1983
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek
Évek: 1978 – 1979 – 1980 – 1981 – 1982 – 1983 – 1984 – 1985 – 1986 – 1987 – 1988
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
[szerkesztés] Január
- január 5. – A Varsói Szerződés országainak háromnapos csúcstalálkozója Prágában véget ér.
- január 6. – az Európai Gazdasági Közösség halászati politikája elleni tiltakozásul a brit haditengerészet elfog egy dán halászhajót.
- január 8. – börtönlázadás a New York-i Sing Singben.
- január 17. – Nigéria kétmillió illegális bevándorlót utasít ki (nagyrészük ghanai állampolgár).
- január 19. – Klaus Barbie német háborús bűnös letartóztatása Bolíviában.
- január 23. – Björn Borg bejelenti visszavonulását.
- január 24. – a Vörös Brigádok 25 tagját életfogytiglani börtönre ítélik Aldo Moro meggyilkolása miatt.
- január 31. – Nagy Károly újratemetése az aacheni dómban.
[szerkesztés] Február
- február 7. – Irán átfogó támadást indít az iraki csapatok ellen.
- február 13. – színháztűz Torinóban, 64-en vesztik életüket.
- február 14. – a háborús bűnökkel vádolt Ariel Saron izraeli hadügyminiszter lemondása.
- február 16. – a délkelet-ausztráliai bozóttüzek a legsúlyosabbak az ország történetében, összesen 76-an halnak meg.
- február 20. – Az indiai Asszam államban a helyi választásokat kísérő zavargásokban 3500-an vesztik életüket.
- február 23. – kormányintézkedések az NSZK-ban a savas esők visszaszorítására.
[szerkesztés] Március
- március 1. – a Baleár-szigetek és Madrid autonóm közösséggé válnak.
- március 1. – megtiltják a fókabőrök behozatalát az EGK országaiba.
- március 6. – az NSZK-ban a szövetségi gyűlési választásokon a CDU és a CSU szerez többséget.
- március 8. – Ronald Reagan a Szovjetuniót a „gonosz birodalmának“ titulálja.
- március 11. – Ausztráliában Bob Hawke alakít kormányt.
- március 23. – Ronald Reagan bejelenti az űrfegyverprogramot.
- március 25. – Az ezerforintos bankjegy kibocsátása.
[szerkesztés] Április
- április 7. – Az STS-6 küldetésen Story Musgrave és Don Peterson a Challenger űrrepülőgépről végrehajtotta az amerikai Space Shuttle program első űrsétáját.
- április 10. – A „Hajnal I” fedőnevű hadművelet során, az iráni csapatoknak sikerül elfoglalniuk az iraki-iráni határ közelében – iraki kézen lévő – Hajj Umran iráni várost.
- április 13. – Chicagoban Harold Washington fekete ügyvédet választják polgármesternek.
- április 15. – megnyílik a tokiói Disneyland, az első USA-n kívüli Disney-park.
- április 18. – a bejrúti amerikai nagykövetség bombázásánál 63-an vesztik életüket.
- április 24. – az osztrák parlamenti választáson a 13 éve kormányzó SPÖ elveszti abszolút többségét. Bruno Kreisky utódja a kancellári székben Fred Sinowatz.
- április 25. – előrehozott választások Portugáliában, melyet a szocialista párt nyer. Mario Soares lesz a miniszterelnök.
[szerkesztés] Május
- május 11. – Az első nemzeti tiltakozási nap Chilében a Pinochet-diktatúra ellen.
- május 14. – Az Etna lávafolyamát robbantásokkal terelik új mederbe, két falut mentve meg a pusztulástól.
- május 26. – Honshu északi részén földrengés és cunami pusztít (104 halott).
[szerkesztés] Június
- június 5. – hídnak ütközik egy folyami hajó Uljanovszkban, 176 halott.
- június 9. – a brit alsóházi választások a konzervatívok győzelmével zárulnak.
- június 13. – A Pioneer-10 az első űreszköz, amely elhagyja a Nap bolygórendszerét, de még a Naprendszer határain belül van.
- június 18. – Sally Ride az első amerikai nő a világűrben.
- június 22. – a márkushegyi bányában 36-an halnak meg robbanás miatt.
- június 24. – Jasszer Arafat kiutasítása Szíriából.
[szerkesztés] Július
- július 1. – az ausztrál legfelső bíróság leállítja a tasmaniao Franklin-gát építését környezetvédelmi okok miatt.
- július 22. – hondurasi és nicaraguai őrnaszádok lőnek egymásra.
- július 22. – Lengyelországban megszüntetik az 1981. december 13-a óta érvényben levő szükségállapotot. Amnesztia a politikai foglyok részére.
- július 25. – tamilellenes pogrom kezdődik Srí Lankán. A 3000 életet követelő vérontás polgárháború kirobbanásához vezet.
[szerkesztés] Augusztus
- augusztus 4. – Olaszország első szocialista miniszterelnöke Bettino Craxi lesz.
- augusztus 4. – Thomas Sankara forradalmi vezető lesz Felső-Volta elnöke.
