Saint Lucia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 13,9047°, ny. h. 60,9603°

Saint Lucia
Saint Lucia
Sent Lisi
Sainte-Lucie
Saint Lucia zászlaja
Saint Lucia zászlaja
Saint Lucia címere
Saint Lucia címere
Nemzeti mottó: angol: "The Land, The People, The Light"
A föld, a nép, a fény
Nemzeti himnusz: Sons and Daughters of Saint Lucia
LocationSaintLucia.png

Fővárosa Castries
é. sz. 14° 01′, ny. h. 60° 59′
Államforma Parlamentáris monarchia
Vezetők
Uralkodó II. Erzsébet
Kormányzó Pearlette Louisy
Miniszterelnök Stephenson King
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek angol, kreol, francia
Függetlenség az Egyesült Királyságtól
Kikiáltása 1979. február 22.

Tagság A Nemzetközösség, a Frankofónia, a CARICOM,
az OECS, az ENSZ és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 194
Becsült 180 000 [1] fő (2013. május)
Rangsorban 194
Népsűrűség 259 fő/km²
GDP 2006-os becslés
Összes 933 millió dollár (162)
PPP: 1 081 millió dollár
Egy főre jutó 5 650 dollár (66)
PPP: 7 141 dollár
HDI (2004) 0,790 (71) – közepes
Földrajzi adatok
Terület 620 km²
Rangsorban 193
Víz 1,6%
Egyéb adatok
Pénznem Kelet-karibi dollár (XCD)
Nemzetközi gépkocsijel WL
Hívószám 1-758
Internet TLD .lc

Saint Lucia-CIA WFB Map.png

Saint Lucia (francia Sainte-Lucie, kreol Sent Lisi) a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának ívében fekvő szigetállam. A Saint Vincent és a Grenadine-szigetektől észak-északkeletre, Barbadostól északnyugatra, Martinique-tól délre helyezkedik el. Területe 620 km², lakosainak száma mintegy 160 000. A sziget két Nobel-díjast (Arthur Lewis és Derek Walcott) adott a világnak, ezzel a lakosságszámhoz viszonyítva a Feröer-szigetek után a második helyen áll. Szirakúzai Szent Lucáról nevezték el első európai gyarmatosítói, a franciák, akik 1660-ban kötöttek szerződést a helybeli karibi törzzsel. 1663 és 1667 között britek uralták a szigetet. A következő években, amikor háború dúlt az angolok és franciák között, a sziget 14-szer cserélt gazdát. 1814-ben végül a britek szerezték meg a sziget irányítását. Mivel olyan gyakran cserélt gazdát, a szigetet a „Nyugat-Indiák Helénájaként” is ismerik.

1924-től képviseleti kormányzattal rendelkezik (mindenkire kiterjedő szavazati jog csak 1953-tól létezik). 1958 és 1962 között a sziget a Nyugat-Indiai Szövetség tagja volt. 1979. február 22-én Saint Lucia kikiáltotta függetlenségét a Nemzetközösségen belül. A sziget egyben Frankofónia tagja is.

A sziget vulkanikus eredetű. Trópusi éghajlatú földjén cukornádat, banánt, kókuszdiót, kakaót és citrusféléket termesztenek. Iparát a mezőgazdasági termékek feldolgozása (cukor- és rumgyártás) jellemzi. Dinamikusan fejlődő ágazat az idegenforgalom.

Földrajza, természeti környezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diamond-vízesés
Piton-hegyek
Soufriére város környéke

Domborzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kis-Antillák Szél felőli szigetek csoportjába tartozó, vulkanikus eredetű szigeten elterülő ország. Északi része 200–300 m magas dombvidék termékeny medencékkel, középső és déli része hegyvidék. Legmagasabb pontja: Mount Gimie, 950 méter. A sziget jellegzetes tájképét adó Piton-hegyek a természeti világörökség részei.

Vízrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget kicsi nagyobb vízfolyások kialakulására.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Saint Lucia éghajlata trópusi, az átlagos középhőmérséklet 26 °C. Évente 1500 mm eső esik az alacsonyabb fekvésű területeken, míg a hegyekben 3500 mm csapadék van. Az esős évszak májustól augusztusig tart.

Növény- és állatvilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti park[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pigeon Island (Galambsziget) Nemzeti Park régi brit erőd egy szigetecskén a nyugati part előtt.[2]

Természeti világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO a természeti világörökség részévé nyilvánította a sziget jellegzetes tájképét adó Piton-hegyeket.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Saint Lucia térképe 1758-ból.

A szigetet 1502-ben, Szent Lucia napján fedezte fel Kolumbusz. A karib indiánok lakta szigeten az angolok létesítettek települést 1605-ben, de a harcias őslakosok menekülésre kényszerítették őket. 1651-ben a szigetet a franciák foglalták el, majd az angolokhoz került.

