Amy Winehouse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Amy Winehouse
WinehouseLA.jpg
Amy Los Angelesben
Életrajzi adatok
Születési név Amy Jade Winehouse
Született 1983. szeptember 14.
Anglia, London
Elhunyt 2011. július 23. (27 évesen)
Pályafutás
Műfajok R&B, soul, jazz
Aktív évek 2003–2011
Hangszer gitár
Hang Kontraalt
Díjak Grammy-díj a legjobb új előadónak (Adele, 2008)
Kiadók Island Records, Universal records, Epic Records (U.S.A.)

Amy Winehouse Signature.svg
Amy Winehouse aláírása

Amy Winehouse weboldala

Amy Jade Winehouse (London, Southgate, 1983. szeptember 14.London, 2011. július 23.[1]) hatszoros Grammy-díjas, angol soul-, jazz- és rhythm and blues-énekesnő és dalszövegíró volt. Ő minden idők legtöbb lemezét eladó brit női előadója (több mint 24 millió lemez).

Első albumát, a 2003-ban megjelent Frank-et Mercury-díjra jelölték. Az énekesnőnek két Ivor Novello-díjat is ítéltek, az elsőt 2004-ben, a Stronger than Me című daláért, míg a másikat 2007 májusában a 2006-os Back to Black című albuma első kislemezéért, a Rehab-ért. 2007. február 14-én BRIT díjat nyert a Legjobb női előadóművész kategóriában (az elismerésre a Legjobb brit album kategóriában is jelölték). Július 17-én bejelentették, hogy a Back to Black egyike azon 12 albumnak, mely szerepel a 2007-es Mercury-díjra jelöltek listáján, és az énekesnőt még ugyanebben az évben háromszor jelölték az MTV Video Music Awardsra.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsidó származású muzsikuscsaládban nőtt fel. Édesapja a munkahelyén jött össze egy nővel, akit Alex és Amy csak "Apa munkahelyi felesége"-ként emlegettek. Amy zárkózottá vált, és hiába volt kiskamasz, ismét elkezdte az ujját szopni. Hatalmas lelki fájdalom volt neki, hogy szeretett édesapja elhagyta őket, és csak ritkán láthatta. Amy nagyon apás volt. Nagymamája fedezte fel először Amy tökéletes hangi adottságait, és kötelezte a szülőket, hogy írassák zeneiskolába, mert a kislányt nagyon tehetségesnek találta.

Észak-Londonban, a családi hagyománynak megfelelően soul-, jazz- és r&b-énekesnővé cseperedett.[2] 2003-ban debütált Frank című albumával, amelyről később azt nyilatkozta, csak 80%-ban érzi magáénak, ugyanis a kiadó nyomására olyan dalokat is bele kellett tennie, amelyeket nem szeretett. A Franket 2006-ban a „Back To Black” című album követte, élén a provokatív, Rehab című dallal. Ebben arról énekel, hogyan utasította vissza az alkoholelvonót, amelyre menedzserei küldték volna, s miért választott az incidens után új menedzsereket.

Amy a Virgin fesztiválon

Hangja és időnként a hatvanas éveket idéző méhkas-frizurája mellett magánéletével hívta fel magára a brit pletykalapok figyelmét, amelyek élvezettel foglalkoznak étkezési zavaraival, mániás depressziójával [3] és a testét borító tetoválásokkal is, valamint drog- és alkoholproblémáival.[4]

Fiatalkora és a zenei hatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amy a londoni Enfield déli részén látta meg a napvilágot zsidó zenészcsalád gyermekeként. A zenészcsalád tagjainak foglalkozása: édesapja Mitchell Winehouse taxisofőr, édesanyja, Janis gyógyszerész, testvére Alex. Az énekesnő Southgate külvárosában nőtt fel és az Ashmole iskolában tanult. 10 éves korában amatőr R&B bandát alapított, melyet Sweet n sournak nevezett el. A csapatot a „kis zsidó Salt-n-Pepa”-ként jellemezte. 12 éves korában beiratkozott a Sylvia Young Színitanodába, de állítólag nem tudott érvényesülni, és 14 évesen piercinget rakatott az orrába. Később a BRIT Schoolban tanult Selhurstban, Croydonban.

Winehouse első gitárját 13 évesen kapta. Tizenhat éves korára tökélyre fejlesztette énekhangját, miután soul-énekes barátja, Tyler James elküldte a demófelvételt egy ügynökségnek.