- augusztus 10. – Franciaország Hissene Habré elnök oldalán beavatkozik a csádi polgárháborúba.
- augusztus 21 – Benigno Aquino hazatérő ellenzéki vezetőt meggyilkolják a manilai repülőtéren.
[szerkesztés] Szeptember
- szeptember 1. – A Koreai Légitársaság 007-es Boeing-747 járata, 400 km-re letért az útvonaláról, és Szahalin légterébe repült. A szovjet légierő a gépet lelőtte, 269 ember halt meg, diplomáciai bonyodalom alakult ki az USA és a Szovjetunió között.
- szeptember 15. – Menahem Begin izraeli miniszterelnök lemondása. Utóda Jicak Samir.
- szeptember 23. – zavargások törnek ki Új-Kaledóniában.
- szeptember 25. – Az SPD 51,3% szavazattal a mandátumok 58%-át szerzi meg a brémai választásokon és egyedül alakít kormányt.
[szerkesztés] Október
- október 4. – A Thrust2 nevű sugárhajtású jármű 1019,5 km/h-ra javítja az autók szárazföldi sebességi rekordját
- október 7. – Balázs Dénes kezdeményezésére megnyílik az érdi Magyar Földrajzi Múzeum.
- október 7. ‑ II. János Pál pápa a temesvári esperesség „ad nutum Sanctae Sedis” ordináriussává nevezi ki Kräuter Sebestyént.
- október 9. – Rangoonban bombamerényletet követnek el odalátogató dél-koreai politikusok ellen. 4 miniszter is életét veszti.
- október 11. – megnyílik a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház.
- október 22. – 1,3 millióan tiltakoznak az NSZK-ban az atomfegyverkezés ellen.
- október 25. – amerikai katonai agresszió Grenada ellen.
- október 30. – az 7 éves katonai diktatúra után megtartott első argentin választásokat a Raul Alfonsín vezette Radikális Polgári Unió nyeri.
[szerkesztés] November
- november 2. – népszavazás az alkotmányreformról Dél-Afrikában, az ázsiai származásúak és a félvérek politikai jogokat kapnak, melyeket a fekete lakosságtól továbbra is megtagadnak.
- november 3. – felavatják a Paksi atomerőmű első reaktorblokkját.
- november 5. – A Szépművészeti Múzeumból 7 nagy értékű festményt rabolnak el, közöttük Raffaello „Eszterházi Madonna” c. alkotását.
- november 6. – a törökországi választásokon a Hazafias Párt arat győzelmet, Turgut Özal lesz a miniszterelnök.
- november 10. – A Microsoft kiadja a Windowst, ami az MS-DOS bővítése volt egy grafikus felülettel.
- november 15. – Észak-Ciprus függetlenségi nyilatkozatban rendelkezik a függetlenségéről.
- november 17. – megalakul Mexikóban a Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadsereg.
- november 22. – a Bundestag engedélyezi az amerikai atomrakéták telepítését az NSZK-ban.
- november 26. – A londoni repülőtéren megtörténik az úgynevezett „Brinks Mat” rablás, amikor elloptak 26 millió fontot érő 6800 aranyrudat.
- november 27. – egy kolumbiai repülőgép lezuhan Madrid közelében, 181-en vesztik életüket, 11-en túlélik a szerencsétlenséget.
[szerkesztés] December
- december 17. – egy madridi diszkótűzben 83-an vesztik életüket.
- december 18. – megkezdődik a Palesztin Felszabadítási Szervezet kivonulása Libanonból. Jasszer Arafat is elhagyja az országot.
- december 20. – Guineában súlyos földrengésben több százan vesztik életüket.
- december 31. – Nigériában katonai puccs dönti meg Shehu Shagari kormányát. Az új államfő Muhammadu Buhari lesz.
- december 31. – Brunei elnyeri teljes függetlenségét.
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1983 a filmművészetben
[szerkesztés] 1983 az irodalomban
- Somlyó György – Részletek egy megírhatatlan versesregényből, Magvető
[szerkesztés] 1983 a zenében
- Cseh Tamás – Bereményi Géza: Frontátvonulás
- István, a király – rockopera [1]
- Megjelenik Agnetha Fältskog az ABBA egykori énekesnőjének legelső angol szólóalbuma Wrap your arms around me címmel. A The heat is on és a Can't shake loose című dalok Amerikában nagy sikernek örvendtek, a Shame és a Mr. Persuasion pedig Európában.
- Megjelent Madonna debütáló albuma Madonna címmel, a legnagyobb slágerek róla: Holiday, Everybody, Borderline, Lucky star, Burning up.
- Van Halen: 1984
- Dire Straits: ExtendedancEPlay
- Johnny Cash a Budapest Sportcsarnokban, április 25.
- Iron Maiden: Piece Of Mind
- Pink Floyd: The Final Cut
- Pink Floyd: Works
- Robert Plant: The Principle of Moments
- The Rolling Stones: Undercover
- Metallica: Kill'em All
- Megalakul a Bon Jovi amerikai rockegyüttes
- Megjelenik Bonnie Tyler: Faster Than The Speed Of Night című lemeze, amelyből napi 60 ezer darabot adtak el világszerte és az 1983-as év legnagyobb példányszámban eladott albuma lett, többek között a Total Eclipse Of The Heart című dalnak köszönhetően.
