Srí Lanka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság
ශ්රී ලංකා ප්රජාතාන්ත්රික සමාජවාදී ජනරජය
Sri Lankā Prajathanthrika Samajavadi Janarajaya
இலங்கை சனநாயக சோஷலிசக் குடியரசு
Illankai Chananaayaka Chosalisa Kudiyarasu
Democratic Socialist Republic of Sri Lanka
 Srí Lanka zászlaja
Srí Lanka zászlaja
 Srí Lanka címere
Srí Lanka címere
Nemzeti himnusz: Sri Lanka Matha
LocationSriLanka.png

Fővárosa Sri Jayawardenapura Kotte
é. sz. 7°, k. h. 81°
Legnagyobb város Colombo
Államforma Köztársaság
Vezetők
Államfő Mahinda Rajapakse
Miniszterelnök D. M. Jayaratne
Hivatalos nyelv szingaléz, tamil
Beszélt nyelvek angol
függetlenség Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1948. február 4.
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 51
Becsült 19 607 519 fő (2002)
Rangsorban 51
Népsűrűség 298 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 65 610 km²
Rangsorban 119
Víz 1,3%%
Egyéb adatok
Pénznem Srí Lanka-i rúpia (LKR)
Nemzetközi gépkocsijel CL
Hívószám 94
Internet TLD .lk

Sri Lanka-CIA WFB Map.png

Srí Lanka, korábbi nevén Ceylon könnycsepp alakú sziget az Indiai-óceán északi részén, India partjaitól délre, az Egyenlítőtől 880 km-rel északra. 65 610 négyzetkilométer kiterjedésű. Homokos tengerpartja pálmafákban, a sziget belseje buja növényzetben és állatvilágban gazdag. A szárazföld belsejében teaültetvények, rizsföldek, trópusi őserdők váltogatják egymást. Lakossága 17 millió, melynek nagy részre buddhista vallású. Az ország ókori városok, paloták, templomok maradványaiban gazdag. A kellemes klíma, a több mint 2500 éves írott történelem, a fantasztikus kirándulások évről évre rengeteg turistát vonzanak a világ minden tájáról. Srí Lankán egy ma még érintetlen kultúra várja az odalátogatót. Neve szingaléz eredetű, és „sugárzó, fénylő ország”-ot jelent. Az államot régebben a szigettel megegyező néven emlegették. Ez a név óind eredetű („oroszlánsziget”), és a bátorságukról híres szingaléz harcosokra emlékeztet. Az egykori brit gyarmat 1948-ban kiáltotta ki függetlenségét. A szigetet 30 kilométer hosszú szigetsor („Ádám hídja”) köti össze Indiával. A sziget központját magas hegyvidék uralja, amelyet széles, part menti síkvidék vesz körbe. A földjéből bányászott grafit, csillám és drágakőfélék világgazdasági jelentőségűek. A trópusi monszun által öntözött termőföldeken rizst, teát, kaucsukfát és fűszernövényeket termesztenek. Sokan a halászatból és a fakitermelésből élnek. Az ipar elsősorban a mezőgazdaság terményeit dolgozza fel.

A sziget elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget neve, Srí Lanka, magyarul „Fényességes sziget”.

Korábbi elnevezése volt még: Lanka (szanszkrit), Simundu vagy Simoundou (görög), Serandives (római latin), Serendip (perzsa), illetve Serendib (arab), Tâmraparnî (hindi), illetve Taprobanê (görög). Ismertté Ceylon néven lett a latin Selan név alapján, mely 1972-ig volt érvényben, akkor lett hivatalosan Srí Lanka.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tájkép a sziget belsején, Batalegala - Kadugannawa
A sziget középső területén sok vízesés alakult ki

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetország központi részét idős kőzetekből felépülő hegység foglalja el, amelyet lankás dombságok és alföldek öveznek. Legmagasabb pontja: Pidurutalagala, 2524 méter. Indiával az "Ádám hídja" (Adam's Bridge) nevű képződmény köti össze. Ez ma mészkőzátonyok láncolata, amelyek többnyire nem emelkednek ki a tengerből. Valaha azonban összefüggő földhíd volt. 1480-ban rombolta le egy nagy vihar.