Amyre nagy hatással voltak a jazz, a funk és a soul nagyjai, mint például Ray Charles, Frank Sinatra, Nina Simone, Sarah Vaughan, Charles Mingus, Nat King Cole, Donny Hathaway, Dinah Washington, Thelonius Monk és mások.

Karrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felvett egy demót, amit aztán elvitt több lemezcégnek. Felfigyeltek a hangjára, előadói tehetségére, és azonnal leszerződtették az Island Records-nál. Karrierje kezdetéről nem sok információ áll rendelkezésre.

Frank, avagy a debütálás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amy a Bowery Ballroom-ban New Yorkban, 2007-ben

Bemutatkozó albuma, a Frank, 2003 őszén jelent meg, Amy saját számaival és 2 feldolgozás dallal. Az album rendezője, Salaam Remi a híres hip-hop, R&B producer volt (ő később, a Back To Black munkálataiban is aktívan részt vett).

Dzsesszes hangulatú albumával elnyerte a közönség szeretetét, és a kritikusok figyelmét is kiharcolta. A Frank csupa jó kritikát kapott, az év albumának is jelölték, 2004-ben pedig Ivor Novello-díjat zsebelhetett be a korongért. Amy úgy érezte, hogy a "Frank" nem az ő valós érzelmeit mutatja be, ezért kirúgta menedzserét, és nekiállt a "Back To Black" lemez dalainak megírásához.

Egy újságíró megkérdezte tőle, Amy kedvenc kocsmájában, hogy ha választania kellene, hogyan döntene, a dalszerzést vagy az éneklést hagyná abba. „Ha nem tudnék elénekelni egy dalt és kifejezni vele az érzéseimet… kurvára végem lenne. Mindig is énekeltem. Én mindig azt feltételeztem, mindenki tud énekelni, és mindenki énekel is, amikor szomorú vagy boldog. És amikor nőttem fel, és mentem át a sok fájdalmon és szenvedésen, amin a tinédzserek átmennek, úgy tudtam énekelni, mint egy kis madár. És már nem tudok úgy énekelni többé... Érzem a nyomást. Vannak napok, amikor úgy elszakadnék ettől az egésztől. Mert ebben semmi valóság nincs. Semmi. És ez eléggé kifacsar. De hát tudod, hogy van ez. Meg kell csinálni.”

„Egy fáradt mosolyt küldött, majd elbúcsúztunk, kiment a Parkway-re, ahol az a régimódi kisállat-kereskedés hirdeti magát, azokkal a papagájokkal, majmokkal és más ilyen egzotikus, de kalitkába zárt lényekkel” – így fejeződik be az írás.

Back To Black - A világsiker kapujában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amy Winehouse második és egyben utolsó stúdióalbuma, amely világhírűvé tette őt, 2006-ban jelent meg. Olyan slágereket tartalmaz, mint például a Tears Dry on their Own vagy a Rehab című, amely világszerte ismertté tette és hetekig vezette a slágerlistákat. Utóbbiból több száz feldolgozást is csináltak már. A lemez egésze a szerelemről,a drogokról, a függőségről és a szerelmi háborúról szól. Ex-férje Blake és az ő háborúiról. Végül 2009-ben elváltak.

A lemezt hat Grammy-díjra jelölték, amelyből ötöt meg is nyert. Koncertturnéra indult amelyek közül a legismertebb a 2007-es I Told You I Was Trouble DVD koncertfelvétel, amelyet Londonban vettek fel.

A Back To Black-en már nincsenek dzsesszes dalok. Itt már a hatvanas évek girl group-, Motown- és Stax-hangzása dominál, persze ügyesen elegyítve modern, kortárs elemekkel. Mindez együtt, így vegyítve tette őt az év legelismertebb énekesnőjévé, és a kétezres évek egyik legmeghatározóbb egyéniségévé. A szövegekben felbukkan Donnie Hathaway és Ray Charles neve. A Tears Dry On Their Own egy Marvin GayeTammi Terrell duettből vesz hangmintát (Ain’t No Mountain High Enough), a He Can Only Hold Her egy The Icemen-dalból, a My Girl (She's A Fox)-ból kölcsönöz.

