 1983-ban, Barta Alfonz távozása után felmerült a neve második gitárosként, próbáltak is vele, de végül nem csatlakozott; majd 1985-ben az 5. album megjelenését követően tért vissza, nem sokkal később teljes jogú taggá lépett elő.
  • Mohai Tamás – gitár; az 1985-ös újjáalakuláskor először vele próbáltak
  • Szénich János – gitár; 1985-ben az újjáalakuláskor egy ideig ő is játszott a koncerteken
  • Gellért Tibor – gitár; szintén 1985-ben közreműködött koncerteken, az 5. albumon is játszott, végül azonban nem őt válaszották. Az utóbbi években hangmérnökként tevékenykedik az Edda-koncerteken, A kör alatt a keverőpult mellett gitározik.
  • Tátrai Tibor – gitár; 1985-ben közreműködött a koncerteken, hallható az 5. albumon is. Nem volt tagjelölt, csak ideiglenesen vállalta.
  • Béres Ferenc - billentyűs hangszerek; 1985-ös koncertek, Gömöry Zsolttal együtt, az 5. albumon is hallható, a megjelenés után azonban nem őt válaszották.
  • Raus Ferenc - dob, ütőhangszerek; 1986, koncertek, Hirleman Bertalan távozása után
  • Papp Tamás - dob, ütőhangszerek, 1986, 6. album
  • Makovics Dénes – basszusgitár; 1991 tavasza, Pethő Gábor kilépésétől Kicska László csatlakozásáig

Korábbi tagok vendégszereplései [szerkesztés]

  • 1983-ban a miskolci búcsúkoncerten egy-egy dal erejéig színpadra lépett Darázs István, Csapó György és Róna György
  • 1988-ban a Petőfi Csarnokban Slamovits István és Zselencz László is játszottak (a VHS-re nem kerültek fel ezek a dalok). A gyémántlemez-átadáson rajtuk kívül Csapó György is részt vett, ő azonban nem zenélt.
  • 1988-ban Slamovits Istvánnal készült a Pataky-Slamovits album.
  • 1990-ben Miskolcon és a Kisstadionban a 10 éves jubileumi koncertek elején az 1974-es felállás játszott: Pataky, Beély Katalin, Ferenczi Zoltán, Fancsik Zoltán (az elhunyt Halász József helyett az aktuális felállás dobosa, Donászy játszott), majd volt egy blokkja a „Bakancsos” néven emlegetett 1978-82 közötti felállásnak is: Pataky, Slamovits, Zselencz, Barta, Csapó, mellettük vendégszerepelt Darázs István is.
  • 1995-ben a BS-ben a 15 éves jubileumi koncerten öt dal erejéig Slamovits és Zselencz is játszottak (ebből három hallható a CD-n), egy dalban Barta is csatlakozott hozzájuk (nem került a CD-re).
  • 2000-ben a Kisstadionban a 20 éves jubileumi koncerten a 10 évvel korábbihoz hasonlóan volt egy blokkja az 1978-82-es felállásnak, az aktuális felállás blokkjában pedig Csillag Endre és Donászy Tibor is felléptek.
  • 2001-ben a Petőfi Csarnokban egy dal erejéig játszott Pethő Gábor.
  • 2004-ben a „miskolci időszámítás” szerinti 30 éves jubileumi koncerten Zselencz László is játszott (az eredeti tervek szerint Fortuna László is fellépett volna, de egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott elmenni).
  • 2008-ban a Petőfi Csarnokban Csillag Endre pengette a gitárt a Gyere őrült és a Veled vagyok alatt.

Diszkográfia [szerkesztés]

Stúdióalbumok [szerkesztés]

Kislemezek [szerkesztés]

Koncertalbumok [szerkesztés]

Válogatásalbumok és újra felvett anyagok [szerkesztés]

Angol nyelvű album [szerkesztés]

Egyéb albumok [szerkesztés]

Videoklipek [szerkesztés]

Az együttesnek az alábbi dalaiból készültek videoklipjei:

Dalok [szerkesztés]

Slágerek [szerkesztés]

  • 1980: Minden sarkon álltam már
  • 1980: Elhagyom a várost
  • 1980: Álmodtam egy világot
  • 1980: Álom
  • 1980: A fémszívű
  • 1981: Kölyköd voltam
  • 1981: A hűtlen
  • 1981: Néma völgy
  • 1983: Érzés
  • 1983: Óh, azok az éjszakák
  • 1985: A kör
  • 1985: Ünnep
  • 1986: Gyere őrült
  • 1986: Éjjel érkezem
  • 1986: Ma még együtt
  • 1986: Veled vagyok
  • 1987: Fohász
  • 1989: Mi vagyunk a rock
  • 1988: Amikor még...
  • 1990: Ördögi kör
  • 1991: Szélvihar
  • 1991: Szeretnélek boldognak látni
  • 1991: Újra láttalak
  • 1992: Szellemvilág (Szálljunk fel)
  • 1992: Ma minden más
  • 1992: Akitől minden szép
  • 1993: Utolsó érintés
  • 1993: Elérlek egyszer
  • 1993: Lelkünkből
  • 1994: Sziklaszív
  • 1995: Egyedül Blues (Egyirányú út)
  • 1997: Te talán megértesz
  • 1999: Nekem nem kell más
  • 1999: Háromszor
  • 2003: Csak bírd ki!
  • 2003: A világ közepén
  • 2005: Elmondom majd
  • 2009: Elsiratlak gyönyörű szerelem

Duettek [szerkesztés]

Filmográfia [szerkesztés]

  • Ballagás - a filmben több Edda-dal elhangzik, az egyik jelenet az együttes koncertjén játszódik
  • Egy nap rock - koncert-dokumentumfilm az 1981-ben a Hajógyári szigeten tartott fesztiválról, melyen az Edda is játszott
  • A pártfogolt - az egyik jelenet az együttes koncertjén játszódik az 1981-es Dorogi Rockfesztiválon a Változás című dalt adják elő
  • Kölyköd voltam - dokumentumfilm az 1983-as feloszlásról
  • Koncert tűzközelben – az 1986-ban a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben tartott koncert felvétele, MTV adta
  • Edda a Petőfi Csarnokban 1988. június - VHS
  • Unplugged koncert - az MTV adta, hanganyaga felkerült a Lelkünkből albumra
  • Edda-tábor - VHS az 1994-es agárdi koncertről
  • 15. születésnap - VHS (rövidebb anyag, mint a dupla CD)
  • 20 éves jubileumi koncert, Kisstadion - az MTV adta két részben
  • Sláger Rádió Megaparty - egyéb előadókkal közös DVD a 2005-os Sláger Rádiós koncertről
  • Amíg él, el nem felejti - DVD a 2007-es Papp László Sportarénabeli koncertről
  • Edda művek - Turné 2010 - 30 év együtt Veletek-koncert DVD a 30 éves jubileumi turnéról(2011)

Könyvek az Eddáról [szerkesztés]

Kapcsolódó együttesek [szerkesztés]

  • Zártosztály – 2012-ben Csillag Endre, Mirkovics Gábor és Donászy Tibor hozták létre ezt a formációt, a nyolcvanas évek közepi Edda felidézésére. A dalokat az Irigy Hónaljmirigyből ismert Sipos Péter énekli, billentyűs hangszereken Lázár Zsigmond játszik.

Hivatkozások [szerkesztés]