A 2243 méteres Ádám-csúcs (Sri Pada) a buddhizmusnak, az iszlámnak és a hinduizmusnak egyaránt szent helye.[1]

Tengerpart Tangalla városa mellett

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Srí Lanka az Egyenlítőtől valamivel északra, az Indiai-óceánban terül el, klímája trópusi. Átlaghőmérséklete és a levegő páratartalma magas, de a sziget domborzati viszonyai miatt tájegységenként különböző. A tengerparton a levegő jóval melegebb - esetenként kifejezetten forró -, míg a hegyek között jóval kellemesebb a hőmérséklet. Tengerparton átlag 27C°, "a hegyi fővárosban", Kandyben 20C°, mig a közel 2000 méter magasan fekvő Nuwara Eliyaban 16 - 18 C°. A csapadék eloszlása sem egyenletes. A sziget délnyugati részén fekvő esős zóna átlagosan évi 2500 mm csapadékot kap. A legtöbb vidéken az évi csapadékmennyiség 1200–1900 mm. Itt az esős időszak októbertől januárig tart, az év többi részében nagyon kevés a csapadék. Az északnyugati és a délkeleti partok kifejezetten szárazak, az évi csapadékmennyiség 600–1200 mm.

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg a sziget egészét erdő fedte, mára azonban csak kb. a felét. A száraz erdőkben kereskedelmi szempontból értékes keményfa fajok is nőnek.

Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Srí Lanka állatvilága

Nemzeti parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten sok nemzeti park található.[2] Az alábbi felsorolás csak a legrégebbieket, legnevezetesebbeket tartalmazza.

  • Yala: Colombótól 309 km-re a sziget délkeleti részén, száraz vidéken fekszik. Területe: 1259 km2. Nevezetessége az itt élő nagy testű emlősök, köztük elefánt.
  • Uda Walawe: Colombótól 170 km-re a sziget északnyugati részén fekszik, száraz övezetben. Területe 30821 ha. Elefánt, leopárd, vízibivaly, krokodil, vaddisznó, szarvas, őz és számtalan madár élőhelye.
  • Horton Plains: Colombótól 200 km-re, hegyvidéken, az esőerdőben helyezkedik el.
  • Kumana madár rezervátum: Colombótól 312 km-re. Vándormadarak és több mint 500 féle honos madár.
  • Wilpattu: Colombótól 176 km-re, az északnyugati part száraz övezetében, természetes tavak vidékén.
  • Pinnawela elefánt menhely: Colombótól 90 km-re, több mint 70 elefántból álló csorda látható.
  • Peradeniya botanikus kert: 600 ha festői környezetben Kandy mellett található, 1371-ben létesítették. A világ egyik legszebb botanikus kertje.

Természeti világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO által elismerten a világ természeti örökségének része a Sinharadzsa Erdő Természetvédelmi Terület.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Srí Lanka (korábbi nevén Ceylon) őslakos vedda törzseit az Északnyugat-Indiából érkező fejlettebb kultúrájú szingalézek igázták le az időszámításunk előtti 6. században. A 7. és 11. század között több hullámban a tamilok vándoroltak át a kontinenst Srí Lankával összekötő szigetsoron a szigetre. Önálló királyságot alapítottak, és a szingalézeket a sziget délnyugati részébe szorították. A két nép között máig tartó ellenségeskedés folyik. A portugálok érkezésekor a szigeten három királyság, Jaffna, Kotte és Kandy állt fenn. Az 1505 és 1658 közötti portugál, illetve az azt követő, 1802-ig tartó holland uralom csak a két part menti királyságra terjedt ki. A 18-19. század közötti angol gyarmatosítás megpecsételte a sziget további sorsát: 1802-ben brit koronagyarmattá nyilvánították.

Ceylon 1948-ban a brit Nemzetközösség teljes jogú domíniuma lett, majd 1972-ben Srí Lanka néven kikiáltották a köztársaságot. A Srí Lanka-i polgárháború 1983-ban robbant ki és 2009-ben zárult le a tamil felkelők vereségével.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régi parlament épülete Colomboban. Ma az elnöki titkárság épületeként működik

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország államformája elnöki köztársaság. A kabinetet az államelnök vezeti, akit 6 évenként a nép választ. A miniszterelnököt az államfő nevezi ki. Az egykamarás parlamentbe 6 évenként 225 képviselőt választanak.

Törvényhozás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sri Lanka provinces.png

Az országot 9 tartomány alkotja:

  • Nyugati (Western)
  • Központ (Central)
  • Déli (Southern)
  • Északnyugati (North Western)
  • Észak-Központi (North Central)
  • Uva
  • Sabaragamuwa
  • Északi (Northern)
  • Keleti (Eastern)

Védelmi politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sri Lanka-i iskoláslányok
Utcakép Badulla városában

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a hivatalos nyelvek a szingaléz és a tamil, de beszélik még az angolt is.

A lakosság 74%-a szingaléz, 18%-a tamil, 7%-a mór, 1%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.