Az első lemezen dolgozó Salaam Remi itt is feltűnik, de a számok felében a korszak egyik legmenőbb új producere, Mark Ronson lett a dalszerző-énekesnő segédje. Ő hozta Sharon Jones zenekarának, a Dap-Kingsnek a tagjait is – több számot ők játszottak fel. A szerzemények önéletrajzi ihletésűek. A Rehab című nyitó slágerben ismét feltűnik Amy apja. A Wake Up Alone azt festi le, milyen az akit elhagytak. A You Know I’m No Good-ban még a Tanqueray gin- és a Stella sörmárka neve is szerepel, a Love Is A Losing Game-nek pedig már a címe is elmond mindent.

Amy Berlinben

Amy Winehouse kialakította saját stílusát, amelyben nagy szerepet játszott a The Ronettes együttes énekesnőjének Ronnie Spectornek a haj-és öltözködési stílusa. A lemez nem csak dalaival, hanem a dalaihoz tartozó videoklipjeivel is kivívta a figyelmet. A lemez dalai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy feltűntek olyan előadók mint Adele és Duffy.

A Back To Black album akkor már az év legnagyobb példányszámban elkelt lemeze volt, Mark Ronsonnal közös Valerie című Zutons-feldolgozása pedig épp azokban a hetekben került a slágerlistákra. A világ az övé volt, csak be kellett söpörnie az elismerést.

Férjét viszont egy héttel a koncert előtt megint börtönbe csukták. A koncertet adott ami azonban katasztrofálisan sikeredett. A díva látványosan részeg volt: támolygott, elfelejtette a szöveget, nem tudott kiénekelni hangokat, még a mikrofon is kiesett a kezéből. A nézők, akik 25 fontot fizettek a belépőért, lefütyülték a színpadról. A helyi lapok szégyenteljesnek nevezték az előadást, az olvasók levelekben fejezték ki felháborodásukat. „Most nagyon érzékeny. Ez az első koncertje, mióta házas, és nincs vele a férje. Mindig a színpad szélén szokott ülni, ő meg odamegy és ad neki egy csókot. És most nem csak, hogy nincs itt, de börtönben van. Most nagyon nehéz Amynek” – mentegetőzött az énekesnő menedzsere. Amy Winehouse mégis a címlapra került – ezzel a történettel.

Ahogy az évek teltek, egyre kevésbé hitték el az emberek, hogy valóban lesz új lemeze. Mintha ő is érezte volna, hogy a Back To Black tényleg olyasmi dolog volt, amit nem lehet majd megismételni. Volt már olyan a poptörténelemben, hogy egy túl tökéletes album agyonnyomott, megölt nagyon tehetséges előadókat. A Stone Roses járt így a kilencvenes években. Amy Winehouse sosem tudta megcsinálni a folytatást.

Házasság Blake Fielder-Civillel és a drogokkal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amy Berlinben

2004-ben egy camdeni pubban találkozott a nála öt évvel idősebb Blake Fielder-Civillel. Akinek mindig zűrös ügyei voltak, súlyos testi sértés, lopás. Aki megismertette az énekesnővel a cracket és a heroint. Együtt jártak, aztán szakítottak, mert Civil visszament előző párjához. A következő lemezanyag a Back To Black már róla szólt. Blake Fielder-Civillel 2007 májusában házasodtak össze. Ők lettek az új Kate Moss - Pete Doherty páros, a modern Sid és Nancy. Elkezdődött életének utolsó nagy fejezete, drog, alkohol és magánéleti botrányok. Winehouse a házassághoz is a tőle megszokott viharos módon kezdett hozzá. Az eljegyzés még áprilisban történt, akkor huszonnégy órán át váratta kedvesét, de aztán mégis igent mondott. Állítólag azért kellett ennyire megfontolnia a választ, mert először meg kellett bocsátania exének aki megcsalta, amikor először, 2005-ben összejöttek. Májusban végül sor került az esküvőre. Bár a Miamiban gyorsan elvégzett ceremónia után visszautaztak Angliába, úgy döntöttek, hogy amint lehet, visszatérnek Floridába, és ha már ott vannak, vesznek egy házat. Az édesanyja megsértődött, hogy Amy nélküle ment férjhez.[5] 2009-ben lezárult válóperük. A Digital Spy információi szerint, a házaspárban csak a drog szeretete volt közös. A válópert még 2009. januárjában Fielder-Civil kezdeményezte, az énekesnő házasságtörésére hivatkozva. Egy magát bennfentesnek valló férfi a Daily Starnak az nyilatkozta, hogy mivel a kábítószer volt a kapcsolat alapja, sejthető volt, hogy nem fognak az idők végezetéig együtt maradni. Amy Winehouse szóvivője csak annyit tett hozzá, hogy elmondta, már hónapok óta nincsenek a felek egymással kapcsolatban, az énekesnő pedig csak jövőre fókuszál, nem a múlton kesereg.[6] Összeesett a börtöncellájában és beszámíthatatlan állapotba került Blake Fielder-Civil amikor megtudta, hogy Amy meghalt. A rablásért 31 hónapot kapott, drogfüggő férfi hangosan zokogott a cella falai között, a The Sun című napilapnak azonban sikerült vele interjút készíteni. „Soha nem száradnak fel a könnyeim. Elmondhatatlan fájdalmat, veszteséget érzek. Aki ismert minket, az pontosan tudta, milyen mély is volt a mi szerelmünk. Nekem ő volt életem szerelme” – mondta el a férfi. 2011. nyarán Blake-nek született egy kisfia, a gyerek édesanyja szerint Blake vigasztalhatatlan. „Aki látta őket Amyvel, pontosan tudta, hogy mennyire szerették egymást. Blake folyamatosan sír” – mondta el a fiatal nő.