[szerkesztés] 1983 a jogalkotásban
[szerkesztés] 1983 a tudományban
- január 1. – Az ARPANET hivatalosan átáll az Internet Protocol használatára, létrejön az Internet
- Az Interneten használni kezdik a Domain Name System-et, azaz a körzeti névfeloldó rendszert, mely mára a világ legnagyobb, osztott adatbázisává nőtte ki magát.
- január 22. – Az Apple televíziós reklámjának bemutatása
[szerkesztés] 1983 sporteseményei
- május 4. – A Magyar Kupa Népstadionban rendezett döntőjén az Újpest FC 3-2-re győz a Kispest-Honvéd ellen.
- Nelson Piquet nyeri a Forma-1-es világbajnokságot a Brabham csapattal.
[szerkesztés] 1983 a televízióban
[szerkesztés] 1983 új világörökségi helyszínei
[szerkesztés] Születések
- január 21. – Moritz Volz, német labdarúgó
- február 7. – Christian Klien, Forma-1-es autóversenyző
- február 18. – Jermaine Jenas, angol labdarúgó
- február 21. – Előd Álmos, színész
- február 23. – Mido, egyiptomi labdarúgó
- február 28. – Tim Redwine, amerikai színész
- március 20. – Michael Cassidy, amerikai színész
- április 1. – Matthew Linville, amerikai színész
- április 9. – Ryan Clark, ausztrál színész
- április 10. – Ryan Merriman, amerikai színész
- április 17. – Huszti Szabolcs, magyar labdarúgó
- április 25. ‑ Konstantin Tupikov, lengyel műkorcsolyázó
- április 29. – Sam Jones III, amerikai színész
- május 13. – Görbicz Anita, magyar kézilabdázó
- május 13. – Grégory Lemarchal francia énekes († 2007)
- július 6. – Gregory Smith, kanadai-amerikai színész
- július 8. ‑ Ari‑Pekka Nurmenkari, finn műkorcsolyázó
- augusztus 6. – Robin van Persie, holland labdarúgó
- augusztus 11. – Chris Hemsworth, ausztrál színész, az Otthonunk »« Home and Away tv-sorozat Kim Hydeje
- augusztus 14. – Mila Kunis, amerikai színésznő
- szeptember 1. – Jesse Head, amerikai színész
- szeptember 21. – Maggie Grace, amerikai színésznő
- szeptember 29. – Adam Zolotin, amerikai színész
- október 21. – Hrvoje Čustić, a horvát NK Zadar labdarúgója († 2008)
- november 11. – Philipp Lahm, német labdarúgó
- november 15. – Veli-Matti Lindström, finn síugró
- november 18. – Michael Dawson, angol labdarúgó
- november 22. – Huszár Erika, rövidpályás gyorskorcsolyázó
- december 4. ‑ Roman Zaretski, izraeli jégtáncos
- december 10. – Patrick Flueger, amerikai színész
[szerkesztés] Halálozások
- január 27. – Louis de Funes színész (* 1914)
- február 1. – Szász Péter, Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg (* 1927)
- február 2. – Bánhalmi Ferenc atléta, rövidtávfutó, sportvezető (* 1923)
- február 25. - Tennessee Williams, amerikai író, költő (* 1914)
- március 3. – Arthur Koestler, magyar származású író (* 1905)
- március 18. - II. Umberto, utolsó olasz király (* 1904)
- április 4. – Gloria Swanson, amerikai színésznő (* 1897)
- április 15. – Illyés Gyula, író, költő, műfordító (* 1902)
- április 20. – Mezey Mária színésznő (* 1909)
- április 30. – Muddy Waters, amerikai blueszenész (* 1915)
- május 7. – Romhányi József, író (* 1921)
- május 10. – Kazal László színész (* 1911)
- május 13. – Szent Varecza László algebrista, főiskolai docens (* 1936)
- június 1. - Anna Seghers (Netty Reiling), német írónő (* 1900)
- június 8. – Miško Kranjec, magyarországi születésű szlovén népíró (* 1908)
- július 1. – Molnár István, olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1913)
- augusztus 29. – Jobba Gabi, színész (* 1947)
- szeptember 13. – Palotai Boris, író (* 1904)
- szeptember 25. - III. Lipót, Szász-Coburg-Gotha, belga király (* 1901)
- november 7. – Germaine Tailleferre (er. Germaine Taillefesse), francia zeneszerző, a Hatok egyetlen női tagja (* 1892)
- december 21. – Vértesy József, olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1901)
- december 25. – Joan Miró, festő (* 1893)
[szerkesztés] Nobel-díjak
| Fizikai | Subrahmanyan Chandrasekhar, William Alfred Fowler |
| Kémiai | Henry Taube |
| Orvosi-fiziológiai | Barbara McClintock |
| Irodalmi | William Golding |
| Béke | Lech Walesa |
| Közgazdasági |