Saint Lucia hovatartozása 1814-ig tizennégyszer változott, miközben az őslakos indiánokat kiirtották. 1814-ben végül Nagy-Britannia gyarmata lett, majd 1838 és 1956 között a Szél felőli szigetek nevű brit gyarmat része volt. 1958-ban csatlakozott a Nyugat-indiai Föderációhoz, amelynek felbomlásáig, 1962-ig volt a tagja. 1967-ben Nagy-Britannia társult állama lett, majd 1979-ben elnyerte teljes függetlenségét a brit Nemzetközösségen belül.

Népessége, lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Castries katedrálisának belseje

Az ország népessége 160 145 fő, melynek 38%-a él városokban. A népességnövekedés 1,25%-os, az írástudatlanság 33%-os. A lakosság 90%-a fekete, 6%-a mulatt, 3%-a indiai, 1%-a pedig fehér.

Saint Lucia lakosságának nagy része afrikai származású (81%). Megtalálható jelentős számban kevert népesség is (11,9%), indo-karibi vagy indiai csoportok 2,4%-ban, és kisebb európai csoportok (francia, brit és ír gyarmatosítók leszármazottai). Más etnikumok csoportjai még 3,1%-ot tesznek ki. Található itt görög, libanoni, szí, olasz, kínai, észak-amerikai, portugál és német.

A hivatalos nyelv az angol, de a francia alapú antillai kreol nyelvet is beszéli a lakosság 80%-a. Ezt az irodalomban, zenében és hivatalos közegben is használják.[3] A franciából, afrikai nyelvekből és a karibi nyelvből képződött. Saint Lucia a frankofón országok tagja.

Saint Lucia adja a világon az egy főre eső legtöbb Nobel-díjast. Két díjazott származik a szigetről: Sir Arthur Lewis, aki 1979-ben nyert közgazdasági Nobel-emlékdíjat, és Derek Walcott, aki 1992-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Mindketten január 23-án születtek, de különböző éveken.

A lakosság mintegy 70%-a római katolikus, ez még a katolikus francia gyarmati uralom idejéből származik. A maradék a többi keresztény vallásokhoz tartozik, vannak itt hetednapi adventisták (7%), pünkösdisták (6%), anglikánok (2%), evangélikusok (2%) és baptisták. A lakosság 2%-a rasztafari hívő.[4]

Saint Luciáról főképp anglofon országokba vándorolnak, elsősorban az Egyesült Királyságba, ahol mintegy 10 000 saint luciai él, és 30 000 olyan angol, akinek saint luciai ősei vannak. A második legkedveltebb úticél az Egyesült Államok, aki 14 000-en élnek. Kanadában is számos saint luciai él. Spanyolországban és Franciaországban található még 124 és 117 saint luciai.[5]

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros, Castries egy képe
Saint Lucia települései
Rangsor Név Lakosság Kerület
1991-es
népszámlálás
2001-es
népszámlálás
2005-ös
becslés
1. Castries 11 100 10 634 11 293 Castries
2. Bexon n.a. 7 119 7 560 Castries
3. Babonneau n.a. 5 138 5 457 Castries
4. Ciceron n.a. 3 577 3 799 Castries
5. Dennery 2 500 3 051 3 149 Dennery
6. La Clery n.a. 2 801 2 975 Castries
7. Vieux Fort 4 100 2 827 2 899 Vieux Fort
8. Morne du Don n.a. 2 679 2 845 Castries
9. Marchand n.a. 2 576 2 736 Castries
10. Micoud 3 300 2 619 2 631 Micoud
11. Laborie 1300 2 638 2 574 Laborie
12. Grande Rivière n.a. 2 031 2 448 Gros Islet
13. Augier n.a. 2 176 2 231 Vieux Fort
14. Soufrière 3 000 1997 1959 Soufrière
15. Anse-la-Raye 1500 1405 1480 Anse-la-Raye
16. Canaries 1000 1334 1306 Canaries
17. Gros Islet 1400 679 783 Gros Islet
18. Cap Estate 400 n.a. 699 Gros Islet
19. Choiseul 400 313 302 Choiseul
20. Choc 40 n.a. 52 Gros Islet

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatása és politikai rendszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország államformája alkotmányos monarchia, az államfő a mindenkori brit uralkodó.

Saint Lucia 1971-ben nyerte el a függetlenségét a Brit Nemzetközösségen belül. Az ország államfője II. Erzsébet brit uralkodó. A királynőt a főkormányzó képviseli az államban.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlament kétkamarás, a képviselőházból (17 választott képviselő) és a szenátusból (11 szenátor) áll. A miniszterelnök a képviselőház legnagyobb pártjából kerül ki. Saint Lucia 10 választókerületből áll.