Winehouse utolsó nagy szerelme, Reg Traviss azonban nem hajlandó megszólalni, pedig a brit lapok szerint Amy azután tört össze, hogy a férfi szakított vele.[7]

Magánéleti botrányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amy 2011-ben

Az énekesnő egyre gyakrabban szerepelt „a legrosszabbul öltözött előadó” vagy „a legjobban utált személyiség” listákon. A koncertek elmaradtak, a következő album megjelenése egyre csak csúszott. Winehouse időnként mondta, hogy milyen jól halad a lemez: „Lesz rajta egy olyan szám, hogy „Our Souls Ain’t Sold”, meg van egy másik is, a Gutter. Hogy milyen a stílusuk? Most még nem tudnám megmondani”. Az Island kiadó főnöke pedig így nyilatkozott: „Hallottam pár demót, teljesen lenyűgöztek.”

2010-ben összejött Reg Trevissel (filmrendező, író), aki úgy tűnt, meg tudja változtatni az énekesnőt.

Amy többször kellemetlen helyzetbe hozta Reg-et. Sajnos az alkohol és a drog nem tűnt el az életéből, Reg pedig besokallt, és elhagyta őt, főleg miután hallotta, hogy Amy telefonon beszél ex-férjével. Amy pár nappal később meghalt.

"Ez az én bulim, és akkor sírok amikor én akarok"[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amy Winehouse élete során ez volt az utolsó kislemez, amit még életében kiadtak. Az „It's My Party” című dalt Quincy Jones legújabb lemezére vette fel. A dal eredetileg Leslie Gore előadásában vált híressé a hatvanas években. Amy ebben a dalban egy buliról énekel, ahol semmi mást nem akar csak sírni, miközben a kedvenc dalait hallgatja.

Body and Soul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amy Winehouse ezen dalát már halála után adták ki. A dalt Tony Bennett-tel énekelte fel. A dal szeptember 14-én került kiadásra, akkor amikor Amy 28 éves lett volna. Ugyan nem ez a dal lett Tony Bennett duettlemezének fődala (az a Lady Gaga-val közös The Lady Is A Tramp) ez tette igazán híressé a lemezt. A dal mellé kiadták egy videoklipet is, ez Amy első olyan videoklipje amelyen duettezik, és az utolsó amelyben szerepel. Amy Winehouse, és Tony Bennett közös dalát Grammy-díjra jelölték 2011-ben, az A legjobb popelőadás (csapat, duó) címen, melyet a 2012-es díjkiosztó gálán meg is nyertek. A grammy szobrocskát Amy szülei Mitch és Janis vették át.[8] Amy Winehouse-nak ez volt a hatodik Grammy díja.