A lakosság 70%-a buddhista, 15%-a hindu, 8%-a keresztény és 7%-a muszlim.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Városi lakosság aránya: 23%.
  • Születéskor várható élettartam: férfiaknál 70 év, nőknél 75 év.
  • Népességnövekedés: 0,83%.
  • Írástudatlanság: 7,7%.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teaültetvény Kandy közelében
Szélfarm Ambewela mellett

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hazai össztermék (GDP)/fő: 3700 USD (2002-ben).
  • Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 20%, ipar 26%, szolgáltatások 54%.
  • Munkanélküliség: 8%.
  • Munkaerő: 6 600 000 fő.
  • Infláció: 9,6% (2002-ben).

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ültetvényeken teát, korpát, fahéjt, kaucsukot termesztenek. Az állattenyésztés alárendelt szerepet játszik. Jelentős a korall- és gyöngyhalászat, valamint az értékes fák kitermelése.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iparára az exportra kerülő mezőgazdasági termékek részleges feldolgozása (bőr-, cukor- és pamutipar), illetve a gyorsan fejlődő vegyipar jellemző. Az ipari üzemek nagy része a kókuszdiót, a teát és a nyersgumit dolgozza fel. A közelmúltban a vaskohászat, kőolaj-finomítás, gyógyszergyártás, elektrotechnika, autó-összeszerelés is meghonosodott.

A bányászatnak sokféle értékes ásványkincse van.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Exporttermékek: textil, ruházat, tea, gyémánt, kókusz, kőolajtermékek. Importtermékek: gépek, berendezések, textil, kőolaj, élelmiszerek. Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Egyesült Királyság, Hongkong, Szingapúr, Kína, India, Tajvan, Dél-Korea. A kivitel legnagyobb része az USA-ba irányult, a behozatal legnagyobb része Indiából, Kínából, Szingapúrból érkezett (2006).

Drágakövek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több mint 50 féle drágakő található, a legértékesebbek: a kék zafír, a macskaszem /Crysoberyl/ valamint a narancsos-rózsaszínű zafír /padparadsa/. Megtalálható még a csillag zafír, rubin, alexandrit, aquamarin, topáz, garnet, kék és fehér holdkő, amethist. Az angol királynő koronáján lévő 400 karátos kék zafírt /blue belle/ és a tévesen "indiai csillag" névre hallgató -a New York-i Nemzeti Múzeumban található kék zafírt is Srí Lankán találták. A drágakövek zömét Ratnapura környékén bányásszák

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közutak hossza: 96 695 km.
  • Vasútvonalak hossza: 1508 km.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiri Vihara, Polonnaruwa egy épülete

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti Múzeum - Colombo Címe: Sir Marcus Fernando Mawatha, Colombo 7 Nyitva: péntek kivételével 9-17 h Könyvtárában 500000 könyvet tartanak, melyek közül 4000 pálmalevélre íródott

Városi Múzeum - Kandy A királyi palotában található Nyitva: minden nap 9-17 h

Drágakő Múzeum - Ratnapura Nyitva. 9-17 h

Romvárosok: Anuradhapura, Polonnaruwa megtekinthetők: 9-17 h

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget a buddhizmus egyik központja és hosszú múltra tekint vissza története és kultúrája. Ezért aránylag sok helyet nyilvánított az UNESCO világörökséggé:

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Matara kókuszpálmás tengerpartja

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

R. Premadasa stadion, Colombo
Searchtool right.svg Lásd még: Srí Lanka-i labdarúgó-válogatott

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden valószínűség szerint Srí Lankán van a világon a legtöbb munkaszüneti- vagy ünnepnap. Ezek közül a legjelentősebbek a következők:

Állami ünnepnapok: Január 1. Újév napja Február 4. Függetlenség napja Május1. A munka ünnepe Május 22. Hősök napja

Vallási ünnepek: Január 1. Duruthu perahera Január közepén Tamil Thai Pongal ünnepe Január –február: Ramadan (mozlim) Március: Hajj fesztivál (mozlim) Április közepén: szingaléz és tamil Újév Március-április: Nagypéntek, Húsvét előtt Május: Telihold napja, Buddha születése, megvilágosodása, halála Május 7. A Vejak Telihold ünnepe, az Év napja Június 5. Posom Telihold napja Június: Milad un Nabi (Mohamed születésnapja) Július-augusztus: Esala Fesztivál Kandyben Október 14. Deepevali, a nagy hindu ünnepség, a fények fesztiválja. December 24–26. Karácsony

Minden hónapban, teli holdkor, vagyis az ún. poya napokon a hívők és nem hívők egyaránt munkaszünetet tartanak. Ezért, ha bármilyen programot szervezünk az éppen aktuális holdnaptár szerinti ünnepi nyitva- vagy éppen zárva tartásra már jó előre célszerű felkészülni, nehogy meglepetés érjen bennünket. Viszont a vallási ünnepeken, felvonulásokon, - a peraherán – részt venni mindenkinek nagy élményt jelent.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Srí Lanka témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  2. http://www.info.lk/srilanka/srilankanature/nationalparks.htm