Az igazságszolgáltatást a Supreme Court képviseli. Az ország alkotmánya elismeri a halálbűntetést. 1987 és 2001 között 18 alkalommal hajtottak végre ilyen ítéletet.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország 11 kerületre van felosztva:

Sainte-Lucie - districts numérotés.png
szám kerület terület in km² lakosság népsűrűség (fő/km²)
1 Anse-la-Raye 31 6.495 210
2 Canaries 16 1.906 119
3 Castries 79 61.341 776
4 Choiseul 31 6.372 206
5 Dennery 70 12.773 182
6 Forest 78 0 0
7 Gros Islet 101 19.816 196
8 Laborie 38 7.978 210
9 Micoud 78 17.153 220
10 Soufrière 51 7.328 144
11 Vieux Fort 44 16.329 371
összes 617 158.076 256

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egyesült Munkapárt (United Workers Party – UWP)
  • Saint Lucia Munkapárt (St. Lucia Labour Party – SLP)

Főkormányzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név hivatali ideje
Sir Allen Montgomery Lewis 1979. február 22. – 1980. június 19.
Boswell Williams 1980. június 19. – 1982. december 13.
Sir Allen Montgomery Lewis 1982. december 13. – 1987. április 30.
Vincent Floissac 1987. április 30. – 1988. október 10.
Sir Stanislaus A. James 1988. október 10. – 1996. június 1.
Sir George Mallet 1996. június 1. – 1997. szeptember 17.
Dame Pearlette Louisy 1997. szeptember 17. óta

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Banánültetvény
Luxushajók a főváros kikötőjében

Szektorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Cukornád-, gyapot-, kakaó termesztés. Legfontosabb terményei és egyben kiviteli cikkei is a banán és a kókuszdió.

  • Energiagazdálkodás – bányászat – ipar
  • Szolgáltatások
  • Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

Exporttermékek: banán, ruházat, kakaó, zöldség, gyümölcs, kókuszolaj. Importtermékek: élelmiszerek, iparcikkek, gépek, járművek, vegyszerek, üzemanyag. Főbb kereskedelmi partnerek: Egyesült Királyság, Brazília, USA, Trinidad és Tobago, Barbados.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország egyetlen nemzetközi reptere a Hewanorra International Airport (IATA-code: UVF), a sziget déli csücskében, a fővárostól 30 km-re helyezkedik el. Az országba a British Airways (BA) és a BWIA West Indies Airways (BW) társaságokkal közvetlenül lehet eljutni, míg ha Frankfurt am Mainból indulunk, Barbadoson át kell szállni.

Saint Lucia útjainak hossza 1210 km, ebből 63 km aszfaltozott. A közlekedés bal oldali, hasonlóan Nagy-Britanniához. Az utak többsége kétsávú, viszont szűkek.

A legfontosabb kikötők: Castries, Cul-de-Sac és Vieux-Fort.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dzsessz-fesztivál, Castries

Iskolarendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország gasztronómiája a francia konyhához áll közel. A borsot szívesen alkalmazzák. Az egzotikus gyümölcsök (mangó, papaja, ananász) elterjedt.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A krikett népszerű sport a szigeten. A képen a Beausejour Krikett Stadion, amely nemzetközi játékoknak is helyet ad.

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Saint Lucia-i labdarúgó-válogatott

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Radio St. Lucia – állami rádió
  • The Wave – magánrádió
  • Helen Television Service
  • The Voice – újság
  • The Star – újság

Állami ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Január 1./2.: újév
  • február 22.: függetlenség napja
  • tavasz: nagypéntek
  • tavasz: húsvétvasárnap és húsvéthétfő
  • május 1.: a munka napja
  • május/június: pünkösdhétfő
  • augusztus 1.: A felszabadulás napja
  • október 2.: Új kenyér ünnepe
  • December 13. Lucia (Luca)-nap
  • december 25./26.: karácsony

Hasznos információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a hálózati feszültség 220 volt és 50 Hz a váltóáram. (Néhány hotelben csak 110 volt, és 60 Hz.)

A hotelekben és az éttermekben a borravaló általában 10-15%, míg a taxisofőrök is elvárnak egy keveset.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Saint Lucia Government Statistics Department

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint Lucia témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2010-es népszámlálási adat
  2. http://www.geographia.com/st-lucia/lcpnts01.htm
  3. Kweyolphone Countries Take Stock of the Language's Growth. Government of Saint Lucia. (Hozzáférés: 2008. augusztus 22.)
  4. Infoplease.com. Infoplease.com. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
  5. Oecd.org. (Hozzáférés: 2010. március 4.)