Lioness: Hidden Treasures[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Island Records 2011. október 31-én bejelentette, hogy kiadják Amy azon dalait amelyeken halála előtt dolgozott. A lemez a Lioness: Hidden Treasures (Nőstényoroszlán: Rejtett kincsek) címet kapta. 2011. december 5-én jelent meg (Írországban december 2-án) 12 dalt tartalmaz , melyen három dalt a Body and Soul-t, A Will You Still Love Me Tomorrow-t, és a Best Friends, Right?-t már hallhatta a nagyérdemű. Alig két és fél nappal azután, hogy bejelentették Amy Winehouse decemberben megjelenő posztumusz albumát, a Lioness: Hidden Treasures című ritkasággyűjteményt, máris megérkezett róla az első kiadatlan dal, ráadásul rögtön az egyik leginkább várt szám: a New York-i rapper, Nas társaságában rögzített Like Smoke. Amy nagy Nas-rajongó volt, a 2006-os Back To Black sikeralbum Me & Mr Jones című dalában is említi a rapper egy koncertjét (Nas polgári neve Nasir Jones), mindkettejüknek szeptember 14-én volt a születésnapja és közös producerük is volt (Salaam Remi), így nem meglepő, hogy 2008-ban – a tervezett harmadik Amy Winehouse-albumhoz – született egy ilyen duett.

A dalt a New York-i Hot97 rádióállomás mutatta be. Néhány órával a Nas-duett után megérkezett egy újabb kiadatlan felvétel is: egy 1963-as doo wop slágernek, a Ruby & the Romantics-féle Our Day Will Come-nak a reggae-sített feldolgozása 2002-ből.

Salaam Remi elmondta, hogy bár az énekesnő 2006 óta nem adott ki lemezt a zenei tevékenységgel nem hagyott fel és sok új dal született, amelyeket szándékoznak kiadni. A lemez borítóját is közzétették, amelyhez a fotó egy tengerparti fotózáson készült, még 2009-ben. Amy hivatalos honlapján megtalálható a lemezen szereplő dalok listája is, valamint további cikkek a lemezzel kapcsolatban.

A lemez kiadása után hamar aranylemez lett Németországban. Angliában 194,000 fogyott az első héten a lemezből.

Koncertek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amy az Eurockeénnes fesztiválon 2007-ben

Amynek szinte már-már védjegyévé vált, hogy alkoholos befolyásoltság alatt adott koncerteket. Több olyan koncertjéről is készültek képek, amik ezt bizonyítják. Profi zenészekkel, és tehetséges vokalistákkal dolgozott együtt, akik mindig fel voltak készülve arra, hogy akár az is lehet, hogy az egész koncertet nekik kell majd végigénekelni. Ez Belgrádban meg is történt.

Amy legemlékezetesebb koncertjeiről DVD-k készültek, ám mégis a Glastonbury fesztiválon aratta legnagyobb sikereit. 2007-ben, és aztán 2008-ban is fellépett.[9] Videómegosztó portálok tanúsága szerint, ami a 2008-bas Glastonbury fesztivál alatt nem volt ittas, és rajongói szerint ez volt az egyik legjobb koncertje.[10]

Drog- és alkoholfüggősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007 óta ivott. Férje Blake szoktatta rá a keményebb drogokra és az alkoholra. Először 2008-ban, majd 2009 januárjában ment el elvonókúrára, de több ízben megszökött onnan. Volt, hogy koncertjén verekedett, elfelejtette szövegeit, de az is megesett, hogy egy részeg állapotban előadott rosszul sikerült piruett közben elesett a színpadon. Szülei tudták, hogy nagy a baj, de nem tudtak rajta segíteni. Olyan előadókkal barátkozott mint Pete Doherty a Babyshambles énekese, aki szintén nem a józanság szobraként ismeretes.

A média (leginkább az angol lapok) előszeretettel cikkeztek (sokszor már a címlapon), hogy Amy mennyire volt részeg, vagy mennyire volt drog hatása alatt. A rendőrség az egyik koncertjén kábítószert talált nála, amit lefoglaltak, az énekesnőt pedig előállították, de végül nem kellett börtönbe vonulnia.

Amy nagyon sokszor próbált leszokni, de volt rá példa, hogy mielőtt elvonókúrára ment volna, előtte elugrott és megivott pár felest. Az elvonókúrákon sosem vett részt addig, amíg kellett volna. Mindig elment róluk még idő előtt. Lelki problémáiból adódó függőségei később már kiültek az arcára, átformálták testét. Arca beesett, lefogyott, mindössze 50 kilogramm volt (2007-ben). Sokszor kerültek elő olyan fotók róla és Blake-ről, amik közvetlen a heroin használata után készültek, ezeken tisztán látszottak vérző sebeik. Az énekesnő sosem tudott úrrá lenni szenvedélyein. Volt, hogy egy kis időre elutazott egy szigetre, ahol nem drogozott és nem ivott, de amint visszatért Londonba, folytatta önpusztító életmódját, ami aztán később a halálát okozta.

