V. György brit király

V. György brit király (eredeti nevén: George Frederick Ernest Albert Windsor, vagyis Windsori György Frigyes Ernő Albert, London, 1865. június 3. – London, 1936. január 20. ) 1910 és 1936 között Nagy-Britannia uralkodója, a Windsor-ház tagja.

V. György

Koronázási portré, Sir Samuel Luke Fildes festménye, 1911

Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának királya
V. György (George V)
Uralkodási ideje 1910. május 6. – 1936. január 20.
Koronázása	Westminster-apátság, London 1911. június 22.
Elődje	VII. Eduárd
Utódja	VIII. Eduárd
A Brit Tengerentúli Domíniumok királya
V. György (George V)
Uralkodási ideje 1910. május 6. – 1936. január 20.
Elődje	VII. Eduárd
Utódja	VIII. Eduárd
India császára
V. György (George V)
Uralkodási ideje 1910. május 6. – 1936. január 20.
Elődje	VII. Eduárd
Utódja	VIII. Eduárd

Életrajzi adatok
Uralkodóház	Szász–Coburg–Gothai-ház (1917-ben átnevezve Windsor-házra)
Teljes neve	György Frigyes Ernő Albert (George Frederick Ernest Albert)
Született	1865. június 3. Marlborough House, London
Elhunyt	1936. január 20. (70 évesen) Sandringham House, Norfolk
Nyughelye	Szent György-kápolna, Windsori kastély 1936. január 29.
Házastársa	Mária tecki hercegnő
Gyermekei	Eduárd (1894–1972) Albert (1895–1952) Mária (1897–1967) Henrik Vilmos Frigyes Albert (1900–1974) György (1902–1942) János (1905–1919)
Édesapja	VII. Eduárd (1841–1910)
Édesanyja	Alexandra schleswig–holstein–sonderburg–glücksburgi hercegnő (1844–1925)

Élete [szerkesztés]

V. György 1865-ben, VII. Eduárd (1841–1910) brit király és Alexandra királyné (1844–1925) második fiaként született Londonban. Nagyanyja Viktória királynő (1819–1901), aki 63 évig uralkodott.

Apja eredetileg Albert Viktor (1864–1892) walesi herceget szánta a trón várományosának, azonban a herceg fiatalon bekövetkezett halála után György vette át a trónörökösi rangot, majd 1910. május 6-án V. György néven Nagy-Britannia királya és India császára lett. 1911. június 22-én koronázták meg. Nagyanyja Viktória királynő az I. György (1660–1727) alapította Hannoveri-ház tagja volt, majd a királyi család neve Viktória férjére, Albertre (1819–1861) való tekintettel változott Szász–Coburg–Gothai-ra. Ezt a nevet V. György változtatta meg 1917-ben az I. világháború alatt. A királyi család új neve a Windsor lett.

Gyermekei [szerkesztés]

A későbbi György király 1892 májusában megkérte Mária Viktória hercegnő (1867. május 26. – 1953. március 24.) kezét, aki igent mondott. A menyegzőt 1893. július 6-án tartották a londoni Szent Jakab-palota királyi kápolnájában. Harmonikus házasságuk 44 évig tartott, és a házaspárnak hat gyermeke született:

Név	Születés	Halál	Megjegyzés
VIII. Eduárd	1894. június 23.	1972. május 28.	Brit király.
Albert	1895. december 14.	1952. február 6.	VI. György néven brit király
Mária	1897. április 25.	1965. március 28.	házassága révén Harewood grófnéja
Henrik	1900. március 31.	1974. június 10.	Gloucester hercege
György	1902. december 20.	1942. augusztus 25.	Kent hercege
János	1905. július 12.	1919. január 18.

Uralkodása [szerkesztés]

1914-ben kitört az Első világháború, amiben az Egyesült Királyság az antant oldalán harcolt. A brit, francia, olasz, amerikai hadsereg 1918-ra legyőzte az Osztrák–Magyar Monarchia, a Német Birodalom, az Oszmán Birodalom és Bulgária haderejét, de 1917-ben ír nacionalisták megindították az Ír függetlenségi háborút. A brit hadsereg teljes győzelmet aratott, de 1922-ben az Ír Szabadállam kivált az Egyesült Királyságból.

V. György 1936. január 20-án hunyt el, életének 70., uralkodásának, 26. évében. 9 nappal később, a Windsori kastély, Szent György kápolnájában temették el.

A trónon legidősebb fia VIII. Eduárd (1892–1972) követte, aki 11 hónap uralkodás után 1936. december 11-én lemondott a trónról.

Érdekességek V. Györggyel kapcsolatban [szerkesztés]

II. Miklós orosz cár (1868–1918) unokatestvére volt. A két uralkodón a rokoni szálak jelei szembetűnőek voltak.
A király tulajdona volt az a bizonyos Anmer nevű telivér, aki elé a nők jogaiért küzdő Emily Davison vetette magát, a híres Epsom Derby-n, 1913-ban.