Fotósok, paparazzik követték mindenhová, ami Amyt egy cseppet sem zavarta. Olyannyira nem, hogy akkor sem jött előttük zavarba, amikor részeg volt vagy kábult. A paparazzik előszeretettel készítettek róla ilyen (botrányosnak titulált) képeket, amelyeket aztán közzétettek, ezzel is felerősítve azt a köztudatot, hogy Amy függő. Amikor azt hitték, megváltozik, akkor ismét részegen énekelt vagy bulizott. Ez így ment évekig, megállíthatatlan volt. Nem hallgatott a jó szóra, csupán élvezte, hogy amikor részeg, akkor minden problémája eltűnni látszik. Függősége annyira elhatalmasodott rajta, hogy egy, a YouTube videómegosztó portálra feltöltött paparazzi videón Amy cigarettáért könyörög egy forgalmas autópályán.

2011 júniusában, 12 napos európai turnéja első állomásán Belgrádban, nagyjából 20 000 néző előtt részegen lépett színpadra. A közönség kifütyülte.[11][12]

Próbálták éneklésre biztatni, de Amy sértődötten nézett a közönségre. A Back To Black című dalát énekelte, amikor sírni kezdett és a földhöz vágta a mikrofont. Háttérénekesei, Zalon és Ade mindent megtettek azért, hogy a koncert ne legyen még nagyobb botrány, és végül már csak ők énekelték a dalokat. Amy elfelejtette a dalszövegeit, hiába írta ő a dalait, az alkohol befolyása alatt nem jutott eszébe.

A közönség énekelte a dalait, ő pedig egy ideig visszaénekelte azt. A koncerten nem ment végig az összes tervezett dalon. 7 dal után mindenki jobbnak látta, ha inkább befejezik. Amynek ez volt az európai turné első koncertje. Ahogy utólag kiderült, életének egyben utolsó fellépése is. Az utolsó fellépése, amely nem aratott osztatlan sikert, ám tény, hogy beszéltek róla. A híradások és a magazinok is közölték az esetet Európa szinte minden országában.

A turné további, nyárra tervezett állomásait – köztük a Sziget Fesztivált – ezután lemondták. Az utolsó dal, amit életében előadott a You Wondering Now lett, amely a hírhedt belgrádi koncerten csendült föl utoljára, bár nem énekelte végig, sértődötten, vidáman, néhol szomorúan állt a mikrofon mögött, és csak dúdolta a dalt. Igazából vokalistái énekelték végig a The Specials slágerét, amelyet Amy a Back To Black lemezének bővített kiadásán volt rajta.

Az énekesnő 2011-ben fejezte be a sokadik elvonókúráját, és eldöntötte: visszatér, és kiad egy új lemezt. Az évek óta várt nagylemez helyett viszont már csak a posztumusz lemezét adta ki az Island Records.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amy Winehouse otthona a halála után

2011. július 23-án holtan találták otthonában. A törvényszéki orvosszakértői vizsgálat eredményei szerint a halál oka alkoholmérgezés volt.[13] Winehouse véralkoholszintje halálakor 4,16 ezrelék volt. Összehasonlításképpen Nagy-Britanniában 0,8 ezrelékes véralkoholszintig megengedett az autóvezetés.[14] Az orvosok szerint Amy le akart szokni, sőt egy hónapig egy kortyot sem ivott, majd a végzetes délután valami eltört benne, és nagyon sok vodkát ivott, ez szinte sokkolta a szervezetét, s végül ez vezetett ahhoz, hogy 27 éves korában meghalt.

Temetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temetése 2011. július 26-án volt délután. Elhamvasztották, majd hamvait nagymamája, Cynthia hamvaival összekeverték (ez Amy kérése volt). Temetésén csak a szűk család és egy-két barát lehetett ott. Édesapja beszédet mondott, majd megtörve távozott. A temetésen ott volt többek között Kelly Osbourne (Ozzy Osbourne lánya), aki Amy egyik legjobb barátnője volt. Kelly, Amy tiszteletére haját olyanra csináltatta amilyen az énekesnőé volt. De ott volt Mark Ronson, aki egyik jobb keze akinek többek között a Valerie című dal feldolgozását köszönhetjük. Számos híresség jelent még meg a temetésen, de egyetlen fotóst sem engedtek be. Csupán akkor tudták fotózni a jelenlévőket, amikor azok érkeztek, majd távoztak.

A 27 Club újabb taggal bővült[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amy Winehouse emlék koncert Bukarestben

Mivel két hónappal a 28. születésnapja előtt hunyt el, ezzel felkerült a rockzene hírhedt Club 27 listájára, amely azon énekesek/zenészek nevét tartalmazza, akik 27 éves korukban haltak meg. A listán olyan nevek szerepelnek mint Janis Joplin, Jimi Hendrix vagy Kurt Cobain. Ezen személyek legtöbbjének a drog és/vagy az alkohol okozta a halálát.

Amy Winehouse Alapítvány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Festmény Amyről

Amy édesapja lánya halála után nem sokkal bejelentette, hogy alapítványt hoz létre, amely a drogfüggő fiatalokat segítené. A sztár nevét viselő Amy Winehouse Alapítvány azokon kíván segíteni, akiknek éveket kellene várnia, hogy bejussanak az államilag támogatott elvonókra. Mitch Winehouse szerint ugyanis akinek nincs elég pénze, hogy magának fizesse a rehabilitációt, annak akár 2-3 évbe is beletelhet, mire segítséget kaphat. A brit betegbiztosító közleményben cáfolta a 2-3 évet, és azt nyilatkozták, hogy a betegek 94 százaléka már három héten belül segítséget kap. Mindenesetre Amy apja nagyon elszánt, úgy érzi lánya is szívesen áldozna erre a célra, és ezzel legalább Amy hátrahagyott vagyona jó célokat szolgálna.

Első nagyobb összeget Amy Back to Black albumán szereplő ruháért fizettek. A kreációt a Chilei Divatmúzeum vásárolta meg 43 200 fontért, azaz nagyjából 15 millió forintért. A szakemberek előzetesen ennek legfeljebb a negyedére becsülték a ruha értékét.

Az eladásból befolyt összeg teljes egészében az Amy Winehouse emlékére létrehozott alapítvány számlájára kerül, amely rászoruló gyerekeken, szenvedélybetegeken és gazdátlan állatokon igyekszik segíteni.[15]

Életrajzi film készül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hírek szerint Amy egykori filmes barátja, Reg Traviss készítene mozit a néhai énekesnőről. Nem lesz könnyű dolga, mivel Amy apja, Mitch Winehouse meglehetősen elutasító az életrajzi filmes elképzeléssel szemben. „Aligha lesz életrajzi film a zene nélkül, márpedig mi sosem engedjük, hogy a dalokat használják" - nyilatkozta az egykori taxisofőr.

Traviss múlt héten a brit Daily Mirrornak azt nyilatkozta, szerinte „elkerülhetetlen", hogy film készüljön Amy Winehouse életéről, bár azt tagadta, hogy köze lenne efféle vállalkozáshoz.

Ami pedig az Amy-életrajzokat illeti, Mitch Winehouse aláírt egy szerződést a HarperCollins könyvkiadóval az Amy Winehouse-életrajz elkészítésére. A bevételeket, a tervek szerint, jótékony célra ajánlják majd fel.

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amy Winehouse élete során 24 díjat, halála után további kettőt nyert.

Két Brit Awards, hat Grammy, kettő Echo Music Awards, egy Elle Style Awards, három Ivor Novello, egy Meteor Music Awards, egy MOBO Awards, egy MOJO Awards, egy MTV Europe Music Awards, kettő NME Awards, egy Popjustice £20 Music Prize, egy Q Awards, egy Urban Music Awards, egy Vodafone Live Music Awards, egy World Music Awards díjat nyert élete során.[16][17][18] Halála után nyerte hatodik Grammy díját (Tony Bennett-el közös dalukért), és a VH1 beválaszotta minden idők 100 legnagyobb énekesnője közé (100 Greatest Women In Music), ahol a 26. helyet szerezte meg.[19]

Megnyert díjai mellett további 61 díjra jelölték, melyeket végül nem ő nyert meg.

Amy Winehouse minden idők legtöbb Grammy díját nyert angol női előadó.[20]

A Rolling Stone magazin a 451. helyre tette Winehouse Back To Black lemezét a "Mindenidők 500 Legjobb Albuma" listán.[21]

Lemezeladások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amy Winehouse már életében hatalmas rajongótáborra tett szert, lemezeladásai rekordokat döntöttek az Egyesült Királyságban. Halála napjáig közel 11 millió lemezét értékesítették világszerte. Ám halála után szinte az egész világ "Amy lázban égett" és a lemezeladások rohamosan nőttek. 2012 novemberéig Amy Winehouse összes lemezéből több mint 24 milliót adtak el világszerte. Ez azt jelenti, hogy a halálát követő egy évben több lemeze fogyott, mint 2003 és 2011 júliusa között. Back To Black lemezéből 20, még a Lioness: Hidden Treasures lemezéből közel 2 és fél milliót értékesítettek 2012 év végéig, ám lemezei azóta is rohamos gyorsasággal fogynak.[22][23][24].

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Albumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Posztumusz lemezek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kislemezek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2003 - Fuck Me Pumps / Help Yourself / Yo Sent Me Flying
  • 2003 - In My Bed / Stronger Than Me / Take The Box
  • 2006 - Rehab
  • 2007 - Back To Black
  • 2007 - You Know I No Good
  • 2007 - Tears Dry On Their Own
  • 2007 - Just Friends
  • 2007 - Love Is A Losing Game
  • 2008 - Valerie (Mark Ronson Original Version)
  • 2010 - It's My Party
  • 2011 - Body And Soul (Duett Tony Bennett-el)
  • 2011 - Our Day Will Come
  • 2011 - Like A Smoke (Feat. Nas)
  • 2012 - Cherry Wine (Feat. Nas)
  • 2012 - Jazz And Blues (Kiadatlan dal, digitális kislemez)

Koncerlemezek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2004 - Sessions@AOL (EP)
  • 2006 - Live At AOL Winter Warmer
  • 2007 - I Told You I Was Trouble (Live In London)
  • 2007 - iTunes Festival - London
  • 2008 - Absolutely Live (Live In Berlin)
  • (További 22 koncertlemez is megjelent, ám ezek nem hivatalosan megjelentetett lemezek, csupán rádió és TV adásokból átvett hanganyagok)

DVD koncertfelvétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2007 - I Told You I Was Trouble (Live In London)

Válogatáslemezek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2008 - Frank & Back To Black (Deluxe Edition)
  • 2008 - The Other Side Of Amy Winehouse (2 CD)

Videoklipek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2003 - Stronger Than Me
  • 2004 - Take The Box
  • 2004 - In My Bed (rendezte: Paul Gore)
  • 2004 - Fuck Me Pumps (rendezte: Marlene Rhein)
  • 2006 - Rehab (rendezte: Phil Griffin)
  • 2007 - You Know I'm No Good (rendezte: Phil Griffin)
  • 2007 - Back to Black (rendezte: Phil Griffin)
  • 2007 - Tears Dry on Their Own (rendezte: David LaChapelle)
  • 2007 - Love Is A Losing Game (videóösszeállítás)
  • 2008 - Just Friends
  • 2011 - Body and Soul (Tony Bennett-tel közös klip és dal)
  • 2011 - Our Day Will Come posztumusz klip, régi felvételekből és fotókból

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Index: Meghalt Amy Winehouse (magyar nyelven), 2011. július 23. (Hozzáférés: 2011. július 23.)
  2. Niv Elis: Surprise! They're Jewish! (angol nyelven). Moment Magazine. (Hozzáférés: 2011. július 24.)
  3. „Amy, aki idén elismerte, hogy túl sokat iszik, elmondta visszautasítja a gyógyszerek szedését, holott klinikailag diagnosztizálták nála a mániás depressziót.” [1]
  4. MR2 Petőfi rádió, 2007. szeptember 13. – A nap előadója
  5. [2]
  6. [3]
  7. [4]
  8. [5]
  9. [www.youtube.com/watch?v=jTmWJ3NvwVc]
  10. [6]
  11. Index: Amy Winehouse részegen lépett fel Szerbiában (magyar nyelven) (html), 2011. június 19. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
  12. BBC: Amy Winehouse 'too drunk to sing' in Belgrade concert (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2011. június 19.)
  13. Inquest: Singer Amy Winehouse died of alcohol poisoning (angol nyelven), 2011. október 26. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
  14. Amy Winehouse starb an Alkoholvergiftung (Német nyelven). Der Standard, 2011. október 26. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
  15. [7]
  16. [8]
  17. [9]
  18. [10]
  19. [11]
  20. [12]
  21. 100 Best Albums of the Decade. Rolling Stone. Wenner Media, 2009. december 9. [2009. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 31.)
  22. [13]
  23. [14]
  24. [15]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Amy Winehouse témájú médiaállományokat.